Tánc

A „balett Shakespeare-je”, aki újra divatba hozta a táncot

2021.04.29. 13:00
Ajánlom
„A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül” – vallotta Jean-Georges Noverre, akinek a neve talán ma már kevésbé cseng ismerősen, ám korának egyik legnagyobb balettmestereként méltán érdemelte ki, hogy a születésnapján ünnepeljük a Tánc Világnapját.

A „balett Shakespeare-jeként” is emlegetett Noverre 1727-ben született Párizsban, egy svájci család gyermekeként. Édesapja katona volt, és fiának is ezt a pályát szánta, ám Jean-Georges művészetek iránti vonzódása már kisgyerekként megmutatkozott. Monsieur Marcelnél kezdett el táncolni, majd a kor híres balettmesterénél, Louis Duprénél vett órákat.

Dupré – látva tanítványa tehetségét – minden alkalmat megragadott, hogy szereplési lehetőséget biztosítson a fiúnak, így

Noverre már 6 éves korában fellépett Fontainebleau-ban.

noverre-104144.jpg

Jean-Georges Noverre (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Az első komolyabb előadására azonban 16 éves koráig kellett várnia, 1743. június 8-án mutatkozott be az Opéra-Comique-ban. Az akkor már 30 éve működő társulat azonban nem kínált neki a tehetségéhez méltó állást, így a közös munka megszakadt.

A fellépés azonban sokak figyelmét felkeltette: a következő években táncolhatott II. Frigyes és Henrik porosz herceg előtt Berlinben, de eljutott a drezdai udvarba is. Strasbourgba érve az akkor 20 éves Noverre-nek balettmesteri állást ajánlottak, itt készítette el 1754-ben az első komolyabb koreográfiáját is.

Koreográfusi munkái mellett aktív táncos maradt, strasbourgi szerződtetése után nem sokkal már Lyonban táncolta saját balettpantomimját. Összesen mintegy 150 balett librettója fűződik a nevéhez – ezek közül egy sem maradt fenn –, és olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Gluck, Mozart, Rameau vagy François Granet.

Saját korának tánckultúrájáról meglehetősen rossz véleménnyel volt, ahogy ő fogalmazott:

„a tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost”.

A balett megújítására irányuló kísérleteiről – melyekben a természeti jelenségeket vizsgálva a szenvedélyt igyekezett ábrázolni, valamint a táncot az utánzó művészet rangjára emelni – több helyen is írt, nézeteit végül az 1760-ban kiadott Levelek a táncról című művében foglalta össze.

2276894_900-104147.jpg

A Levelek a táncról 1760-as kiadása (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Noverre a balettet komplex művészeti formának gondolta, amelyben a tánc, a dráma, a zene és a képzőművészet összeolvadása hozza létre a produktumot, miközben a hangsúly az allegorikus képekről a valóságábrázolásra terelődik át.

Új irányt akart adni a táncművészetnek: „Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni, mellőztem a szimmetrikus alakzatokat, s a lábak és karok mechanikus mozdulataihoz az ember egész testi-lelki mivoltának mozgását kapcsoltam” – írta Voltaire-nek.

Könyve, melyet egy londoni tanulmányút előzött meg 1755-ben, nem aratott osztatlan sikert. Pedig a Drury Lane Theatre-ben a legmodernebb játszási technikákkal ismerkedhetett meg, melyeket utána sikerrel alkalmazott a táncelőadásaiban is. Ráadásul a korszak vezető színészével, David Garrickkel dolgozott együtt, de nagy hatással voltak rá egy akkor már visszavonult balerina, Marie Sallé formai és kifejezésbeli újításai is – többek között a rizsporos paróka és a nehéz anyagú ruhák elhagyása.

Bár a kötet megjelenését általános kétkedés fogadta, a nézők rajongtak Noverre előadásaiért.

Korabeli beszámolók szerint az 1763-as Médeia olyan nagy hatással volt a közönségre, hogy az emberek előadás közben elájultak vagy sikoltva rohantak ki a nézőtérről egy-egy jelenet láttán.

Noverre stuttgarti sikereinek híre Bécsbe, majd Magyarországra is eljutott, többek között Bessenyei György is a táncművész rajongója lett. Mária Terézia táncmesternek hívta maga mellé, ebben az időszakban járt Esterházy Miklós kismartoni birtokán is, ahol a Párizs ítélete című balettjével lépett fel.

XV. Lajos halála után valószínűleg Mária Terézia közbenjárásával tért vissza szülőhazájába, ahol igyekezett a franciákkal is elfogadtatni újításait. A művészetpártoló Marie Antoinette ki is nevezte a Párizsi Opera élére, ám az alapvetően konzervatív beállítottságú fővárosi közönség elfordult Noverre-től. A forradalom kitörése még jobban rontott a helyzetén, így a táncművész Londonba emigrált.

Csak 1800-ban kapott amnesztiát, ám miután visszatért, a párizsiak már más szórakozási formák iránt érdeklődtek. A csalódott Noverre ekkor visszavonult és írni kezdett. Még megérte, hogy műveinek összkiadását Szentpéterváron és Párizsban megjelentessék, végül 73 éves korában, 1810. október 19-én hunyt el.

Three_dancers_MET_DP-12395-001_cropped-104155.jpg

Egy Jean-Georges Noverre-balett ihlette porcelán 1763-ból (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Korszakos művét, a Levelek a táncrólt saját korában nem fordították le magyarra, első fordítása csak mintegy 200 évvel később, 1955-ben jelent meg először. Az eredeti műből is csupán egyetlen példány maradt az utókorra, melyet jelenleg a New York-i Lincoln Előadóművészetek Központi Könyvtárában őriznek.

Az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének Nemzetközi Táncbizottsága 1981-ben kezdeményezte, hogy 1982-től a művész születésnapját, április 29-ét a Tánc Világnapjává nyilvánítsák, ráirányítva a figyelmet a mozgás fontosságára. A szervezet célja továbbá, hogy a gesztussal ösztönözze a világ kormányait a táncoktatás minél szélesebb körű támogatására.

Fejléckép: Jean-Georges Noverre (fotó: Culture Club / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Vizuál

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Recirquel produkciójával nyit újra Ausztria kortárs művészeti központja

A Recirquel Társulat trilógiájának befejező darabjával, a Solus Amorral nyitja meg kapuit május 20-án a kortárs előadóművészet egyik kiemelkedő európai játszóhelye, a Festspielhaus St. Pölten.
Tánc interjú

„Álmomban az Andrássy úton sétáltam” – interjú Kozmér Alexandrával

Huszonnégy éve van a pályán, eltáncolta a balettirodalom legszebb szerepeit, újabban pedig balettmesteri feladatokat is ellát. Kozmér Alexandra a Budapesti Operettszínház új, rendkívüli balettelőadásában mutatja meg, hogy a tánc nem ismer korhatárt.
Tánc ajánló

Továbbra is nyitva tart a Táncszínház virtuális színpada

Izgalmas hetek várnak a táncművészet iránt érdeklődőkre májusban és júniusban is. Új előadásokkal és műsoron tartott repertoár darabokkal továbbra is házhoz jön a táncművészet a Nemzeti Táncszínház online színpadán. 
Tánc ajánló

Balettpremierek és ősbemutatók az első Bartók Tavasz programján

Az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek igazi különlegességeket tartogat a táncrajongók számára, hiszen május 7. és 24. között a hazai táncszcéna számtalan jelentős együttese megmutatja magát, legyen szó néptáncról vagy balettről. Az előadásokat pedig a világ bármely részéről ingyenesen követhetik a nézők a fesztivál honlapján.
Tánc hír

Újra látható a Recirquel nagy sikerű előadása

Egy hónappal a Festspielhaus St. Pölten online közvetítése után május 2-án a Müpa is virtuális műsorára tűzi a Recirquel Társulat Non Solus című előadását.