Tánc

A papírhajó könnyen szakad

2015.06.02. 06:57
Ajánlom
A Színház- és Filmművészeti Egyetem első fizikai színház évfolyamán végzett Varga Krisztinát korosztálya aktuális, mozdulatokkal is elbeszélhető kérdései foglalkoztatják. A Persona és a Hosszútávfutár című munkái után június 20-án az emigrálás témáját feldolgozó Papírhajótörötteket mutatja be a Bethlen Téri Színházban. INTERJÚ

- Nemrég azt nyilatkoztad, hogy „fizikaisként" már sokkal kevésbé emocionálisan éled meg a táncot, mint azelőtt, hogy bekerültél a Színművészeti Egyetemre. Mi értékelődött át benned azóta?

- Az érzelem kifejezése és annak megélése felől átterelődött a hangsúly bennem a történet elmesélése felé. Mivel a fizikai színházban speciálisan színház és tánc kapcsolódik össze, ezért az egyetem alatt az kezdett inkább foglalkoztatni, hogy miként tudok párbeszédet vagy monológot teremteni a mozgáson keresztül azokon a pontokon is, ahol nem használok szöveget. Vagyis hogyan tudom azt elérni, hogy a néző ne csak egy érzetet, egy benyomást kapjon a mozdulatokból, hanem konkrét gesztusokat és szituációkat.

- A Papírhajótöröttek című előadás, ami egyben a diplomamunkád is volt, mire utal ezzel a címadással?

- A papírhajó több dologra is utal. Az alkotás során először az előadás szövege született meg, mert nem kész szövegkönyvből dolgoztunk, hanem az emigrálás témáján belül magunk kerestünk színpadra állítható jeleneteket. Eredetileg ezek egy író által elképzelt gondolatok arról, hogy egy külföldre vágyódó ember milyen szituációkba kerül: miért megy ki, hogyan érzi ott magát. Bár a szöveget végül teljesen elhagytuk, és maradt a mozgás, de a papír egyrészt erre utal. Másrészt arra, hogy a papírnak van egy nagyon sérülékeny mivolta is. Hiszen a vízre rakott papírhajó elázik, szétomlik, könnyen elszakad, ezért vigyázni kell rá. A hajótörés pedig egyértelműen utal az elvándorlás és számkivetettség témájára.

- Az elvándorlás témája nagyon aktuális ma Magyarországon, amit nemcsak a társadalmi statisztika igazol, hanem az is, hogy egyre több alkotó foglalkozik a jelenséggel. Ilyen például a Speak Easy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat és a Katona József Színházban bemutatott Illaberek című előadás is. Ezek hatottak rád is?

- Én is láttam a Katonában Máté Gábor előadását, bár amikor megszületett a fejemben a saját darabom témája, akkor még nem tudtam, hogy párhuzamosan készül egy hasonló témájú előadás is. Én egész egyszerűen egy olyan problémakört kerestem, ami nagyon mai. Érzem magamon, hogy az mozdít meg igazán az alkotásban, ami valóban érint minket, ezért nem akartam egy klasszikust elővenni. Személy szerint azért is foglalkoztatott, mert a bátyám Németországban él, és a témakeresés időszakában sokat beszélgettem vele a kinti életről.

- A te előadásod inkább az elindulás motivációjával akar foglalkozni, vagy rávilágít arra, hogy külföldön mennyire lehet magyarként gyökeret verni?

- Állapotokat mutatok meg, amikben erősen jelenik meg a talajvesztettség érzése, ez az egyik alapmotívum. Különböző karakterek vonulnak fel az előadásban, akik nem egy társadalmi rétegből jönnek, mégis azonos élethelyzetben vannak. Van köztük színésznő, futár, világjáró és hajléktalan is. Nem akarom nagyon sötéten felfesteni a helyzetet, de akkor is fontosnak érzem ábrázolni azt a bizonytalansági állapotot, ami a külföldre vándorló társainkat jellemzi. Én elsősorban nem azt mutatom meg, hogy miért távozik valaki, hanem azt, hogy kint mi történik vele. Ezt a helyzetet árnyalja majd, hogy a különböző karakterek miként hatnak egymásra az idegen környezetben.

- Milyen érzéseket tapasztalsz ezzel kapcsolatban az egyén szintjén?

- Elsősorban a tehetetlenség megélését. Úgy látom, ezt az okozza, hogy tehetséges fiatalok vagy akár nem annyira fiatalok is nagyon komoly egzisztenciális problémával küzdenek itthon. Sokan nem csak a saját szakmájukban, hanem sehol máshol sem találnak munkát.

- Most már felnőtt egy olyan generáció itthon, akik érzik, hogy feladatuk van akár külföldön is, és nem várják a lehetőséget, hanem megteremtik azt a maguk számára. Te is szívesen dolgoznál külföldön?

- Akkor igen, ha úgy érezném, hogy nincs itthon helyem. Persze valóban nem mindegy, hogy az ember azért indul neki, mert tudatos és világpolgár akar lenni, vagy azért, mert azt érzi, hogy nincs más választása, mint új helyet keresni. Sajnos egyre több emberre az utóbbi igaz, vagyis az, hogy kényszerből mennek el. Engem pedig az érdekelt, hogy a nem saját akaratukból távozók hogyan tudnak megküzdeni egy másik országban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc kritika

Aki vállalja a tehetetlenségét, az nevetségessé válik?

A minden előadásához új formanyelvet kereső Tünet Együttes ezúttal magáról beszélt A tünetegyüttes című performanszában, amihez csak egyetlen út kínálkozott: az őszinteség.
Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.