Tánc

A magyar táncosnő, aki megalapította a Chilei Nemzeti Balettet

2019.02.02. 18:15
Ajánlom
Botka Loláról szinte alig maradt fent magyar nyelvű dokumentum, Chilében viszont a tánctörténet fontos alakjaként kezelik a budapesti születésű táncosnőt, akit a 20. század viharos politikai hullámverései sodortak a tengerentúlra.
Coppelia_Botka_1945-145439.jpg

Botka Lola Coppéliaként

Az 1910-ben Budapesten született Botka Lola Szentpál Olga tanítványaként kezdte a pályafutását, az ekkor már óriási népszerűségnek örvendő új stílus, a mozdulatművészet berkein belül. Az Isadora Duncan által Németországban elindított mozgalom a klasszikus balett technikai orientáltságával és szigorával szemben határozta meg magát, és egyik legfontosabb képviselőjévé a magyar Lábán Rudolf vált, aki önálló stílusirányzatot kísérletezett ki, valamint létrehozta a táncjelírás (kinetográfia) módszerét. Az ő tanítványa volt az a Kurt Jooss, aki némileg Lábánnal szembehelyezkedve, újra hangsúlyozni kezdte a klasszikus alapok fontosságát. Ők ketten, Lábán és Jooss voltak azok, akik 1930-ban a müncheni tánckongresszuson felfigyeltek a Szentpál Tánccsoport két tagjára, a feltűnően szép, és kiváló technikájú Botka Lolára, valamint Bauer Lillára, akik közül előbb Botkát, majd néhány év múlva Bauer Lillát is szerződtették a német társulathoz. Ugyanezen a fesztiválon ismerkedett össze Botka Lola későbbi férjével és munkatársával, Ernst Uthoff táncossal.

Nem volt zökkenőmentes Botka németországi szerződtetése: Jooss csak úgy tudta kigazdálkodni az ő fizetését, hogy egy másik táncosnő gázsiját megfelezte – így természetesen nem részesült meleg fogadtatásban a magyar táncosnő. Ennek ellenére szerepet kapott a társulat A zöld asztal című erősen politikus, háborúellenes „haláltáncban”, amivel egycsapásra az európai táncvilág figyelmének középpontjába kerültek, amikor megnyerték az 1932-ben Párizsban rendezett nemzetközi koreográfiai versenyt.

Részlet a Kurt Jooss Ballet A zöld asztal című darabjából:

Szárnyalásuk 1933-ig tartott. Ekkor Hitler hatalomra kerülése (és öt zsidó tagjuk miatt) menekülőre kellett fogniuk; előbb Hollandiában, Maastrichtben, később Londonban táboroztak le. 1934-re már négy magyar tagok számlált Jooss társulata: Botka Lola mellett Bauer Lilla, Czóbel Liza és Cossa (Kossa) Gábor is társulati tagok lettek. Sikereik ellenére ’36-ban, finanszírozási gondok miatt hónapokra leállt a társulat működése. Ekkor Botka Lola átmeneti munkaként balettmesteri feladatokat vállalt a Duisburg-i operában, ahol három művel bizonyította koreográfusi tehetségét: Sztravinszkij Pulcinella című balettjét, Gluck Don Juan-ját és a Kodály művére készült Esti csárdást állította színpadra.

Sokáig nem volt azonban  maradása a náci Németországban, ahol csupán a berlini olimpia miatt volt átmenetileg nyitottabba a légkör –visszatért hát az időközben újraindult Jooss Ballet-hoz. 1940-ben dél-amerikai turnéra indultak, melynek során Chilében is megfordultak, ahol olyan sikerük volt, hogy a helyi egyetem felkérte Botkát, Ernst Uthoff-ot (az együttes egyik alapítóját) és Rudolf Peschtet, hogy tartsanak kurzusokat. Ezek pedig olyan népszerűek lettek, hogy az egyetem vezetése felajánlotta nekik, szervezzenek meg egy táncfakultást.

1941-ben el is indult a képzés, ezért ők hárman Chilében telepedtek le. Nem sokkal később,

1945-ben az egyetemről kikerült táncosokkal, az intézmény hathatós támogatásával, Jooss szellemiségében megalapították a Chilei Nemzeti Balettet, ami gyakorlatilag az ország első hivatásos táncegyüttese lett.

Nem klasszikus balettegyüttes voltak ők: bár bemutatkozásul Delibes romantikus balettjét, a Coppéliát tűzték műsorra, hamarosan meghívták mesterüket, Kurt Joosst, aki legsikeresebb modern koreográfiáit is betanította a társulatnak. Így A zöld asztalt, a Nagyvárost, a Bál a régi Bécsben című koreográfiákat. Richard Strauss József legendájában Botka Lola is szerepelt, élete egyik legfontosabb alakítását nyújtotta Putifárné szerepében.

A magyar táncosnő gesztusokon alapuló koreográfiai stílusa, karakterközpontú, pantomimikus megközelítésmódja referenciaértékű lett a chilei balett történetében.

Időközben Botka és Ernst Uthoff Chilében összeházasodtak. A magánéleti sikerek és a szakmai sikerek kéz a kézben jártak: előadásaikkal bejárták a kontinenst, sőt 1949-ben Magyarországon is vendégszerepeltek Botka saját, Éjféli csárdás című művével, ami az 1939-os, Kodály zenéjére készült Esti csárdás felújításaként készült el. Chilében és a külföldi sajtóban is pozitív kritikával illették darabjaikat, 1964-ben New Yorkban is megfordultak, amiről a Dance Magazine közölt elismerő kritikát. Botka Lola a nemzetközi hírű Nagy Iván pályáját is segítette, amikor 1958-ban a Santiago Balett igazgatói posztjára pályázott.

botkalola-145123.jpg

Botka Lola 1964-ben (Fotó/Forrás: Fidelio)

Botka Lola soha többé nem tért vissza Magyarországra. Férjétől két fia született, András és Michael, akik közül utóbbi szintén balett-táncos lett. András szerint édesanyja mindent kitörölt az emlékezetéből, ami a nehéz európai éveket idézte. Botka Lola szép kort élt meg: 2006. november 27-én, életének 96. évében hunyt el Chilében.

A cikk Hézsö István: Botka Lola, a nagy ismeretlen című tanulmánya alapján készült (2014. Paralell folyóirat), Fuchs Lívia: Kísérlet a szintézisre című tanulmányának felhasználásával (In.: A tánc forradalmárai, 2004, OSZMI)

A méltatlanul elfeledett táncosnő, aki még a világítástechnikát is forradalmasította

Kapcsolódó

A méltatlanul elfeledett táncosnő, aki még a világítástechnikát is forradalmasította

Az 1900-as párizsi világkiállításon a mozgólépcső, és a dízelmotor mellett a legnagyobb meglepetést egy női előadó okozta, akinek a nők között egyedülálló módon saját pavilonja volt: Loïe Fuller.

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.