Tánc

A „balett Shakespeare-je”, aki újra divatba hozta a táncot

2021.04.29. 13:00
Ajánlom
„A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül” – vallotta Jean-Georges Noverre, akinek a neve talán ma már kevésbé cseng ismerősen, ám korának egyik legnagyobb balettmestereként méltán érdemelte ki, hogy a születésnapján ünnepeljük a Tánc Világnapját.

A „balett Shakespeare-jeként” is emlegetett Noverre 1727-ben született Párizsban, egy svájci család gyermekeként. Édesapja katona volt, és fiának is ezt a pályát szánta, ám Jean-Georges művészetek iránti vonzódása már kisgyerekként megmutatkozott. Monsieur Marcelnél kezdett el táncolni, majd a kor híres balettmesterénél, Louis Duprénél vett órákat.

Dupré – látva tanítványa tehetségét – minden alkalmat megragadott, hogy szereplési lehetőséget biztosítson a fiúnak, így

Noverre már 6 éves korában fellépett Fontainebleau-ban.

noverre-104144.jpg

Jean-Georges Noverre (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Az első komolyabb előadására azonban 16 éves koráig kellett várnia, 1743. június 8-án mutatkozott be az Opéra-Comique-ban. Az akkor már 30 éve működő társulat azonban nem kínált neki a tehetségéhez méltó állást, így a közös munka megszakadt.

A fellépés azonban sokak figyelmét felkeltette: a következő években táncolhatott II. Frigyes és Henrik porosz herceg előtt Berlinben, de eljutott a drezdai udvarba is. Strasbourgba érve az akkor 20 éves Noverre-nek balettmesteri állást ajánlottak, itt készítette el 1754-ben az első komolyabb koreográfiáját is.

Koreográfusi munkái mellett aktív táncos maradt, strasbourgi szerződtetése után nem sokkal már Lyonban táncolta saját balettpantomimját. Összesen mintegy 150 balett librettója fűződik a nevéhez – ezek közül egy sem maradt fenn –, és olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Gluck, Mozart, Rameau vagy François Granet.

Saját korának tánckultúrájáról meglehetősen rossz véleménnyel volt, ahogy ő fogalmazott:

„a tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost”.

A balett megújítására irányuló kísérleteiről – melyekben a természeti jelenségeket vizsgálva a szenvedélyt igyekezett ábrázolni, valamint a táncot az utánzó művészet rangjára emelni – több helyen is írt, nézeteit végül az 1760-ban kiadott Levelek a táncról című művében foglalta össze.

2276894_900-104147.jpg

A Levelek a táncról 1760-as kiadása (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Noverre a balettet komplex művészeti formának gondolta, amelyben a tánc, a dráma, a zene és a képzőművészet összeolvadása hozza létre a produktumot, miközben a hangsúly az allegorikus képekről a valóságábrázolásra terelődik át.

Új irányt akart adni a táncművészetnek: „Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni, mellőztem a szimmetrikus alakzatokat, s a lábak és karok mechanikus mozdulataihoz az ember egész testi-lelki mivoltának mozgását kapcsoltam” – írta Voltaire-nek.

Könyve, melyet egy londoni tanulmányút előzött meg 1755-ben, nem aratott osztatlan sikert. Pedig a Drury Lane Theatre-ben a legmodernebb játszási technikákkal ismerkedhetett meg, melyeket utána sikerrel alkalmazott a táncelőadásaiban is. Ráadásul a korszak vezető színészével, David Garrickkel dolgozott együtt, de nagy hatással voltak rá egy akkor már visszavonult balerina, Marie Sallé formai és kifejezésbeli újításai is – többek között a rizsporos paróka és a nehéz anyagú ruhák elhagyása.

Bár a kötet megjelenését általános kétkedés fogadta, a nézők rajongtak Noverre előadásaiért.

Korabeli beszámolók szerint az 1763-as Médeia olyan nagy hatással volt a közönségre, hogy az emberek előadás közben elájultak vagy sikoltva rohantak ki a nézőtérről egy-egy jelenet láttán.

Noverre stuttgarti sikereinek híre Bécsbe, majd Magyarországra is eljutott, többek között Bessenyei György is a táncművész rajongója lett. Mária Terézia táncmesternek hívta maga mellé, ebben az időszakban járt Esterházy Miklós kismartoni birtokán is, ahol a Párizs ítélete című balettjével lépett fel.

XV. Lajos halála után valószínűleg Mária Terézia közbenjárásával tért vissza szülőhazájába, ahol igyekezett a franciákkal is elfogadtatni újításait. A művészetpártoló Marie Antoinette ki is nevezte a Párizsi Opera élére, ám az alapvetően konzervatív beállítottságú fővárosi közönség elfordult Noverre-től. A forradalom kitörése még jobban rontott a helyzetén, így a táncművész Londonba emigrált.

Csak 1800-ban kapott amnesztiát, ám miután visszatért, a párizsiak már más szórakozási formák iránt érdeklődtek. A csalódott Noverre ekkor visszavonult és írni kezdett. Még megérte, hogy műveinek összkiadását Szentpéterváron és Párizsban megjelentessék, végül 73 éves korában, 1810. október 19-én hunyt el.

Three_dancers_MET_DP-12395-001_cropped-104155.jpg

Egy Jean-Georges Noverre-balett ihlette porcelán 1763-ból (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Korszakos művét, a Levelek a táncrólt saját korában nem fordították le magyarra, első fordítása csak mintegy 200 évvel később, 1955-ben jelent meg először. Az eredeti műből is csupán egyetlen példány maradt az utókorra, melyet jelenleg a New York-i Lincoln Előadóművészetek Központi Könyvtárában őriznek.

Az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének Nemzetközi Táncbizottsága 1981-ben kezdeményezte, hogy 1982-től a művész születésnapját, április 29-ét a Tánc Világnapjává nyilvánítsák, ráirányítva a figyelmet a mozgás fontosságára. A szervezet célja továbbá, hogy a gesztussal ösztönözze a világ kormányait a táncoktatás minél szélesebb körű támogatására.

Fejléckép: Jean-Georges Noverre (fotó: Culture Club / Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Fischer Iván: „Ez a hiány megoldhatatlan”

A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója egy interjúban mesélt arról, hogy az állami támogatás reálértékének csökkenése hogyan lehetetleníti el az együttes munkáját.
Tánc

Önálló univerzum épül a Millenárison

Elkezdődött a Walk My World immerzív produkció építése a Millenárison. A világon egyedülálló, monumentális attrakció létrehozásán olyan kiemelkedő magyar alkotók is dolgoznak, akik korábban számos film – köztük hollywoodi sikerprodukciók – vizuális világának megteremtésében vettek részt.
Klasszikus

Újabb zenei ritkaságokat fedezhetünk fel a Haydneum következő évadában

Három fesztivál, három különböző bérletsorozat, valamint a hagyományos nyári koncertsorozat Eszterházán gondoskodik arról, hogy a szervező Haydneum – Magyar Régizenei Központ a régizene minden arcát megmutassa.
Klasszikus

Két klasszis karmester szerepel együtt az Óbudai Társaskörben

Kovács János, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze Rajna Martinnal, az Opera első karmesterével együtt lép pódiumra a Világítótornyok sorozat első rendhagyó estéjén az Óbudai Társaskörben, április 28-án.
Plusz

Reflektorfényben a tehetség mentorai – átadták a Mester-M Díjakat

Tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző, akiknek munkája generációk életére van hatással – ők vehették át a személyenként ötmillió forinttal járó elismerést április 17-én, az immár hagyománynak számító Mester-M Díjátadó Gálán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Önálló univerzum épül a Millenárison

Elkezdődött a Walk My World immerzív produkció építése a Millenárison. A világon egyedülálló, monumentális attrakció létrehozásán olyan kiemelkedő magyar alkotók is dolgoznak, akik korábban számos film – köztük hollywoodi sikerprodukciók – vizuális világának megteremtésében vettek részt.
Tánc beszámoló

A jövő csillagai mutatkoztak be a Magyar Táncművészeti Egyetem gáláján

Az idén 75 éves Magyar Táncművészeti Egyetem 75 napon át tartandó eseménysorozatának nyitányaként április 10-én, csütörtökön este a Nemzeti Táncszínházban került sor az intézmény hallgatóinak gálaelőadására.
Tánc hír

Alumnitalálkozóval ünnepelték a 75 éves Magyar Táncművészeti Egyetemet

A Magyar Táncművészeti Egyetem 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenötödik esztendejét, ezért és az intézmény egy hetvenöt napon át tartó programsorozattal köszönti a szép jubileumot. Az eseménysorozat egyik fontos programja volt az I. Alumnitalálkozó, amely emlékezetesre sikerült.
Tánc ajánló

Imádja a táncot? Akkor Miskolcon a helye!

Nyolcadik alkalommal válik Miskolc a tánc fővárosává április 22-26. között, ekkor rendezi meg ugyanis a Miskolci Nemzeti Színház a Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivált, amely idén sem hagyja hidegen a város tánckedvelő közönségét.
Tánc ajánló

Aki nélkül nem létezne a hazai kortárs tánc

Vannak kivételes formátumú pedagógusok: a szűk szakmán belül mindenki ismeri a nevüket; azok, akiket tanítottak, rajongással beszélnek róluk, de a széles közönség nem is tudja, mennyit köszönhet a szerény háttérembereknek. Jeszenszky Endre jellemzően ilyen tanár volt.