Tánc

A sors sakktáblája

2009.06.26. 12:04
Ajánlom
Bozsik Yvette gondolkodás nélkül A varázsfuvola mellett döntött, amikor a Mozart-évre készülődve a Nemzeti Táncszínház megkereste.

Bozsik Yvette gondolkodás nélkül A varázsfuvola mellett döntött, amikor a Mozart-évre készülődve a Nemzeti Táncszínház megkereste. Azóta elmélyülten tanulmányozta az operát és sok-sok feldolgozást nézett meg, mert egy új előadáshoz vezető úton mindig így teszi meg az első lépéseket. Majd előbb-utóbb megérkezik egy útkereszteződéshez, amelyiknél a saját ösvényét választja, hiszen számára az útnak is csak akkor van értelme, ha a végén valami eredetit tud mondani a közönségnek.

- Számomra a sokrétűség elsőrendűen fontos, A varázsfuvolában pedig számos fonal követhető. Mindig is szerettem a mesét, a titkokat, a humort és a mélységet - Schikaneder szövegében pedig mindez megvan. A nagy kérdés tehát az, hogyan tudom majd a különféle rétegeket egyszerre megjeleníteni úgy, hogy megmaradjon közöttük az egyensúly. De az is lehet, hogy a mérleg mégis elbillen, és az előadás végén egy felkiáltójel vagy egy kérdőjel marad. Úgy látom, hogy a darabban a misztikumon túl ott van a rejtett szexualitás. Az utóbbi végighúzódik az operán, eddig mégis csak ritkán domborították ki. Ahogy más munkáimra is jellemző, nem félek ettől a nehéz - mert igencsak közismert - témától.

- A szakirodalom gyakran emeli ki a jó és a rossz küzdelmét mint A varázsfuvola központi témáját. Érdekes, hogy ezt nem említette.

- A jó és a rossz küzdelme nem egyszerű dolog. Azt szeretném megmutatni, hogy a kettő között sajnos még nem tanultunk meg különbséget tenni, mert ha erre képesek lennénk, már réges-rég másképp működne a világ. Mind a két oldal egyszerre él bennünk, és gyakran nem mi döntjük el, hogy egy adott pillanatban melyik domináljon. Ki vagyunk szolgáltatva. Nekem például az Éj Királynője rokonszenves, mert emberi problémái vannak. Felveti bennünk azt a kérdést, hogy van-e egyáltalán bátorságunk az őszinteséghez, vagy inkább álarc mögé bújunk, mert úgy könnyebb. Azt nem fogom kimondani az előadásban, hogy mi a jó és mi a rossz, de azért megpróbálom kellő átgondoltsággal elmondani a véleményem.

- A programfüzetben az olvasható, hogy a koreográfia német expresszionista filmek stílusából merít ihletet.

- Ez abból adódott, hogy az előadásban egyfajta szigorúságot és fegyelmezettséget szeretnék éreztetni. A produkció látványos lesz, de nem túlburjánzóan tarka. A varázsfuvola miatt ugyanis elég behatóan tanulmányoztam a szabadkőműves szimbólumokat. Feltűnt, hogy geometrikusan mennyire szabályosak. Ez főleg a díszletben és jelmezekben lesz látható, de a mozdulatok formájában is. Így jutottam el a német expresszionizmus elemeihez: erőteljes kontúrok és árnyékok, a fehér és a fekete éles ellentéte. Mint egy sakktáblán, amelyiken a sors mozgatja a figurákat. Természetesen sok minden változhat a próbák folyamán, mert a másik ötletem az volt, hogy cirkuszba helyezzem a darabot. Egy pár titok azért még hadd maradjon az enyém...

- Sok szó esett már arról, hogy az egyes hangnemeknek milyen jelentése van Mozart zenéjében. A tánc nyelvére fordítva lesznek-e olyan mozdulatok, amelyek meghatározott karakterekre vonatkoznak, illetve meghatározott szimbólumokat rejtenek?

- Biztosan lesznek. A táncosokat eleve úgy választottam, hogy az általuk ábrázolt karakterek egyes vonásai a személyiségükben is meglegyenek, vagy legalább harmonizáljanak azokkal. A három hölgy például magasabb lesz, keményen fognak mozogni. A három fiút viszont szőke, hosszú hajú, angyalszerű lányok alakítják. Az is biztos, hogy a Papagenót alakító Vati Tamás groteszken fog mozogni, Góbi Rita pedig apró termetével, göndör, vörös hajával egyszerűen született Papagena. Első olvasatra nőgyűlölő darabnak tűnhet föl A varázsfuvola, de ebben a kérdésben is szeretnék meglepően állást foglalni. Ne feledje, semmi sem egyértelmű!

Érdekes lenne megszámolni, hogy eddig világszerte hány Varázsfuvola-feldolgozást vittek színre az 1791. szeptember 31-én megtartott ősbemutató óta. Vagy azt, hogy hány tanulmány keletkezett a daljátékról, mi mindent fedeztek fel a partitúrát elemző zenetudósok és a szimbólumokat kutató történészek, irodalmárok. Mozart csupán két hónappal a bemutató után halt meg, de azt még megérte, hogy művét egyre nagyobb sikerrel játsszák. Bozsik Yvette most egy új fejezetet nyit a közönség eme kedvencének meseszerűen végtelen történetében

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Kékben táncol a Szegedi Kortárs Balett

Bár a járványhelyzet a Szegedi Kortárs Balettet is online térbe kényszeríti, új bemutatóra készül Juronics Tamás, aki ezúttal Czár Gergellyel és Kurucz Sándorral együtt vágott bele egy formailag és tartalmilag is érdekes kísérletbe. A három koreográfus narratíváktól mentes koncepcióban gondolkodik, mely a mai társadalom konfliktusaira irányítja a figyelmet, uralkodó színe pedig a kék.
Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.