Tánc

A balettigazgató, aki nem Mr. Natalie Portman

2015.06.22. 08:07
Ajánlom
A kiváló francia táncosra a Fekete hattyú című film koreográfusaként figyelt fel a világ széles körben, különösen miután a lapok megírták, a főszereplő, Natalie Portman szívét is meghódította. Benjamin Millepied-t azonban súlyos hiba lenne csak a hollywoodi bulvársajtón keresztül ismerni. Amit eddig a táncban elért, abban nincsenek véletlen lépések. Sikerének titka céltudatos tehetségében és egyéniségében keresendő. MAGAZIN

Ha megpróbálunk eltekinteni attól a ténytől - amitől nehéz eltekinteni - hogy az egyik legsármosabb francia táncos nemrég az egyik leggyönyörűbb hollywoodi színésznőt vette feleségül, akkor Benjamin Millepied személyében ott áll előttünk az utóbbi évtized egyik legígéretesebb és legkarizmatikusabb balettsztárja. A 2014 őszétől a Párizsi Opera balettigazgatói posztját betöltő, sokoldalú és karrierjét határozott léptekkel építő koreográfus jelenleg az egyik legmarkánsabb alkotó a francia-amerikai tánc területén. Jelentősége nemcsak a kiemelkedő teljesítményben mérhető, hanem főként abban, hogy harminchét éves korára egyszerre szerzett nevet a legmagasabb hollywoodi körökben, a kísérleti táncfilmezés területén és a francia klasszikus balett legjobbjai közt. Neve tehát (franciául mille pied 'ezer láb') nem csupán kifejező, de előre kijelölte szakmai életútját is.

A bordeaux-i születésű táncos-koreográfus-színész-rendező először nyolcéves korában kezdett táncolni szintén táncos édesanyjával, Catherine Florival közösen. Tizenhárom éves korától három éven át a Lyon-i konzervatóriumba járt, majd 1992-ben New Yorkba ment a School of American Ballet nyári táborába, ami a New York City Balett hivatalos iskolájának, egyben előszobájának számít. Egyértelműen következett a leghíresebb amerikai társulathoz való csatlakozása 1995-ben, amit a Francia Minisztérium egy ösztöndíja, a fiatal klasszikus balett-táncosoknak járó legnagyobb elismerés, a Prix de Lausanne és az amerikai iskola Mae L. Wine díja előzött meg. 2001-től tíz éven át volt a New York City Balett vezető táncosa, miközben számtalan klasszikus és modern szerepet táncolt el. 2001-ben kezdett koreografálni, 2002-ben már megalapította első társulatát Danses Concertantes néven, majd egy évig a Barishnikov Arts Center rezidens koreográfusaként alkotott. Ebben az időben Years Later címmel készített szólót az intézmény nevét viselő balettlegenda, Mihail Barisnyikov számára. S talán nem véletlen a közösmunka, Millepied rátermettsége és elszántsága mintha egy Barisnyikovéhoz mérhető karrier ígérete lenne.

Millepied koreográfiai tehetségét nem sokáig kellett bizonygatnia, munkái a világ minden nagyobb színpadán megfordultak: a New York City Ballet, a Paris Opera Ballet, az American Ballet Theatre, a Mariinsky Ballet, a Ballet de Geneve, a Lyon Opera Ballet, a Royal New Zealand Ballet és a Dutch National Ballet társulatának is készített már produkciót.

A koreográfust már korán foglalkoztatni kezdték a társművészetek, vele együtt a filmkészítés is. Idővel olyan nagy cégek reklámfilmjében vett részt táncosként, mint például az Air France légitársaság és Yves Saint Laurent francia divatház, és a reklámfilm-rendezésbe is belekóstolt többek közt a Forevermark gyémántnak készített szpottal. Nemzetközi filmes karrierje egyértelműen a 2010-es Darren Aronofsky rendezte Fekete hattyúval (Black Swan), a balett kulisszavilágát bemutató hollywoodi kasszasikerrel indult, melyben Millepied, akkor még a New York City Ballet tagjaként, koreográfusként debütált. Kimagasló szakmai érdemeivel és ambiciózusságával együtt is tagadhatatlan, hogy a világhírnévhez sokban hozzájárult a film főszereplőjével, Natalie Portman színésznővel a forgatás alatt kialakult kapcsolata. Ha azonban a teljesítményt sokszor mellékesen kezelő bulvármédián túl akarunk tekinteni, érdemes ezt a magánéleti eseményt inkább úgy szemlélni, mint két kimagasló tehetségű és vonzó megjelenésű művész egymásra találást, akik felfelé ívelő szakmai pályájuk talán legmagasabb pontján találkoztak: Portman a kemény munkával megformált balerinaszerepért Oscar-díjat kapott, Millepied pedig vörös szőnyegen vonulhatott be Hollywoodba is.

A filmes siker után Millepied 2012-ben Los Angelesbe költözött, ahol életre hívta saját társulatát L.A. Dance Project néven. A táncegyüttes küldetéseként különböző művészeti területek alkotóit támogató, velük együttműködő projektek támogatását tűzte ki célul, miközben helyszínt biztosít a kortárs tánc innovatív kezdeményezéseinek és a közönség számára is betekintést nyújt a tánc világába. Egyéb sikeres produkciók mellett 2013-ban Reflections címmel olyan előadást hozták létre, amiben Millepied a zeneszerző David Langgal és a világhírű amerikai konceptuális művésszel, Barbara Krugerrel dolgozott együtt, amit mellékesen a nagy múltú francia ékszercég, a Van Cleef and Arpels támogatott.

Mindezek után nem volt meglepő a hír, amikor bejelentették, hogy 2014 őszétől Benjamin Millepied veszi át a világhírű Párizsi Opera balettigazgatói posztját. Az igazgatóváltást nem akármilyen reklámkampány kísérte: az új igazgató a topmodell Natalia Vodianova arcával és a fotográfus zseni Annie Leibovitz képsorozatával harangozta be a díszes párizsi intézmény új évadát és vele együtt egy új korszak kezdetét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Kodály-módszer ezer arca mögött egyetlen lényeg rejlik: az ember

A világ számos országában alkalmazott Kodály-módszer nemzetközi útjáról, megbecsültségéről és eredményességéről szól a Kodály mindenkié című dokumentumfilm.
Klasszikus

Idén is Presser Gábor és az Amadinda búcsúztatja az óévet a Zeneakadémián

Immár tizennyolcadik alkalommal tart közös szilveszteri koncertet az Amadinda Ütőegyüttes és Presser Gábor. Vendégük ezúttal Falusi Mariann.
Jazz/World

Ők kapták idén az Artisjus-díjakat

Könnyű- és komolyzenei kategóriákban díjazott tíz zenetanárt és tíz előadót az Artisjus hétfőn.
Vizuál

Perlrott Csaba Vilmos képéért fizettek a legtöbbet a Kieselbach Galéria téli árverésén

Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című festményének 140 millió forintos eladási ára megdöntötte az eddigi életműrekordot a Kieselbach Galéria téli árverésén. Ugyancsak magas áron kelt el a Franciaországban élő Reigl Judit egyik festménye is.
Vizuál

Apánk és Atyánk nyomában - megnéztük Az Úr hangját

Pálfi György hosszú idő után ismét nagyköltségvetésű filmet forgatott - Az Úr hangja egyedi világdráma családi krimi-sci-fi köntösben. A filmet december 20-tól vetítik a mozik.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc kritika

Az arany középút utópiája

Duda Éva vállaltan nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a jelenkor társadalmi, ökológiai és politikai helyzetére szeretett volna reflektálni egy elvont jelrendszeren, a tánc nyelvén az Utópia című új darabjában.
Tánc interjú

„Nem pusztán aktuálpolitika” – Angelus Iván a kortárstánc képzés beszüntetéséről

A Budapest Kortárstánc Főiskola intézményalapító rektora a táncművész alapképzés és tanár mesterképzés megszüntetésével kapcsolatban árult el részleteket.
Tánc ajánló

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Tánc hír

„Egy független szellemi műhelyt veszít az ország” – A Lábán Rudolf-díj kuratóriumának közleménye

A Budapest Kortárstánc Főiskola képzéseinek megszűnése kapcsán adott ki közleményt az elismert tánckritikusokból álló bizottság.
Tánc magazin

300 szólóval ünneplik Merce Cunninghamet

Jövő áprilisban Londonban, New Yorkban és Los Angelesben is nagyszabású előadással ünneplik a formabontó koreográfus 100. születésnapját, amit streamelni is fognak a világhálón keresztül.