Tánc

A balett megújítója, George Balanchine 30 éve hunyt el

2013.04.30. 06:35
Ajánlom
1983. április 30-án halt a grúz származású orosz-amerikai táncos, koreográfus, az Amerikai Balett Iskola alapítója és vezetője, a modern balett megújítója, aki magát "Terpszikhoré, a tánc múzsájának helytartójaként" aposztrofálta.

Georgij Melitonovics Balancsivadze néven született 1904. január 22-én Szentpéterváron orosz anyától, apja a kor egyik legnevesebb grúz zeneszerzője volt. Ötévesen kezdte a zongoratanulást, tízévesen felvették a szentpétervári cári balettiskolába, tizenhét évesen már a hírneves Mariinszkij Színház balettkarában táncolt. A konzervatóriumban komolyzenét is tanult, különösen Csajkovszkij művészetét kedvelte. Az 1920-as évek első felében Anton Rubinstein, Sibelius, Kjui, Rimszkij-Korszakov zeneműveire koreografált, táncbetétet szerzett G. B. Shaw Ceasar és Kleopátra című műve színpadi adaptációjához. 1924-ben egy németországi vendégszereplés után nem tért haza, a mecénás és impresszárió Szergej Gyagilev hívására a korszakos jelentőségű Orosz Balett társulat tagja lett, ekkor változtatta nevét az egyszerűbb Balanchine-ra. Az Orosz Balett számára tíz koreográfiát készített: az 1928-as, Sztravinszkij muzsikájára született Apollon musagete (amelyhez a kosztümöket Coco Chanel tervezte) megújította a klasszikus balettstílust.

Balanchine Gyagilev 1929-ben bekövetkezett halála után egy londoni revüszínháznál, majd a Dán Királyi Balettnél és a monte-carlói Orosz Balettnél dolgozott. Ekkoriban hagyott fel végleg a táncművész karrierrel, hogy kizárólag a koreográfiának szentelhesse magát. 1933-ban Párizsban egyik alapítója volt a Les Ballets nevű avantgárd társulatnak, ahol többek közt Bertolt Brecht-Kurt Weil A hét főbűn című művére készített koreográfiát. Ekkoriban találkozott Lincoln Kirstein fiatal amerikai mecénással, aki meghívta, hogy honosítsa meg az Egyesült Államokban a klasszikus balettet, - ezzel vette kezdetét "Mr. B." és az amerikai balettművészet szoros kapcsolata. Balanchine 1934-ben megalapította az Amerikai Balett Iskolát és Társulatot, s ebben az évben született első amerikai koreográfiája, A szerenád Csajkovszkij zenéjére - ezt a múlt századi modern balettművészet iskolateremtő alkotásaként tartják számon.

Balanchine neve összeforrott az általa 1948-ban létrehozott New York City Balettel, melynek 1982-ig vezető koreográfusa és művészeti igazgatója volt. A társulat számára több stílusban mintegy 150 koreográfiát készített, ezek közül a leghíresebb a Diótörő, amely Amerikában mára már intézménynek számít, New Yorkban 1954 óta minden karácsonykor előadják és filmváltozata is készült. Nagy sikert aratott a Don Quijote egészestés változata és az 1972-ben tizenhét Gershwin-dalra alkotott Who cares? is. Az Egyesült Államokban Balanchine-t tartják a huszadik század legnagyobb hatású klasszikusbalett-koreográfusának. Balanchine a táncos neoklasszicizmus megalapítója, a szimfonikus absztrakt balett első, iskolateremtő mestere.

Klasszikus alkotások (Hattyúk tava, Giselle) mellett groteszk-fantasztikus műveket is koreografált, pályafutásának külön fejezete az orosz születésű Igor Sztravinszkijhoz fűződő különleges művészi kapcsolat, akinek zenéjére több mint harminc koreográfiát készített. Szívesen alkotott kortárs zeneszerzők - köztük Hindemith, Webern, Gershwin -  műveire, koreográfiáit a világ szinte valamennyi neves társulata színre vitte. Balanchine 1938 és 1948 között elsősorban Hollywood és a Broadway számára dolgozott: összesen több mint négyszáz balettet és táncjátékot koreografált operák, musicalek, színdarabok, filmek és televíziós műsorok számára. Az ötvenes-hatvanas években új stílust teremtett a klasszikus balettben: a táncosok szikáran üres, fakó fénybe borított színpadon léptek fel.

Balanchine 1940-ben amerikai állampolgár lett. 1975-ben megkapta a francia Becsületrendet, 1978-ban az elsők közt volt, akit a Kennedy Center díjával tüntettek ki, és halála évében megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az elnöki Szabadság-érdemérmet. Több mint fél évszázados aktív koreográfusi pályafutás után 1983. április 30-án halt meg New Yorkban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Alicia Alonso kubai táncosnő, minden idők egyik legnagyobb balettművésze

A legendás balett-táncosnő csütörtökön halt meg egy havannai kórházban, 98 évesen - közölte az általa alapított Kubai Nemzeti Balett.
Tánc magazin

Balettal próbálják jó útra téríteni egy női börtön lakóit

Szögesdrótkerítések, betoncellák és kemény testi fenyítés helyett nyitott terek, klasszikus zene és balett jellemzi az új-zélandi Aucklandben található női korrekciós intézetet.
Tánc videó

Bach és a hiphop találkozása olyan lágy, mint az őszi napfény

Pontosan egy éve született az a táncvideó, amelyben Benjamin Millepied koncepcióját követve Bach I. (G-dúr) csellószvitjének Prelude tételét ülteti át mozgásba a hiphop háttérrel rendelkező kortárs táncos, Aïden Carberry.
Tánc ajánló

Jön a hónap legzsúfoltabb tánchétvégéje!

Siri Larbi Cherkaoui és az Eastman, Feledi Project, Mészáros Máté, Juhász Péter és a Közép-Európa Táncszínház is fellép a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál záróhétvégéjén.
Tánc magazin

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.