Tánc

A KULT50 bemutatja: Horváth Csaba

2017.11.02. 13:40
Ajánlom
Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet, amelyet tanítványai adnak tovább. Horváth Csaba portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A székesfehérvári Vörösmarty Színház tánctagozatának és a Forte Társulatnak a vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező szakosainak osztályfőnöke, Horváth Csaba néptáncosként indult harminc éve, aztán a kortárs tánc, sőt drámai szövegek felé fordult. A tiszta tánc komplex színházi világlátássá tágult, és bár Hamlettel és Balgával színészi tevékenység is kerülhet a listára, alapvetően koreográfus lett belőle és rendező. Előbbi foglalatosságát alanyi és alkalmazott alkotóként egyaránt űzi, utóbbit független és kőszínházi struktúrában is műveli.

Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet – bár nem a műfajteremtés érdekli, hanem egyszerűen csak előadások készítése –, amelyet tanítványai adnak tovább. Azok a tanítványai, akiket sokféle színházi nyelvvel és formával ismertetett meg, ugyanakkor teret is kaptak arra, hogy a saját egyéniségükből kiinduló hangjukat, utukat megtalálják.

Ennek a szóból, zenéből, térből, testből táplálkozó, értelemre és érzelemre azonos mértékben, egy időben, intenzíven ható, érzéki színházi nyelvnek a sűrítésben is a komplexitás és a nyitottság a kulcsfogalma, fő sajátossága az illusztrativitást elkerülő asszociativitás, eredménye pedig természeténél fogva egyszerre hiperreális és real time, megszületésében az izmok munkáját költészetté transzformáló mozdulat jellemzi. „Én egyszerűen mindig keresem a fizikum eszköztárát, és megpróbálom ezt a lehető legizgalmasabb módon felhasználni. De minden azon múlik, minderre mennyire tart igényt az anyag.

Ezt kitapasztalni olyan, mint folyamatosan aknamezőn sétálni.

De ez izgat engem, talán azért is, mert a testtel való foglalkozás zsigeribb, mint a hagyományos értelemben vett színészmesterség, és kevesebb manírt, teatralitást igényel. A testtel nehezebb hazudni. Lehetséges, de hamarabb lebuksz” – foglalta össze az Origónak már-már definícióként a műfaj miértjét és hogyanját.

Alapanyag-választásainak indoklását Horváth Csaba nem ereszti bő lére: az a célja, hogy ami őt érdekli, azt megossza az emberekkel. A formai megvalósítást sem ideologizálja túl: megoldásokat, megfejtéseket keres, „amelyek előhozzák a mű lényegét, a darabban rejlő, le nem írt esszenciát”.

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Azok az irodalmi művek, amelyeket a Fortéval rendezőként színpadra állít, játszódjanak bármilyen korban és helyszínen, a 17. századi Írországban (Irtás), jó százötven éve Oroszországban (Bűn és bűnhődés), az 1910-es években Németországban (Patkányok), a második világháború alatt (A nagy füzet), vagy a rendszerváltás körül a mi tájainkon (A te országod), mind társadalmi látleletet adnak.

Hősei szélsőségesek, a peremvidékről tudósítanak,

minden emberi számítás szerint sivár, ingerszegény környezetből, ahol a legmélyebb fizikai nyomor ellenére mégis van lelki gazdagság és líra. Megalkuvás nélkül, szomorú tanúságként és tanulságként mutatják fel a jelennek a dicstelen múlt példáit, s ha lenne eszünk, ez szolgálhatna egy derűsebb és prosperálóbb jövő zálogául.

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Forte Társulat)

Egyik legutóbbi, ám nem alkalmazott koreográfusként hosszú idő óta első munkája, amelyet Bartók Concertójára és 5. vonósnégyesére készített, ugyanebbe a szellemiségbe illik. Králl Csaba a Revizor Online-on megjelent kritikája szerint e két mű által Horváth Csaba „egy csak nagyon is ránk, e zajos Kárpát-medencei olvasztótégelyre jellemző sorsszerűséget és/vagy történelmi libikókát is megfogalmaz, ami annak a valóságnak a tükrében, hogy hol és milyen országban élünk ma – a több százezer kivándorolttal, a testben ugyan itt, de »lélekben emigráltak« millióival és egy újabb vasfüggönnyel az ország határain – csupán betalál, de kifejezetten nagyot üt”.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Könyv

Dsida Jenő négysorosára is licitálhatunk a dedikált könyvek online aukcióján

Az Antikvárium.hu számos bibliofil kötetet kínáló árverésén több érdekességet is találunk, többek között Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Molnár C. Pál, Márffy Ödön, Szép Ernő kézjegyével ellátott köteteket. A 223 tételre október 24-ig lehet licitálni.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Vizuál

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ikonikus koreográfiák a Müpában

Női lélek, férfierő, szenvedély és boldogság, hit és hazaszeretet – csupán néhány téma, amely a Kossuth-díjas, kiváló művész Zsuráfszky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész Zs. Vincze Zsuzsa koreográfiáin keresztül megelevenedik. Közös alkotásaik ikonikus táncait október 27-én láthatja a közönség.
Tánc magazin

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Tánc hír

Kriterion-koszorút kapott Novák Ferenc „Tata”

Az elismerést 1996 óta ítélik oda azoknak az Erdélyben született személyiségeknek, akik a régió hírét viszik a világban, és munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését. A koreográfus mellett Markó Béla költőt is díjazták.
Tánc ajánló

Minifesztiválon mutatkoznak be a határon túli magyar néptáncegyüttesek

Október 7-től négy napon keresztül a határon túli hivatásos néptáncegyütteseké a Hagyományok Háza színpada. A szemlén nyolc együttes mutathatja be tudását, a produkciókat kísérőprogramok, koncertek és szakmai beszélgetések teszik teljessé.
Tánc ajánló

Aki az életét táncolja – szerzői estet tart Ladányi Andrea

A Divided Time-ban a táncművész arra vállalkozik, hogy egy órába sűrítse több mint 40 éves pályafutásának legfontosabb pillanatait, miközben hat generáció találkozik a Nemzeti Táncszínház Nagytermének színpadán.