Tánc

A Basse danse külföldön

2012.04.19. 10:07
Ajánlom
A Lábán Rudolf-díjjal elismert Hód Adrienn koreografálta előadást több külföldi fesztiválra is meghívták.

A produkció májusban megtekinthető a MU Színházban, júniusban pozsonyi meghívásnak tesz eleget a Hodworks, augusztusban Brüsszel felé veszik az útirányt, onnan az olaszországi Bassano del Grappába utaznak (az Aerowaves fesztiválról bővebben itt olvasható), szeptemberben Vitry-sur-Seine-ben vendégszerepelnek, októberben pedig Varsóban látható a darab.

A Lábán-díj laudációja így szól: "Hód Adrienn legfrissebb koreográfiájának laudációja szerint az előadást alapos felkészülés előzte meg és ez kétségkívül belejátszik abba, hogy a koreográfus mestermunkájának örülhetünk e pontos produkcióban, amely egyébként kíméletlen tánc- és karaktertörténeti torz tükör. A Gödörben 2010-ben bemutatott, természetesen improvizációra épülő Mindennapi rutin sorozat hat része alatt, valamint egy négy hónapos berlini ösztöndíj során alakíthatta ki a társulat azt a formabontó és ugyanakkor konstruktív táncnyelvet, amelyet az előadásban már magabiztosan használ.

A darab a 15. századi Itália egyik fő táncstílusáról (bassa danza) kapta a nevét, amely szó szerint alacsony táncot, illetve zenét jelent, vagyis nincsenek benne kötelező szökellések, lehet rögtönözni, felülírni a lejegyzett kottát és az előírt mozdulatsorokat. Hód Adrienn koreográfus "alacsonyan szálló" táncosai roncsolt reneszánsz mozdulataikkal azért meghullámvasutaztatják a nézőt, messzire viszik, egy bénult világból a vágyott harmóniába és vissza, hogy maga sem tudja épp, hol utazik. Olyan, mintha Hód Adriennek az improvizáció is túl kötött metódus volna, ezért lázasan keresi a kiutat. A bál fő figurái, egy ártatlan ördögi négyes, a maguk megejtő módján, sok humorral (kis túlzással) az emberiség 15. és a 11. század közötti vidámparkjában tárlat vezetnek minket. Társtalan és társas táncaik egy olyan játékot idéznek, amely valaha sok résztvevős csata volt, mostanra kvartett, amelynek tagjai vagy kilökik egymást a küzdőtérből, vagy együttműködnek és mind bennmaradnak. Végig nem dől el persze, hogy mit választanak. Mizsei Zoltán korhű (reneszánsz, korabarokk) élőzenéjével és énekével szakrális jelleget kap a középkori, sötét meséket és egy metropolisz utcai találkozásait ugyanúgy idézni képes táncmű. A jórészt élőben játszott zene meghatározott stílusa miatt a táncosok vakmerő improvizációi is kínos pontossággal előre betanult mozdulatoknak tűnnek, ami persze azért is van, mert biztos a tánctudásuk és pontos a koreográfia. Így képesek tartani a szigorú táncrendet, miközben a szétbontott mozdulatokból minduntalan új formákat hoznak létre és különböző, egyéniségeikből hozott túlzó gesztusaikkal díszítve mindez, feloldódik egy végtelenített, posztmodern karneválban, amelynek egyes jelenetei fraktál-szerűen visszatérnek. Mindezt díszlet nélkül, egyszerű jelmezben, letisztult fényekkel, hogy semmi ne vonja el a figyelmet a táncról. Molnár Csaba, Garai Júlia, Marko Torrice és Cuhorka Emese pedig gátlástalanul bánnak a mozdulatokkal, nem fukarkodnak a gesztusokkal, még a gravitációnak sem engedelmeskednek rendesen. Nem nehéz őket táncba vinni, ez ebből az igazán kiválóan sikerült experimentális, önreflexív táncgroteszkből kiderült."

A koreográfus, Hód Adrienn így nyilatkozott a Fideliónak a produkcióról: "Mizsei Zoltán, akivel a kezdetektől együtt dolgoztunk, értője a reneszánsz, barokk zenének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakának tanára. Már a Mindennapi rutin ötödik prezentációjában is az ő énekhangja kísérte a táncelőadást, jórészt ezt a szakaszt mutattuk be a dunaParton is. Berlinben hónapokig zene nélkül táncoltunk, kerestem a megfelelő hangzást ehhez az improvizációs alaphoz. A középkori zenétől a reneszánsz zenén át bele kapva a barokkba választottam zenét. A kiindulópont, egyfajta lépegető hangzás, egyszerre egy hang szólal meg, egyszerű dallamokat képez a leütött hangok sora. Annyira dús volt és dinamikus a mozgás, hogy a zenével nem akartam megdobni. A nyüzsgő összejövetelek hangulatát, harmóniáját adta meg a 15. században a folyamatos zenei kíséret. A létezés szép és egyszerű - ilyen ennek a zenének a hangulata. Ez kapcsolódik a mi koreográfiánkhoz, amelyben a szólók dominálnak, az ego a mozdulat központja. A basse danse az első, a legegyszerűbb reneszánsz tánc, lassú és lépegető, fogják az emberek egymás kezét, de nem néznek egymásra, kifelé hajlongnak és mutatják magukat. Ez a hangulat jellemzi a mi előadásunkat is."

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.