Tánc

A „szem Mozartja”

2017.10.09. 11:14
Ajánlom
Ősszel egy új Balanchine-darabbal, a Téma és variációkkal bővül a Magyar Nemzeti Balett repertoárja. A neoklasszikus balettet megteremtő koreográfus muzikalitásáról és különös tehetségéről a Kossuth- és Liszt-díjas Dózsa Imrével, az Opera örökös tagjával és mesterművészével beszélgettünk.

- Novemberben lesz a bemutató a Müpa Fesztivál Színházában, és Ön az egyik próbavezető balettmester. Mi az alapja ennek a darabnak?

- Az Opera balettegyüttesének repertoárján szerepel néhány Balanchine-koreográfia, például a C-dúr vagya Szerenád. A bővülő palettára most a Téma és variációk kerül fel, ami klasszikus technikára épül: neoklasszikus vagy szimfonikus balettnek lehet nevezni. Minden nagy színház táncegyüttese fel tud mutatni egy-egy művet ettől a világhírű művésztől, ilyen értelemben ez egy „kötelező” vállalás.

Dózsa Imre

Dózsa Imre (Fotó/Forrás: Opera Magazin)

- Miért alakult ez így?

- Mert Balanchine – aki Szentpéterváron végzett és grúz származású volt, még Giorgi Balanchivadze néven látta meg a napvilágot – a múlt század egyik legnagyobb zsenije volt. A cári balettiskolában tanult, majd elvégezte a konzervatóriumot is, zongorista lett. Ez a tudás, ez a muzikalitás jelenik meg a kompozícióiban.

Szerintem ő a „szem Mozartja”: egyedülálló tökéletességgel táncolja meg a zenét, a muzsika dinamikáját, hangulatát.

- Hogyan lehet átadni egy ilyen nagy formátumú mester halála után ezt a fajta egyedi tudást?

- Mivel a lépéseken, a lépéskombinációkon múlik minden, az ő közvetlen jelenléte nélkül is pontosan megőrizhető a lényeg. Hozzá kell tennem, hogy

az összes darabját olyan balerinák tanítják be, akik még közvetlenül dolgoztak vele.

Balanchine Oroszország után New Yorkba érkezett és létrehozott egy iskolát (School of American Ballet – a szerk.), később megalapította a New York City Ballet együttesét, majd egy intézetet is, ahol a saját technikáját oktatta. Visszatérve az eredeti felvetésre: ezek a különlegesen jól képzett – egyébként nagyon vékony és híresen magas, dinamikus – Balanchine-balerinák a „tiszta forrás” fundamentumai.

A táncosnő, aki áttörte a balett üvegplafonját

Kapcsolódó

A táncosnő, aki áttörte a balett üvegplafonját

Nem Misty Copeland volt az első a tánctörténelemben, aki a megszokottól eltérő testalkatával érvényesülni tudott a balettban, ezzel lavinát indítva el. Azt, hogy ma nem csak 160 cm-es balerinákat látunk a színpadon, Gloria Govrinnak is köszönhetjük.

- Abban az időben, amikor Ön Apollót táncolta, ki tanította be a darabot?

- Patricia Neary volt itt Budapesten, ami igazi revelációnak számított. Lőrinc György akkori balettigazgató hozta ide őt is, a darabot is. Nem véletlenül hívták ezt az időszakot aranykornak.

- Visszatérve a magas hölgyekre...

A legendák szerint Balanchine a 175-180 centméter magas táncosnőket kedvelte. Szinte mindegyikük azonos magasságú volt. Egyébként imádta a nőket.

George Balanchine és Suzanne Farrell

George Balanchine és Suzanne Farrell (Fotó/Forrás: Rda / Getty Images Hungary)

- A hazai balerinák nem rendelkeznek ilyen fizikai adottságokkal.

- Nem is kell. Elegendő, hogy egymagasságúak, a technikai tudásuk pedig tökéletesen megfelel az elvártnak.

Ez a darab olyan számomra, mint egy palotai ünnepség, nagyon nemes, elegáns.

A két főszereplő – a férfi és a nő – viszi a hátán a művet, de a kar szerepe sem elhanyagolható. Ahogy az összes koreográfiájában, a Téma és variációk ban is hallatlan muzikalitást és precizitást követel minden táncostól.

- Önt hívták úgy, hogy „danseur noble”, azaz nemes táncos. Nem okoz a lelkében feszültséget, hogy most már nem aktív résztvevője az előadásoknak, hanem szinte háttérmunkát végez? Ez a típusú feladat nem hordozza magában az unalom veszélyét pont az Ön számára, aki Svédországtól New Yorkig bejárta és „betáncolta” a világot?

- Egyébként éppen Svédországban találkoztam először Balanchine-balettel, de nem akarom kikerülni a kérdést.

Számomra persze a tánc jelentette és jelenti az életet: mindenem a tánc, de nem minden a tánc.

Egyvalami mindig megelőzte: a család. A feleségem, aki nélkül soha nem lettem volna képes ennyit dolgozni, és persze a gyerekeim. Amikor a Balettintézet után bekerültem a Magyar Állami Operaházba nagyon szerencsés voltam, jó szerepeket kaptam, mindig tudtam fejlődni. Sokat dolgoztam és tanultam külföldön azzal a szándékkal, hogy itthon továbbadjam ezt a tudást. Voltam az együttes balettigazgatója, később átvettem a Balettintézetet és főiskolává alakítottuk, ma már egyetem. Szerintem a tanítás, a tapasztalatok átadása kötelezettség. Addig faragom a táncosokat a saját „kőtömbjükből”, amíg a bennük lévő forma tökéletes nem lesz.

Dózsa Imre és Pongor Ildikó Balanchine Apolló-jában

Dózsa Imre és Pongor Ildikó Balanchine Apolló-jában (Fotó/Forrás: Mezey Béla)

- Évtizedekkel ezelőtt még nagyon nagy különbség volt a külföldi társulatok munkatempója, repertoárja, a táncosok képzettsége és az itthoni standardok között. Most milyennek látja ezt az együttest?

- Végignézve az elmúlt évek szinte minden előadását azt gondolom, hogy a maiak benne vannak a világ első tíz társulatában. Ezt azzal érte el Solymosi Tamás balettigazgató, hogy nagyon erős repertoárt épített, jó koreográfusokat és betanítókat hozott Budapestre, jó balettmesterekkel dolgoztat. Mindent a táncosok lába elé tesz, cserébe pedig igen, itthon szokatlanul erős tempót diktál.

A cikk eredeti változata az Opera Magazin 2017. szeptember-októberi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Amikor a tánc találkozik a jelnyelvvel

Frenák Pál már rég kitalálta a kettő házasítását, sőt saját formanyelve egyik alapkövévé avatta, de itt egészen más, sokkal konkrétabb formában láthatjuk a találkozásukat.
Tánc ajánló

Csipkerózsika nővé válik

A Coincidance Társulat legújabb előadása, az Aurora egy olyan Csipkerózsika történet, amely Gyulai Júlia koreográfiájával a nővé válás univerzális történetét meséli el egy korántsem mindennapi táncelőadás formájában.
Tánc cirkusz

Elefántfürdetéssel indul a Cirkuszok Éjszakája

Idén is elefántfürdetéssel indul szombaton Balatonlellén a Cirkuszok Éjszakája. Az országos sorozat keretében a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Richter Flórián Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz, az Exit Cirkusz és az Eötvös Cirkusz várja különleges programokkal a közönséget.
Tánc recirquel társulat

Ukrán artisták, anyaföld és elemelkedés a Recirquel új előadásában

Idén is meghívást kapott a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljára a Recirquel. Ezúttal a Vági Bence által rendezett, hét világklasszis ukrán artistát felvonultató My Land című előadást viszi a társulat.
Tánc gyász

Elhunyt a Macskák koreográfusa

Gillian Lynne, 92 éves brit művész vasárnap este halt meg a londoni Princess Grace kórházban - közölte Twitter-üzenetben férje, Peter Land színész.