Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, a Litván Nemzeti Opera pedig, nem véletlen, pontosan egy évvel később tűz műsorra egy kortárs balettelőadást, amely az elnyomásról és a jogfosztottság abszurd világáról szól. Kafka, A per című művéből készült balettadaptáció főszerepét a magyar szólista, Kovács Zsolt Vencel táncolja.
Kovács Zsolt Vencel (Fotó/Forrás: B.F.E.)
A magyar szólista szerint a darab vilniusi bemutatásának időzítése sokak szemében egyfajta politikai állásfoglalásnak is tekinthető. Martynas Rimeikis koreográfus Der Prozess című egészestés produkcióját 2017 decemberében mutatták be. A szólista úgy véli, a darab most is rendkívül időszerű, hiszen Kafka regénye a hatalom abszurditásairól szól. Mint mondja,
noha az eredeti történet az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódik, ám a volt szocialista országok lakói is jól tudják, milyen érzés a hatóságoknak kiszolgáltatva élni.
A magyar táncos úgy gondolja, nem csak ennek a Kafka adaptációnak van politikai vetülete, a tánc világa hosszú idő óta a kulturális diplomácia egyik eszköze. Nem véletlen, hogy gyakran hallani kormányzati döntéshozóktól, hogy a művészeteknek milyen fontos szerepe lehet a békés egymás mellett élésben. Kovács Zsolt Vencel arra is felhívja a figyelmet, hogy a balett nem csupán a béke eszköze, de akár veszélyes fegyver is lehet. A hidegháború időszakát hozza fel példaként, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya is arra használta a tánc motiváló erejét, hogy ezzel próbálja befolyásolni a másik ország lakosságát. Erről az időszakról szól Anne Searcy Ballet in the cold war című könyve.
Ebben az időszakban a titkosszolgálatok úgy gondolták, hogy
a tánc azért ideális propagandaeszköz, mert a nyelvi korlátokon túllépve képes üzeneteket célba juttatni.
Kovács Zsolt Vencel (Fotó/Forrás: B.F.E.)
Ezt példázza a Bolsoj Balett első londoni turnéja 1956 őszén, illetve az 1960-as években történtek, amikor az Amerikai Egyesült Államok kormánya finanszírozta az amerikai modern tánc társulatok turnéit a keleti blokk országaiba. Úgy vélték ugyanis, hogy az amerikai szabadság életérzését és haladó szellemiségét a modern táncon keresztül politikai üzenetként tudják tolmácsolni a keleti blokk nézőközönsége felé.
Kovács Zsolt Vencel úgy véli, noha a titkosszolgálatok ma már vélhetően nem folynak bele ilyen közvetlen módon a tánc világába, ám a balett ma is a kulturális diplomácia egyik univerzális eszköze, amely békés alternatívát kínál az erővel szemben, és segítheti a kormányokat abban, hogy szoros kapcsolatokat alakítsanak ki más régiók polgáraival.
A magyar táncos szerint a XX. századi balett történelem azt sugallja, hogy manapság is felelősség táncosnak lenni:
Néha úgy tűnik, nem csak szórakoztatunk a színpadon, hanem egy kicsit a politikába, és egy hajszálnyit a történelem folyamataiba is beleavatkozunk.
Fejléckép: Kovács Zsolt Vencel (forrás: B.F.E.)
hírlevél
