Tánc

A „balett Shakespeare-je”, aki újra divatba hozta a táncot

2021.04.29. 13:00
Ajánlom
„A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül” – vallotta Jean-Georges Noverre, akinek a neve talán ma már kevésbé cseng ismerősen, ám korának egyik legnagyobb balettmestereként méltán érdemelte ki, hogy a születésnapján ünnepeljük a Tánc Világnapját.

A „balett Shakespeare-jeként” is emlegetett Noverre 1727-ben született Párizsban, egy svájci család gyermekeként. Édesapja katona volt, és fiának is ezt a pályát szánta, ám Jean-Georges művészetek iránti vonzódása már kisgyerekként megmutatkozott. Monsieur Marcelnél kezdett el táncolni, majd a kor híres balettmesterénél, Louis Duprénél vett órákat.

Dupré – látva tanítványa tehetségét – minden alkalmat megragadott, hogy szereplési lehetőséget biztosítson a fiúnak, így

Noverre már 6 éves korában fellépett Fontainebleau-ban.

noverre-104144.jpg

Jean-Georges Noverre (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Az első komolyabb előadására azonban 16 éves koráig kellett várnia, 1743. június 8-án mutatkozott be az Opéra-Comique-ban. Az akkor már 30 éve működő társulat azonban nem kínált neki a tehetségéhez méltó állást, így a közös munka megszakadt.

A fellépés azonban sokak figyelmét felkeltette: a következő években táncolhatott II. Frigyes és Henrik porosz herceg előtt Berlinben, de eljutott a drezdai udvarba is. Strasbourgba érve az akkor 20 éves Noverre-nek balettmesteri állást ajánlottak, itt készítette el 1754-ben az első komolyabb koreográfiáját is.

Koreográfusi munkái mellett aktív táncos maradt, strasbourgi szerződtetése után nem sokkal már Lyonban táncolta saját balettpantomimját. Összesen mintegy 150 balett librettója fűződik a nevéhez – ezek közül egy sem maradt fenn –, és olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Gluck, Mozart, Rameau vagy François Granet.

Saját korának tánckultúrájáról meglehetősen rossz véleménnyel volt, ahogy ő fogalmazott:

„a tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost”.

A balett megújítására irányuló kísérleteiről – melyekben a természeti jelenségeket vizsgálva a szenvedélyt igyekezett ábrázolni, valamint a táncot az utánzó művészet rangjára emelni – több helyen is írt, nézeteit végül az 1760-ban kiadott Levelek a táncról című művében foglalta össze.

2276894_900-104147.jpg

A Levelek a táncról 1760-as kiadása (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Noverre a balettet komplex művészeti formának gondolta, amelyben a tánc, a dráma, a zene és a képzőművészet összeolvadása hozza létre a produktumot, miközben a hangsúly az allegorikus képekről a valóságábrázolásra terelődik át.

Új irányt akart adni a táncművészetnek: „Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni, mellőztem a szimmetrikus alakzatokat, s a lábak és karok mechanikus mozdulataihoz az ember egész testi-lelki mivoltának mozgását kapcsoltam” – írta Voltaire-nek.

Könyve, melyet egy londoni tanulmányút előzött meg 1755-ben, nem aratott osztatlan sikert. Pedig a Drury Lane Theatre-ben a legmodernebb játszási technikákkal ismerkedhetett meg, melyeket utána sikerrel alkalmazott a táncelőadásaiban is. Ráadásul a korszak vezető színészével, David Garrickkel dolgozott együtt, de nagy hatással voltak rá egy akkor már visszavonult balerina, Marie Sallé formai és kifejezésbeli újításai is – többek között a rizsporos paróka és a nehéz anyagú ruhák elhagyása.

Bár a kötet megjelenését általános kétkedés fogadta, a nézők rajongtak Noverre előadásaiért.

Korabeli beszámolók szerint az 1763-as Médeia olyan nagy hatással volt a közönségre, hogy az emberek előadás közben elájultak vagy sikoltva rohantak ki a nézőtérről egy-egy jelenet láttán.

Noverre stuttgarti sikereinek híre Bécsbe, majd Magyarországra is eljutott, többek között Bessenyei György is a táncművész rajongója lett. Mária Terézia táncmesternek hívta maga mellé, ebben az időszakban járt Esterházy Miklós kismartoni birtokán is, ahol a Párizs ítélete című balettjével lépett fel.

XV. Lajos halála után valószínűleg Mária Terézia közbenjárásával tért vissza szülőhazájába, ahol igyekezett a franciákkal is elfogadtatni újításait. A művészetpártoló Marie Antoinette ki is nevezte a Párizsi Opera élére, ám az alapvetően konzervatív beállítottságú fővárosi közönség elfordult Noverre-től. A forradalom kitörése még jobban rontott a helyzetén, így a táncművész Londonba emigrált.

Csak 1800-ban kapott amnesztiát, ám miután visszatért, a párizsiak már más szórakozási formák iránt érdeklődtek. A csalódott Noverre ekkor visszavonult és írni kezdett. Még megérte, hogy műveinek összkiadását Szentpéterváron és Párizsban megjelentessék, végül 73 éves korában, 1810. október 19-én hunyt el.

Three_dancers_MET_DP-12395-001_cropped-104155.jpg

Egy Jean-Georges Noverre-balett ihlette porcelán 1763-ból (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Korszakos művét, a Levelek a táncrólt saját korában nem fordították le magyarra, első fordítása csak mintegy 200 évvel később, 1955-ben jelent meg először. Az eredeti műből is csupán egyetlen példány maradt az utókorra, melyet jelenleg a New York-i Lincoln Előadóművészetek Központi Könyvtárában őriznek.

Az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének Nemzetközi Táncbizottsága 1981-ben kezdeményezte, hogy 1982-től a művész születésnapját, április 29-ét a Tánc Világnapjává nyilvánítsák, ráirányítva a figyelmet a mozgás fontosságára. A szervezet célja továbbá, hogy a gesztussal ösztönözze a világ kormányait a táncoktatás minél szélesebb körű támogatására.

Fejléckép: Jean-Georges Noverre (fotó: Culture Club / Getty Images Hungary)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Értékes díjakkal tértek haza Olaszországból a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei

Három első díjat, a legjobb férfi táncosnak járó elismerést és több értékes eredményt jegyeztek az MTE növendékei és hallgatói a 9. alkalommal rendezett „Domenico Modugno” Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncversenyen az olaszországi Leccében.
Tánc interjú

Oláh Nóra: „Gyermekkorom óta vonzódom a tanításhoz”

Alig nyolc éve lépte át először a Táncművészképző Intézet néptánc tagozatának növendékeként az MTE kapuját Oláh Nóra, aki már három éve egyetemi gyakornok az intézményben. Tanulmányairól és arról mesél, miként került az Egyetemre.
Tánc ajánló

Huszonötödik alkalommal lesz Veszprém néhány napra a tánc fővárosa

Az Európa Kulturális Fővárosa évadban a város huszonötödik alkalommal ad otthont a Tánc Nemzetközi Kortárs Fesztiválnak, amelyet idén május 15. és 21. között rendeznek meg.
Tánc ajánló

Útközben – Eddigi munkájukba engednek bepillantást a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói

A Magyar Táncművészeti Egyetem Moderntánc és Színházi tánc szakirányos hallgatói február 24-25-én mutatják be Útközben című előadásukat, mely megmutatja azt a széles körű tudást, amelyet a hallgatók eddigi tanulmányaik során elsajáítottak.
Tánc interjú

„A balett veszélyes fegyver is lehet”

Kovács Zsolt Vencel, aki Josef  K.-t táncolja Vilniusban, balett-történeti példákkal támasztja alá meglehetősen szokatlan kijelentését. Ezzel összefüggésben a táncosok és táncalkotók felelősségére is felhívja a figyelmet.