Tánc

A „balett Shakespeare-je”, aki újra divatba hozta a táncot

2021.04.29. 13:00
Ajánlom
„A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül” – vallotta Jean-Georges Noverre, akinek a neve talán ma már kevésbé cseng ismerősen, ám korának egyik legnagyobb balettmestereként méltán érdemelte ki, hogy a születésnapján ünnepeljük a Tánc Világnapját.

A „balett Shakespeare-jeként” is emlegetett Noverre 1727-ben született Párizsban, egy svájci család gyermekeként. Édesapja katona volt, és fiának is ezt a pályát szánta, ám Jean-Georges művészetek iránti vonzódása már kisgyerekként megmutatkozott. Monsieur Marcelnél kezdett el táncolni, majd a kor híres balettmesterénél, Louis Duprénél vett órákat.

Dupré – látva tanítványa tehetségét – minden alkalmat megragadott, hogy szereplési lehetőséget biztosítson a fiúnak, így

Noverre már 6 éves korában fellépett Fontainebleau-ban.

noverre-104144.jpg

Jean-Georges Noverre (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Az első komolyabb előadására azonban 16 éves koráig kellett várnia, 1743. június 8-án mutatkozott be az Opéra-Comique-ban. Az akkor már 30 éve működő társulat azonban nem kínált neki a tehetségéhez méltó állást, így a közös munka megszakadt.

A fellépés azonban sokak figyelmét felkeltette: a következő években táncolhatott II. Frigyes és Henrik porosz herceg előtt Berlinben, de eljutott a drezdai udvarba is. Strasbourgba érve az akkor 20 éves Noverre-nek balettmesteri állást ajánlottak, itt készítette el 1754-ben az első komolyabb koreográfiáját is.

Koreográfusi munkái mellett aktív táncos maradt, strasbourgi szerződtetése után nem sokkal már Lyonban táncolta saját balettpantomimját. Összesen mintegy 150 balett librettója fűződik a nevéhez – ezek közül egy sem maradt fenn –, és olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Gluck, Mozart, Rameau vagy François Granet.

Saját korának tánckultúrájáról meglehetősen rossz véleménnyel volt, ahogy ő fogalmazott:

„a tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost”.

A balett megújítására irányuló kísérleteiről – melyekben a természeti jelenségeket vizsgálva a szenvedélyt igyekezett ábrázolni, valamint a táncot az utánzó művészet rangjára emelni – több helyen is írt, nézeteit végül az 1760-ban kiadott Levelek a táncról című művében foglalta össze.

2276894_900-104147.jpg

A Levelek a táncról 1760-as kiadása (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Noverre a balettet komplex művészeti formának gondolta, amelyben a tánc, a dráma, a zene és a képzőművészet összeolvadása hozza létre a produktumot, miközben a hangsúly az allegorikus képekről a valóságábrázolásra terelődik át.

Új irányt akart adni a táncművészetnek: „Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni, mellőztem a szimmetrikus alakzatokat, s a lábak és karok mechanikus mozdulataihoz az ember egész testi-lelki mivoltának mozgását kapcsoltam” – írta Voltaire-nek.

Könyve, melyet egy londoni tanulmányút előzött meg 1755-ben, nem aratott osztatlan sikert. Pedig a Drury Lane Theatre-ben a legmodernebb játszási technikákkal ismerkedhetett meg, melyeket utána sikerrel alkalmazott a táncelőadásaiban is. Ráadásul a korszak vezető színészével, David Garrickkel dolgozott együtt, de nagy hatással voltak rá egy akkor már visszavonult balerina, Marie Sallé formai és kifejezésbeli újításai is – többek között a rizsporos paróka és a nehéz anyagú ruhák elhagyása.

Bár a kötet megjelenését általános kétkedés fogadta, a nézők rajongtak Noverre előadásaiért.

Korabeli beszámolók szerint az 1763-as Médeia olyan nagy hatással volt a közönségre, hogy az emberek előadás közben elájultak vagy sikoltva rohantak ki a nézőtérről egy-egy jelenet láttán.

Noverre stuttgarti sikereinek híre Bécsbe, majd Magyarországra is eljutott, többek között Bessenyei György is a táncművész rajongója lett. Mária Terézia táncmesternek hívta maga mellé, ebben az időszakban járt Esterházy Miklós kismartoni birtokán is, ahol a Párizs ítélete című balettjével lépett fel.

XV. Lajos halála után valószínűleg Mária Terézia közbenjárásával tért vissza szülőhazájába, ahol igyekezett a franciákkal is elfogadtatni újításait. A művészetpártoló Marie Antoinette ki is nevezte a Párizsi Opera élére, ám az alapvetően konzervatív beállítottságú fővárosi közönség elfordult Noverre-től. A forradalom kitörése még jobban rontott a helyzetén, így a táncművész Londonba emigrált.

Csak 1800-ban kapott amnesztiát, ám miután visszatért, a párizsiak már más szórakozási formák iránt érdeklődtek. A csalódott Noverre ekkor visszavonult és írni kezdett. Még megérte, hogy műveinek összkiadását Szentpéterváron és Párizsban megjelentessék, végül 73 éves korában, 1810. október 19-én hunyt el.

Three_dancers_MET_DP-12395-001_cropped-104155.jpg

Egy Jean-Georges Noverre-balett ihlette porcelán 1763-ból (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Korszakos művét, a Levelek a táncrólt saját korában nem fordították le magyarra, első fordítása csak mintegy 200 évvel később, 1955-ben jelent meg először. Az eredeti műből is csupán egyetlen példány maradt az utókorra, melyet jelenleg a New York-i Lincoln Előadóművészetek Központi Könyvtárában őriznek.

Az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének Nemzetközi Táncbizottsága 1981-ben kezdeményezte, hogy 1982-től a művész születésnapját, április 29-ét a Tánc Világnapjává nyilvánítsák, ráirányítva a figyelmet a mozgás fontosságára. A szervezet célja továbbá, hogy a gesztussal ösztönözze a világ kormányait a táncoktatás minél szélesebb körű támogatására.

Fejléckép: Jean-Georges Noverre (fotó: Culture Club / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Az internetre költözik a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivál

Online rendezik meg a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivált. Az Orkesztika Alapítvány a fesztivál produkcióit YouTube-csatornáján közvetíti január 19. és 22. között esténként 7 órától, Facebook-oldalukon táncfilmeket vetítenek. 
Tánc videó

Seress Rezső Szomorú vasárnapjának remix változatára táncol Mihail Barisnyikov

Az orosz születésű világhírű amerikai balett-táncos egy amerikai street dance sztárral, Lil Buckkal készített közös klipet még 2015-ben, egy divatmárka kampányához.
Tánc gyász

Elhunyt Deák Gyula Levente, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója

Súlyos betegség következtében szerdán elhunyt Deák Gyula Levente, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója – adta hírül közösségi oldalán a társulat.
Tánc hír

Ünnepi előadással tiszteleg Novák Tata előtt a Vígszínház

2021-ben ünnepelte 90. születésnapját Novák Ferenc Tata, melyet barátok, egykori és mai táncosai kezdeményezésére január 25-én, egy gála keretében ünnepel meg a Vígszínház.
Tánc interjú

„Döbbenetesen nagy munka zajlik a balettben” – Beszélgetés Déri Andrással

Milyen karrierutat jár be egy balettkarmester? Van-e kedvenc balettje? Déri Andrást a véletlenek sorozata terelte erre a különleges pályára, és idén éppoly izgalommal és várakozással tekint A diótörő-szezon elé, mint húsz évvel ezelőtt.