Tánc

A KULT50 bemutatja: Horváth Csaba

2017.11.02. 13:40
Ajánlom
Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet, amelyet tanítványai adnak tovább. Horváth Csaba portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A székesfehérvári Vörösmarty Színház tánctagozatának és a Forte Társulatnak a vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező szakosainak osztályfőnöke, Horváth Csaba néptáncosként indult harminc éve, aztán a kortárs tánc, sőt drámai szövegek felé fordult. A tiszta tánc komplex színházi világlátássá tágult, és bár Hamlettel és Balgával színészi tevékenység is kerülhet a listára, alapvetően koreográfus lett belőle és rendező. Előbbi foglalatosságát alanyi és alkalmazott alkotóként egyaránt űzi, utóbbit független és kőszínházi struktúrában is műveli.

Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet – bár nem a műfajteremtés érdekli, hanem egyszerűen csak előadások készítése –, amelyet tanítványai adnak tovább. Azok a tanítványai, akiket sokféle színházi nyelvvel és formával ismertetett meg, ugyanakkor teret is kaptak arra, hogy a saját egyéniségükből kiinduló hangjukat, utukat megtalálják.

Ennek a szóból, zenéből, térből, testből táplálkozó, értelemre és érzelemre azonos mértékben, egy időben, intenzíven ható, érzéki színházi nyelvnek a sűrítésben is a komplexitás és a nyitottság a kulcsfogalma, fő sajátossága az illusztrativitást elkerülő asszociativitás, eredménye pedig természeténél fogva egyszerre hiperreális és real time, megszületésében az izmok munkáját költészetté transzformáló mozdulat jellemzi. „Én egyszerűen mindig keresem a fizikum eszköztárát, és megpróbálom ezt a lehető legizgalmasabb módon felhasználni. De minden azon múlik, minderre mennyire tart igényt az anyag.

Ezt kitapasztalni olyan, mint folyamatosan aknamezőn sétálni.

De ez izgat engem, talán azért is, mert a testtel való foglalkozás zsigeribb, mint a hagyományos értelemben vett színészmesterség, és kevesebb manírt, teatralitást igényel. A testtel nehezebb hazudni. Lehetséges, de hamarabb lebuksz” – foglalta össze az Origónak már-már definícióként a műfaj miértjét és hogyanját.

Alapanyag-választásainak indoklását Horváth Csaba nem ereszti bő lére: az a célja, hogy ami őt érdekli, azt megossza az emberekkel. A formai megvalósítást sem ideologizálja túl: megoldásokat, megfejtéseket keres, „amelyek előhozzák a mű lényegét, a darabban rejlő, le nem írt esszenciát”.

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Azok az irodalmi művek, amelyeket a Fortéval rendezőként színpadra állít, játszódjanak bármilyen korban és helyszínen, a 17. századi Írországban (Irtás), jó százötven éve Oroszországban (Bűn és bűnhődés), az 1910-es években Németországban (Patkányok), a második világháború alatt (A nagy füzet), vagy a rendszerváltás körül a mi tájainkon (A te országod), mind társadalmi látleletet adnak.

Hősei szélsőségesek, a peremvidékről tudósítanak,

minden emberi számítás szerint sivár, ingerszegény környezetből, ahol a legmélyebb fizikai nyomor ellenére mégis van lelki gazdagság és líra. Megalkuvás nélkül, szomorú tanúságként és tanulságként mutatják fel a jelennek a dicstelen múlt példáit, s ha lenne eszünk, ez szolgálhatna egy derűsebb és prosperálóbb jövő zálogául.

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Forte Társulat)

Egyik legutóbbi, ám nem alkalmazott koreográfusként hosszú idő óta első munkája, amelyet Bartók Concertójára és 5. vonósnégyesére készített, ugyanebbe a szellemiségbe illik. Králl Csaba a Revizor Online-on megjelent kritikája szerint e két mű által Horváth Csaba „egy csak nagyon is ránk, e zajos Kárpát-medencei olvasztótégelyre jellemző sorsszerűséget és/vagy történelmi libikókát is megfogalmaz, ami annak a valóságnak a tükrében, hogy hol és milyen országban élünk ma – a több százezer kivándorolttal, a testben ugyan itt, de »lélekben emigráltak« millióival és egy újabb vasfüggönnyel az ország határain – csupán betalál, de kifejezetten nagyot üt”.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

19 év után visszatér a legendás IDMC Nemzetközi Táncworkshop

Idén augusztusban egy négynapos warm-up eseménnyel tér vissza a rendezvény, amelynek során visszaemlékező beszélgetésen, nemzetközi hírű művészek kurzusain és előadásain vehetnek részt az érdeklődők a margitszigeti Kristály Színtérben augusztus 5. és 8. között.
Tánc hír

Először nyert magyar művész a világhírű balettversenyen

Június 25-én este adták át a moszkvai székhelyű Benois de la Danse díjait. Férfi táncos kategóriájában Balázsi Gergő Ármin a verseny története során első magyarként megosztott első díjban részesült.
Tánc ajánló

Nyáresti táncelőadások és interaktív programok a TáncParkban

A Nemzeti Táncszínház a Millenárisra költözése óta, minden év júliusában a parkba költözik. Az alkalmi színpadon kilenc napon át, estéről-estére váltják egymást az együttesek.
Tánc ajánló

A Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból válogat a Nemzeti Táncszínház Táncparkjában

Július 12-én 20:30-tól Buda legnagyobb, ikonikus rendezvényhelyszínén, a Millenárison lép fel Duna fergeteges című válogatásműsorával a Duna Művészegyüttes.
Tánc magazin

Villanásnyi ragyogás – végzős balettművész hallgatók vizsgaelőadásán jártunk

Június 11-én tartotta a Magyar Táncművészeti Egyetem a táncművész alapképzési szak klasszikus balett szakirány hallgatóinak előzetes vizsgakoncert-előadását a Nemzeti Táncszínházban, míg a tényleges vizsgakoncertre június 23-án kerül sor a Magyar Állami Operaházban.