Tánc

A diótörő egy nyelven szól

2015.12.24. 09:20
Ajánlom
Egyikük orosz kifejezéseket tanul, a másikuk a magyart próbálja elsajátítani a professzionális munka érdekében. A társulathoz frissen leszerződött orosz magántáncosnő, Melnyik Tatyjana és az előző évadban bemutatkozó ifjú, Balázsi Gergő a közös nyelvet mégis inkább a balettben találja meg. Az idén teljes egészében megújuló A diótörőben mindketten főszerepet táncolnak.

- Egy szűk szakmai közeg már ismer benneteket, de a szélesebb közönség számára ősztől vált látványossá a munkátok. Milyen időszakokat éltetek át, mielőtt a Magyar Nemzeti Baletthez kerültetek?

Melnyik Tatyjana: A tanulmányaimat a Permi Koreográfiai Akadémián végeztem, ezután rögtön elszerződtem a Gordeev Színházhoz. Az itt töltött hét év meghatározó volt a szakmai karrierem szempontjából – itt váltam igazi balerinává. Ezután két évig dolgoztam a Sztanyiszlavszkij Színháznál, de úgy éreztem, hogy szeretném új színpadon, akár külföldön is kipróbálni magam. Ezután találkoztam Solymosi Tamással, aki miután megnézte az egyik előadásomat Moszkvában, meghívott a társulathoz.

Balázsi Gergő: Mivela testvérem a Balettintézetbe járt, már egészen fiatalon közel kerültem a baletthoz. A bátyám miatt kezdtem el bejárni a Táncművészeti Főiskolára is, ahol a műfaj szépségeivel együtt azt is megtapasztaltam, hogy egy-egy gyönyörű produkció mögött milyen kemény munka áll. Később sikeresen felvételiztem, és azóta sem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. 2014-ben „Az évad legjobb végzős növendéke” díjat vehettem át a Magyar Táncművészek Szövetségétől, a képesítővizsgám után pedig a balettigazgató úr szerződést kínált az Operába, amit azóta se tudok elhinni. A legnagyobb álmom válik valóra éppen.

Balázsi Gergő és Melnyik Tatyjana

Balázsi Gergő és Melnyik Tatyjana (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

- Milyen volt bekerülni egy ilyen patinás intézmény társulatába?

MT: A beilleszkedésemet egyéb, nagy változások is kísérték, hiszen egy új országba költöztem, de ahogy megérkeztem Budapestre, azonnal beleszerettem ebbe a fantasztikus városba. Az Operaház épülete lenyűgözött a szépségével, az együttes pedig a legnagyobb vendégszeretettel fogadott. Otthon érzem magam itt, és minden nap úgy kelek föl, hogy munkába szeretnék menni!

BG: Az első periódus alatt nekem elsősorban azt kellett megszoknom, hogy már nem iskolába járok: ez maga a nagybetűs élet. A Táncművészetin ugyan elsajátítjuk az alapokat, de az igazi rutin csak a színházban szerezhető meg: érzem, hogy sokat kell még tanulnom. Az előző évadban kisebb szerepekben próbálhattam ki magam a Coppéliában, A diótörőben, a Manonban és A hattyúk tavában. Már ezeket is hatalmas élmény volt eltáncolni, de ami most vár rám, az elmondhatatlan izgalommal tölt el.

- Az idei évad mindkettőtök számára kiemelt jelentőségű: az őszi Hattyúk tava után A diótörőben folytatjátok a bemutatkozást. Emlékeztek rá, hogy ez utóbbit hol láttátok először?

BG: Természetesen itt, az Operaházban. Hatéves voltam, és teljesen elbűvölt. Nemcsak a színpadi lét ragadott magával, hanem az a varázslatos, karácsonyi hangulat is, ami ezt az előadást övezi.

MT: Éna Permi Balett előadásában néztem meg először, szintén körülbelül hétévesen. Ez a mű minden balett-táncos számára meghatározó jelentőséggel bír, hiszen már egészen kicsi korunktól fogva ismerjük, szeretjük és gyakoroljuk a szerepeit.

- Míg A diótörő a közönségnek az ünnepi pillanatokat és a szórakozást, addig a balett-táncosok számára a december az év legsűrűbb időszakát jelenti. Könnyen tudtok váltani a kemény munka és a meghitt családi együttlétek közt?

MT: Az élet során hozzászokunk ehhez: mi minden karácsonykor Diótörőt táncolunk, és ahogy Magyarországon, úgy Oroszországban is ugyanez a műsorrendszer működik. Emellett mindig megtalálom a módját a pihenésnek. A férjemmel, aki szintén balett-táncos, ügyelünk arra, hogy amikor kettesben vagyunk otthon, ne a munkáról beszéljünk. Ez a kikapcsolódás szempontjából mindkettőnknek fontos.

BG: Mivel én teljesen a rabja vagyok az előadásnak, ezért kifejezetten várni szoktam a Diótörő-szezont, az év végét nem is tudnám máshogyan elképzelni. Számomra ez a darab hozza meg a karácsonyi hangulatot és ritmust, ezért az sem zavar, ha ez párhuzamosan sok munkával jár.

- A diótörő új, 2015-ös változatban jelenik meg az Operaház színpadán. Wayne Eagling és Solymosi Tamás olyan koreográfiát készített, ami a klasszikus hagyományokat követi, mégis 21. századi vizualitással frissíti fel az előadást. Milyen új elemekkel találkoztatok már a próbák során?

MT: Az idei Diótörő mindenkinek kihívást fog jelenteni, hiszen a klasszikus darabot most először szabták a magyar társulatra. Ez teljesen új, modern díszleteket és pompás jelmezeket is hozott magával.

BG: Sokkal sűrűbb lesz a cselekmény, a korábbihoz képest nagy változás, hogy három felvonás helyett csak kettő lesz. Így Diótörő herceg már az első részben megjelenik, ez pedig nekünk, táncosoknak is izgalmasabbá teszi a feladatot. Nemcsak az első Diótörő-főszerepem, hanem a friss változat miatt is legalább olyan kíváncsian és érdeklődve várom az idei előadást, mint a nézők!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.