Tánc

A KULT50 bemutatja: Horváth Csaba

2017.11.02. 13:40
Ajánlom
Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet, amelyet tanítványai adnak tovább. Horváth Csaba portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A székesfehérvári Vörösmarty Színház tánctagozatának és a Forte Társulatnak a vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező szakosainak osztályfőnöke, Horváth Csaba néptáncosként indult harminc éve, aztán a kortárs tánc, sőt drámai szövegek felé fordult. A tiszta tánc komplex színházi világlátássá tágult, és bár Hamlettel és Balgával színészi tevékenység is kerülhet a listára, alapvetően koreográfus lett belőle és rendező. Előbbi foglalatosságát alanyi és alkalmazott alkotóként egyaránt űzi, utóbbit független és kőszínházi struktúrában is műveli.

Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet – bár nem a műfajteremtés érdekli, hanem egyszerűen csak előadások készítése –, amelyet tanítványai adnak tovább. Azok a tanítványai, akiket sokféle színházi nyelvvel és formával ismertetett meg, ugyanakkor teret is kaptak arra, hogy a saját egyéniségükből kiinduló hangjukat, utukat megtalálják.

Ennek a szóból, zenéből, térből, testből táplálkozó, értelemre és érzelemre azonos mértékben, egy időben, intenzíven ható, érzéki színházi nyelvnek a sűrítésben is a komplexitás és a nyitottság a kulcsfogalma, fő sajátossága az illusztrativitást elkerülő asszociativitás, eredménye pedig természeténél fogva egyszerre hiperreális és real time, megszületésében az izmok munkáját költészetté transzformáló mozdulat jellemzi. „Én egyszerűen mindig keresem a fizikum eszköztárát, és megpróbálom ezt a lehető legizgalmasabb módon felhasználni. De minden azon múlik, minderre mennyire tart igényt az anyag.

Ezt kitapasztalni olyan, mint folyamatosan aknamezőn sétálni.

De ez izgat engem, talán azért is, mert a testtel való foglalkozás zsigeribb, mint a hagyományos értelemben vett színészmesterség, és kevesebb manírt, teatralitást igényel. A testtel nehezebb hazudni. Lehetséges, de hamarabb lebuksz” – foglalta össze az Origónak már-már definícióként a műfaj miértjét és hogyanját.

Alapanyag-választásainak indoklását Horváth Csaba nem ereszti bő lére: az a célja, hogy ami őt érdekli, azt megossza az emberekkel. A formai megvalósítást sem ideologizálja túl: megoldásokat, megfejtéseket keres, „amelyek előhozzák a mű lényegét, a darabban rejlő, le nem írt esszenciát”.

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Azok az irodalmi művek, amelyeket a Fortéval rendezőként színpadra állít, játszódjanak bármilyen korban és helyszínen, a 17. századi Írországban (Irtás), jó százötven éve Oroszországban (Bűn és bűnhődés), az 1910-es években Németországban (Patkányok), a második világháború alatt (A nagy füzet), vagy a rendszerváltás körül a mi tájainkon (A te országod), mind társadalmi látleletet adnak.

Hősei szélsőségesek, a peremvidékről tudósítanak,

minden emberi számítás szerint sivár, ingerszegény környezetből, ahol a legmélyebb fizikai nyomor ellenére mégis van lelki gazdagság és líra. Megalkuvás nélkül, szomorú tanúságként és tanulságként mutatják fel a jelennek a dicstelen múlt példáit, s ha lenne eszünk, ez szolgálhatna egy derűsebb és prosperálóbb jövő zálogául.

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Forte Társulat)

Egyik legutóbbi, ám nem alkalmazott koreográfusként hosszú idő óta első munkája, amelyet Bartók Concertójára és 5. vonósnégyesére készített, ugyanebbe a szellemiségbe illik. Králl Csaba a Revizor Online-on megjelent kritikája szerint e két mű által Horváth Csaba „egy csak nagyon is ránk, e zajos Kárpát-medencei olvasztótégelyre jellemző sorsszerűséget és/vagy történelmi libikókát is megfogalmaz, ami annak a valóságnak a tükrében, hogy hol és milyen országban élünk ma – a több százezer kivándorolttal, a testben ugyan itt, de »lélekben emigráltak« millióival és egy újabb vasfüggönnyel az ország határain – csupán betalál, de kifejezetten nagyot üt”.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.