Tánc

A mozdulatművészet hőskora

2012.07.05. 09:12
Ajánlom
Az Iparművészeti Múzeumban Mozdulat - A magyar mozdulatművészet története és kapcsolatai 1902-1950 között címmel rendezett kiállítást Marosi Ernő művészettörténész, valamint a Fenyves Márk és Pálosi István vezette Magyar Mozdulatművészeti Társulat előadása nyitotta meg.

A két világháború közötti magyar mozdulatművészet nem csupán szabad tánc volt, hanem színpadi táncként szoros szálak fűzték a korszak képzőművészetéhez is. Életmódmozgalomként a filozófiával állt kapcsolatban, tornaként a magyar gyógytorna megalapozója volt. A magyar mozdulatművészet kezdete 1902-re tehető, ekkor lépett fel Európában először, Magyarországon, Isadora Duncan. Az első magyar mozdulatművészeti iskolák 1912-ben nyíltak, amikor Madzsar Alice Bess Mensendiecktől, Dienes Valéria pedig Henri Bergsontól és Raymond Duncantól Párizsból hazatért. Mindketten szoros kapcsolatokat ápoltak a Nyolcak művészcsoporttal, illetve a század első évtizedeinek haladó szellemiségű gondolkodóit, tudósait összefogó Galilei Körrel és a Vasárnapi Körrel.

Dienes Valéria a Gödöllői Művésztelepen is fellépett. Vaclav Nizsinszkij 1912-ben szerepelt az Orosz Balettel a budapesti Operaházban, és 1914 és 1916 között, amikor utolsó koreográfiáján Magyarországon dolgozott, valószínűleg szintén kapcsolatban állt Dienes Valériával. 1920 körül a magyarországi mozdulatművészeti iskolák száma rohamosan megnőtt: ekkortájt a másik két nagy iskolateremtő, az Émile Jacques Dalcroze módszeréből kiinduló Szentpál Olga és Kállai Lili is megnyitotta iskoláját. A húszas évek végére a magyar mozdulatművészet csúcspontjához érkezett: a szólóktól, a rövidebb lélegzetű, kevés szereplős művektől eltávolodva, Dienes Valéria eljutott a nagy kórusművekig, Palasovszky Ödön és Madzsar Alice is a dadaista mozgásszínháztól (Rendkívüli Színpad, Cikk-Cakk estek) a nagyszabású, lélektani darabok felé fordult. Előadó művészeti reformtörekvéseiknek, Palasovszky, megelőzve Antonin Artaud elméletét, a Lényegretörő Színház nevet adta.

A mozdulatművészet környezetében kosztüm- és díszlettervezőként vagy zeneszerzőként számos avantgárd művész megfordult. Szentpál Olga Jemnitz Sándorral, Jaschik Ámossal és Bortnyik Sándorral, Madzsar Alice és Palasovszky Ödön a világhírű zeneszerzővel, Kozma Józseffel (Hulló falevelek / Les feuilles mortes, Jacques Prévert szövegével), illetve Kövesházi Kalmár Elza szobrászművésszel (kosztümök) dolgozott együtt. A díszleteket mások mellett Bortnyik Sándor, Kassovitz Félix, a vetített díszletet Kádár Béla tervezte. Palasovszkyék árny- és fényjátékokat, „emberdíszletet" is használtak darabjaiknál. A mozdulatművészeti előadásokat a korszak szinte összes jelentős fotóművésze megörökítette (Pécsi József, André Kertész, Ergy Landau, Angelo és mások).  A mozdulatművészet így Dienes Valéria egyes koreográfiái révén nem csupán, mint táncműfaj kapcsolódik az Art Decóhoz, hanem a közreműködő képzőművészek, iparművészek (Kádár Béla, Jaschik Ámos, Kövesházi Kalmár Elza) által is. Kövesházi Kalmár Elzának Tánckompozíció névvel kiállított, a Csicsibua című koreográfiáról készült szobrát a közönség az Art Deco kiállításon láthatja. A kiállítás elsősorban fényképek segítségével mutatja be a magyar mozdulatművészet történetét 1950-ig, amikor is azt burzsoá műfajnak nyilvánították és betiltották.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Jazz/World

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Ilyen az, amikor az egyik legsikeresebb balerina szabályt szeg

Tegnap ért véget Maria Kochetkova szólóest-sorozata a New York-i Joyce Theatre-ben, ahol megmutatta, mit is jelent számára a szabadság egy olyan műfajban, ami a folyamatos önkontrollról szól.
Tánc szabó réka

Locarnóban is vetítik Szabó Réka „tünetes” filmjét

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje is meghívást kapott az augusztus 9-én kezdődő Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválra. A Tünet Együttes munkáját nyomon követő film a mustra Kritikusok Hete programjában lesz először látható.
Tánc interjú

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Tánc magazin

Légiutas-kísérők helyett balerinák köszöntötték az utasokat egy francia járaton

Képzeljük el, ahogy izgatottan készülünk egy hosszú repülőútra, amikor hirtelen felcsendül Csajkovszkijtól A hattyúk tava, mire egy csapat balerina libben be a fedélzetre.
Tánc magazin

Michaela DePrince szereplésével készül film a Coppélia-balettből

A Holland Nemzeti Balett animációs balettfilmet készít, amit 2020-ban fognak bemutatni. A Coppéliában a Sierra Leone-i származású sztárbalerina, Michaela DePrince táncolja Swanildát, míg partnerét, Franz-ot Daniel Camargo alakítja.