Tánc

A KULT50 bemutatja: Horváth Csaba

2017.11.02. 13:40
Ajánlom
Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet, amelyet tanítványai adnak tovább. Horváth Csaba portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A székesfehérvári Vörösmarty Színház tánctagozatának és a Forte Társulatnak a vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező szakosainak osztályfőnöke, Horváth Csaba néptáncosként indult harminc éve, aztán a kortárs tánc, sőt drámai szövegek felé fordult. A tiszta tánc komplex színházi világlátássá tágult, és bár Hamlettel és Balgával színészi tevékenység is kerülhet a listára, alapvetően koreográfus lett belőle és rendező. Előbbi foglalatosságát alanyi és alkalmazott alkotóként egyaránt űzi, utóbbit független és kőszínházi struktúrában is műveli.

Épített szellemi bázist és közösséget, alapított saját társulatot, alakított ki színházi nyelvet – bár nem a műfajteremtés érdekli, hanem egyszerűen csak előadások készítése –, amelyet tanítványai adnak tovább. Azok a tanítványai, akiket sokféle színházi nyelvvel és formával ismertetett meg, ugyanakkor teret is kaptak arra, hogy a saját egyéniségükből kiinduló hangjukat, utukat megtalálják.

Ennek a szóból, zenéből, térből, testből táplálkozó, értelemre és érzelemre azonos mértékben, egy időben, intenzíven ható, érzéki színházi nyelvnek a sűrítésben is a komplexitás és a nyitottság a kulcsfogalma, fő sajátossága az illusztrativitást elkerülő asszociativitás, eredménye pedig természeténél fogva egyszerre hiperreális és real time, megszületésében az izmok munkáját költészetté transzformáló mozdulat jellemzi. „Én egyszerűen mindig keresem a fizikum eszköztárát, és megpróbálom ezt a lehető legizgalmasabb módon felhasználni. De minden azon múlik, minderre mennyire tart igényt az anyag.

Ezt kitapasztalni olyan, mint folyamatosan aknamezőn sétálni.

De ez izgat engem, talán azért is, mert a testtel való foglalkozás zsigeribb, mint a hagyományos értelemben vett színészmesterség, és kevesebb manírt, teatralitást igényel. A testtel nehezebb hazudni. Lehetséges, de hamarabb lebuksz” – foglalta össze az Origónak már-már definícióként a műfaj miértjét és hogyanját.

Alapanyag-választásainak indoklását Horváth Csaba nem ereszti bő lére: az a célja, hogy ami őt érdekli, azt megossza az emberekkel. A formai megvalósítást sem ideologizálja túl: megoldásokat, megfejtéseket keres, „amelyek előhozzák a mű lényegét, a darabban rejlő, le nem írt esszenciát”.

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Azok az irodalmi művek, amelyeket a Fortéval rendezőként színpadra állít, játszódjanak bármilyen korban és helyszínen, a 17. századi Írországban (Irtás), jó százötven éve Oroszországban (Bűn és bűnhődés), az 1910-es években Németországban (Patkányok), a második világháború alatt (A nagy füzet), vagy a rendszerváltás körül a mi tájainkon (A te országod), mind társadalmi látleletet adnak.

Hősei szélsőségesek, a peremvidékről tudósítanak,

minden emberi számítás szerint sivár, ingerszegény környezetből, ahol a legmélyebb fizikai nyomor ellenére mégis van lelki gazdagság és líra. Megalkuvás nélkül, szomorú tanúságként és tanulságként mutatják fel a jelennek a dicstelen múlt példáit, s ha lenne eszünk, ez szolgálhatna egy derűsebb és prosperálóbb jövő zálogául.

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes

Bartók Béla: Concerto / 5. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Forte Társulat)

Egyik legutóbbi, ám nem alkalmazott koreográfusként hosszú idő óta első munkája, amelyet Bartók Concertójára és 5. vonósnégyesére készített, ugyanebbe a szellemiségbe illik. Králl Csaba a Revizor Online-on megjelent kritikája szerint e két mű által Horváth Csaba „egy csak nagyon is ránk, e zajos Kárpát-medencei olvasztótégelyre jellemző sorsszerűséget és/vagy történelmi libikókát is megfogalmaz, ami annak a valóságnak a tükrében, hogy hol és milyen országban élünk ma – a több százezer kivándorolttal, a testben ugyan itt, de »lélekben emigráltak« millióival és egy újabb vasfüggönnyel az ország határain – csupán betalál, de kifejezetten nagyot üt”.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Gothár Péter a nyilvánosság elé lépett a Katona zaklatási ügyében

A budapesti Katona József Színház közösségi oldalán jelent meg a színházból kitiltott rendező közleménye.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Színház

Schilling Árpád: „Csak az áldozatok tudják leleplezni a tettest”

A budapesti Katona József Színház zaklatási ügye kapcsán tette közzé véleményét Schilling Árpád rendező közösségi oldalán.
Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Újabb dokumentumfilm készül Szergej Polunyinról

A Satori című film a botrányos balett-táncos életének legújabb fejezeteit viszi vászonra, de azt egyelőre nem tudni, a film érinti-e majd a közösségi médiában tavaly elkövetett ámokfutását.
Tánc gyász

Vasárnap búcsúztatják Foltin Jolánt

November 24-én, vasárnap 15 órakor tartják Foltin Jolán Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus-rendező, táncpedagógus, a nemzet művésze búcsúztatóját a Pesti Vigadóban - tudatta a család szerdán az MTI-vel.
Tánc gyász

Elhunyt Hegedűs Judit balettművész, Simándy József özvegye

Életének 85. esztendejében elhunyt Hegedűs Judit balettművész, aki már 14 évesen debütált az Operaházban, később negyedszázadon át a társulat megbecsült tagja volt.
Tánc magazin

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.
Tánc ajánló

Velekei László másodszor is táncszínpadra állítja az Anna Kareninát

Két évvel ezelőtt már készített egy táncszínpadi adaptációt Tolsztoj regényéből a GGTánc Eger és a Miskolci Balett közös produkciójaként. Most saját társulata, a Győri Balett számára készített friss koreográfiát Veleki László, ami november 9-én debütál Győrben, december 21-én pedig a Müpában.