Tánc

A magyar táncosnő, aki megalapította a Chilei Nemzeti Balettet

2019.02.02. 18:15
Ajánlom
Botka Loláról szinte alig maradt fent magyar nyelvű dokumentum, Chilében viszont a tánctörténet fontos alakjaként kezelik a budapesti születésű táncosnőt, akit a 20. század viharos politikai hullámverései sodortak a tengerentúlra.
Coppelia_Botka_1945-145439.jpg

Botka Lola Coppéliaként

Az 1910-ben Budapesten született Botka Lola Szentpál Olga tanítványaként kezdte a pályafutását, az ekkor már óriási népszerűségnek örvendő új stílus, a mozdulatművészet berkein belül. Az Isadora Duncan által Németországban elindított mozgalom a klasszikus balett technikai orientáltságával és szigorával szemben határozta meg magát, és egyik legfontosabb képviselőjévé a magyar Lábán Rudolf vált, aki önálló stílusirányzatot kísérletezett ki, valamint létrehozta a táncjelírás (kinetográfia) módszerét. Az ő tanítványa volt az a Kurt Jooss, aki némileg Lábánnal szembehelyezkedve, újra hangsúlyozni kezdte a klasszikus alapok fontosságát. Ők ketten, Lábán és Jooss voltak azok, akik 1930-ban a müncheni tánckongresszuson felfigyeltek a Szentpál Tánccsoport két tagjára, a feltűnően szép, és kiváló technikájú Botka Lolára, valamint Bauer Lillára, akik közül előbb Botkát, majd néhány év múlva Bauer Lillát is szerződtették a német társulathoz. Ugyanezen a fesztiválon ismerkedett össze Botka Lola későbbi férjével és munkatársával, Ernst Uthoff táncossal.

Nem volt zökkenőmentes Botka németországi szerződtetése: Jooss csak úgy tudta kigazdálkodni az ő fizetését, hogy egy másik táncosnő gázsiját megfelezte – így természetesen nem részesült meleg fogadtatásban a magyar táncosnő. Ennek ellenére szerepet kapott a társulat A zöld asztal című erősen politikus, háborúellenes „haláltáncban”, amivel egycsapásra az európai táncvilág figyelmének középpontjába kerültek, amikor megnyerték az 1932-ben Párizsban rendezett nemzetközi koreográfiai versenyt.

Részlet a Kurt Jooss Ballet A zöld asztal című darabjából:

Szárnyalásuk 1933-ig tartott. Ekkor Hitler hatalomra kerülése (és öt zsidó tagjuk miatt) menekülőre kellett fogniuk; előbb Hollandiában, Maastrichtben, később Londonban táboroztak le. 1934-re már négy magyar tagok számlált Jooss társulata: Botka Lola mellett Bauer Lilla, Czóbel Liza és Cossa (Kossa) Gábor is társulati tagok lettek. Sikereik ellenére ’36-ban, finanszírozási gondok miatt hónapokra leállt a társulat működése. Ekkor Botka Lola átmeneti munkaként balettmesteri feladatokat vállalt a Duisburg-i operában, ahol három művel bizonyította koreográfusi tehetségét: Sztravinszkij Pulcinella című balettjét, Gluck Don Juan-ját és a Kodály művére készült Esti csárdást állította színpadra.

Sokáig nem volt azonban  maradása a náci Németországban, ahol csupán a berlini olimpia miatt volt átmenetileg nyitottabba a légkör –visszatért hát az időközben újraindult Jooss Ballet-hoz. 1940-ben dél-amerikai turnéra indultak, melynek során Chilében is megfordultak, ahol olyan sikerük volt, hogy a helyi egyetem felkérte Botkát, Ernst Uthoff-ot (az együttes egyik alapítóját) és Rudolf Peschtet, hogy tartsanak kurzusokat. Ezek pedig olyan népszerűek lettek, hogy az egyetem vezetése felajánlotta nekik, szervezzenek meg egy táncfakultást.

1941-ben el is indult a képzés, ezért ők hárman Chilében telepedtek le. Nem sokkal később,

1945-ben az egyetemről kikerült táncosokkal, az intézmény hathatós támogatásával, Jooss szellemiségében megalapították a Chilei Nemzeti Balettet, ami gyakorlatilag az ország első hivatásos táncegyüttese lett.

Nem klasszikus balettegyüttes voltak ők: bár bemutatkozásul Delibes romantikus balettjét, a Coppéliát tűzték műsorra, hamarosan meghívták mesterüket, Kurt Joosst, aki legsikeresebb modern koreográfiáit is betanította a társulatnak. Így A zöld asztalt, a Nagyvárost, a Bál a régi Bécsben című koreográfiákat. Richard Strauss József legendájában Botka Lola is szerepelt, élete egyik legfontosabb alakítását nyújtotta Putifárné szerepében.

A magyar táncosnő gesztusokon alapuló koreográfiai stílusa, karakterközpontú, pantomimikus megközelítésmódja referenciaértékű lett a chilei balett történetében.

Időközben Botka és Ernst Uthoff Chilében összeházasodtak. A magánéleti sikerek és a szakmai sikerek kéz a kézben jártak: előadásaikkal bejárták a kontinenst, sőt 1949-ben Magyarországon is vendégszerepeltek Botka saját, Éjféli csárdás című művével, ami az 1939-os, Kodály zenéjére készült Esti csárdás felújításaként készült el. Chilében és a külföldi sajtóban is pozitív kritikával illették darabjaikat, 1964-ben New Yorkban is megfordultak, amiről a Dance Magazine közölt elismerő kritikát. Botka Lola a nemzetközi hírű Nagy Iván pályáját is segítette, amikor 1958-ban a Santiago Balett igazgatói posztjára pályázott.

botkalola-145123.jpg

Botka Lola 1964-ben (Fotó/Forrás: Fidelio)

Botka Lola soha többé nem tért vissza Magyarországra. Férjétől két fia született, András és Michael, akik közül utóbbi szintén balett-táncos lett. András szerint édesanyja mindent kitörölt az emlékezetéből, ami a nehéz európai éveket idézte. Botka Lola szép kort élt meg: 2006. november 27-én, életének 96. évében hunyt el Chilében.

A cikk Hézsö István: Botka Lola, a nagy ismeretlen című tanulmánya alapján készült (2014. Paralell folyóirat), Fuchs Lívia: Kísérlet a szintézisre című tanulmányának felhasználásával (In.: A tánc forradalmárai, 2004, OSZMI)

A méltatlanul elfeledett táncosnő, aki még a világítástechnikát is forradalmasította

Kapcsolódó

A méltatlanul elfeledett táncosnő, aki még a világítástechnikát is forradalmasította

Az 1900-as párizsi világkiállításon a mozgólépcső, és a dízelmotor mellett a legnagyobb meglepetést egy női előadó okozta, akinek a nők között egyedülálló módon saját pavilonja volt: Loïe Fuller.

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Plusz

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Színház

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.
Zenés színház

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ikonikus koreográfiák a Müpában

Női lélek, férfierő, szenvedély és boldogság, hit és hazaszeretet – csupán néhány téma, amely a Kossuth-díjas, kiváló művész Zsuráfszky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész Zs. Vincze Zsuzsa koreográfiáin keresztül megelevenedik. Közös alkotásaik ikonikus táncait október 27-én láthatja a közönség.
Tánc magazin

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Tánc hír

Kriterion-koszorút kapott Novák Ferenc „Tata”

Az elismerést 1996 óta ítélik oda azoknak az Erdélyben született személyiségeknek, akik a régió hírét viszik a világban, és munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését. A koreográfus mellett Markó Béla költőt is díjazták.
Tánc ajánló

Minifesztiválon mutatkoznak be a határon túli magyar néptáncegyüttesek

Október 7-től négy napon keresztül a határon túli hivatásos néptáncegyütteseké a Hagyományok Háza színpada. A szemlén nyolc együttes mutathatja be tudását, a produkciókat kísérőprogramok, koncertek és szakmai beszélgetések teszik teljessé.
Tánc ajánló

Aki az életét táncolja – szerzői estet tart Ladányi Andrea

A Divided Time-ban a táncművész arra vállalkozik, hogy egy órába sűrítse több mint 40 éves pályafutásának legfontosabb pillanatait, miközben hat generáció találkozik a Nemzeti Táncszínház Nagytermének színpadán.