Tánc

A balettigazgató, aki nem Mr. Natalie Portman

2015.06.22. 08:07
Ajánlom
A kiváló francia táncosra a Fekete hattyú című film koreográfusaként figyelt fel a világ széles körben, különösen miután a lapok megírták, a főszereplő, Natalie Portman szívét is meghódította. Benjamin Millepied-t azonban súlyos hiba lenne csak a hollywoodi bulvársajtón keresztül ismerni. Amit eddig a táncban elért, abban nincsenek véletlen lépések. Sikerének titka céltudatos tehetségében és egyéniségében keresendő. MAGAZIN

Ha megpróbálunk eltekinteni attól a ténytől - amitől nehéz eltekinteni - hogy az egyik legsármosabb francia táncos nemrég az egyik leggyönyörűbb hollywoodi színésznőt vette feleségül, akkor Benjamin Millepied személyében ott áll előttünk az utóbbi évtized egyik legígéretesebb és legkarizmatikusabb balettsztárja. A 2014 őszétől a Párizsi Opera balettigazgatói posztját betöltő, sokoldalú és karrierjét határozott léptekkel építő koreográfus jelenleg az egyik legmarkánsabb alkotó a francia-amerikai tánc területén. Jelentősége nemcsak a kiemelkedő teljesítményben mérhető, hanem főként abban, hogy harminchét éves korára egyszerre szerzett nevet a legmagasabb hollywoodi körökben, a kísérleti táncfilmezés területén és a francia klasszikus balett legjobbjai közt. Neve tehát (franciául mille pied 'ezer láb') nem csupán kifejező, de előre kijelölte szakmai életútját is.

A bordeaux-i születésű táncos-koreográfus-színész-rendező először nyolcéves korában kezdett táncolni szintén táncos édesanyjával, Catherine Florival közösen. Tizenhárom éves korától három éven át a Lyon-i konzervatóriumba járt, majd 1992-ben New Yorkba ment a School of American Ballet nyári táborába, ami a New York City Balett hivatalos iskolájának, egyben előszobájának számít. Egyértelműen következett a leghíresebb amerikai társulathoz való csatlakozása 1995-ben, amit a Francia Minisztérium egy ösztöndíja, a fiatal klasszikus balett-táncosoknak járó legnagyobb elismerés, a Prix de Lausanne és az amerikai iskola Mae L. Wine díja előzött meg. 2001-től tíz éven át volt a New York City Balett vezető táncosa, miközben számtalan klasszikus és modern szerepet táncolt el. 2001-ben kezdett koreografálni, 2002-ben már megalapította első társulatát Danses Concertantes néven, majd egy évig a Barishnikov Arts Center rezidens koreográfusaként alkotott. Ebben az időben Years Later címmel készített szólót az intézmény nevét viselő balettlegenda, Mihail Barisnyikov számára. S talán nem véletlen a közösmunka, Millepied rátermettsége és elszántsága mintha egy Barisnyikovéhoz mérhető karrier ígérete lenne.

Millepied koreográfiai tehetségét nem sokáig kellett bizonygatnia, munkái a világ minden nagyobb színpadán megfordultak: a New York City Ballet, a Paris Opera Ballet, az American Ballet Theatre, a Mariinsky Ballet, a Ballet de Geneve, a Lyon Opera Ballet, a Royal New Zealand Ballet és a Dutch National Ballet társulatának is készített már produkciót.

A koreográfust már korán foglalkoztatni kezdték a társművészetek, vele együtt a filmkészítés is. Idővel olyan nagy cégek reklámfilmjében vett részt táncosként, mint például az Air France légitársaság és Yves Saint Laurent francia divatház, és a reklámfilm-rendezésbe is belekóstolt többek közt a Forevermark gyémántnak készített szpottal. Nemzetközi filmes karrierje egyértelműen a 2010-es Darren Aronofsky rendezte Fekete hattyúval (Black Swan), a balett kulisszavilágát bemutató hollywoodi kasszasikerrel indult, melyben Millepied, akkor még a New York City Ballet tagjaként, koreográfusként debütált. Kimagasló szakmai érdemeivel és ambiciózusságával együtt is tagadhatatlan, hogy a világhírnévhez sokban hozzájárult a film főszereplőjével, Natalie Portman színésznővel a forgatás alatt kialakult kapcsolata. Ha azonban a teljesítményt sokszor mellékesen kezelő bulvármédián túl akarunk tekinteni, érdemes ezt a magánéleti eseményt inkább úgy szemlélni, mint két kimagasló tehetségű és vonzó megjelenésű művész egymásra találást, akik felfelé ívelő szakmai pályájuk talán legmagasabb pontján találkoztak: Portman a kemény munkával megformált balerinaszerepért Oscar-díjat kapott, Millepied pedig vörös szőnyegen vonulhatott be Hollywoodba is.

A filmes siker után Millepied 2012-ben Los Angelesbe költözött, ahol életre hívta saját társulatát L.A. Dance Project néven. A táncegyüttes küldetéseként különböző művészeti területek alkotóit támogató, velük együttműködő projektek támogatását tűzte ki célul, miközben helyszínt biztosít a kortárs tánc innovatív kezdeményezéseinek és a közönség számára is betekintést nyújt a tánc világába. Egyéb sikeres produkciók mellett 2013-ban Reflections címmel olyan előadást hozták létre, amiben Millepied a zeneszerző David Langgal és a világhírű amerikai konceptuális művésszel, Barbara Krugerrel dolgozott együtt, amit mellékesen a nagy múltú francia ékszercég, a Van Cleef and Arpels támogatott.

Mindezek után nem volt meglepő a hír, amikor bejelentették, hogy 2014 őszétől Benjamin Millepied veszi át a világhírű Párizsi Opera balettigazgatói posztját. Az igazgatóváltást nem akármilyen reklámkampány kísérte: az új igazgató a topmodell Natalia Vodianova arcával és a fotográfus zseni Annie Leibovitz képsorozatával harangozta be a díszes párizsi intézmény új évadát és vele együtt egy új korszak kezdetét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Újabb Balanchine-koreográfiát mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon a 20. századi grúz koreográfus Sylvia Pas de Deux-je március 22-én az OMG (Oh My God!) című balettesten az Erkel Színházban.
Tánc hír

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Tánc hír

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc ajánló

Adyra és Lajkó Félixre táncol a Varidance!

Kettő az egyben, iskolásoktól a nyugdíjasokig – izgalmas, művészeti ágakon és korosztályokon átívelő kísérletre vállalkozik a Varidance társulat. A Vári Bertalan Harangozó-díjas táncos, koreográfus vezette együttes egy előadásban mutatja be Verslábak és A falka című produkcióit.
Tánc lapszemle

Táncesteket is műsorra tűzne Apáti Bence az Operettszínházban

Az intézmény új balettigazgatója egy interjúban mesélt terveiről, ahogy arról is szó esett, láthatjuk-e még táncolni őt.