A Duna Művészegyüttes Székelykapu című nagy sikerű premierjét májusban is láthatja a közönség a Müpában

A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely az emberek hitének, reményének, Istenhez való tartozásának jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is. A Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között, szakrális és világi viszonylatban egyaránt. E tér-idő játék során a székelység múltjába, rég elfeledett táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek be a nézők.

Az előadás két felvonásból áll. Az első részben a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek a színpadon.

a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, illetve a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor. A dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek régi és új stílusú népdalok. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát.

A második rész ezzel szemben egyfajta táncos barangolás Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, felső-maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar, amelynek zenei szerkesztője Pál István „Szalonna”. 

A székelykapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek.” Nem más ez, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, melyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Székelykapu című előadásból (fotó/forrás: Végh Tamás / Duna Művészegyüttes)