Tánc

A szenvedély határai

2008.03.11. 00:00
Ajánlom
Három alkotó – háromféle látásmódban fogalmazza meg a nő és férfi viszonyát az Operaház új, Szenvedély című estjének keretében. Bozsik Yvette felülemelkedik a kultúrák közti különbözőségeken, Fodor a női lélek kutatásában talajt vesztett férfi vízióját próbálja meg ábrázolni, míg Markó múltat idéz.

Menyegző (foto: Mezey Béla)

Az est nyitó előadása Bozsik Yvette munkája. A Menyegző letisztult, minden szempontból szépen felépített koreográfia és rendezés; mindamellett Bozsik mintha kissé megilletődött volna az Operaház színpadától. Merészségéből leadott s tőle szokatlanul visszafogott kompozíciót hozott létre. Kísérletét a minimál-színház felé tartó alkotói korszakának nyitányként is tekinthetjük.

A Menyegző Sztavinszkij, 1917-es, Les Noces című nagy ívű kantátájára készült mű. A nem igazán „bozsikos” táncfantáziához, a koreográfus a kelet inspiratív szellemiségét és a tao alapelvét hívja segítségül, melyhez látványos, ám kissé konkrét keretet ad Khell Zsolt díszlete a forgószínpad teljes felületét betöltő, óriás Yin-Yang jellel. Az egymást kiegészítő ellentétek, a féri és női princípiumok elkülöníthető, de egymásban gyökerező és elválaszthatatlan létezése makrokozmikus méreteket öltő szemléletmód; a világ minden létező jelenségére alkalmazható. Bozsik darabjában a férfi és a nő kibonthatatlan kapcsolatán van a hangsúly. A kiterjesztett szemlélet a mozgásban nyilvánul meg. „Orosz koreografikus jelenetek énekkel és zenével” - így határozza meg a Menyegző műfaját az eredeti partitúra. A mozdulatsorok rendre viselik a kozák tánc jellegzetes motívumait, de Bozsik – szerencsére – stilizál. Sajátos néptánc-nyelvet alkot, valahol a tradíció és a kortárs tánc határmezsgyéjén balanszírozva. Veszélyes vállalkozás, de úgy tűnik, nála működik és a két igen távoli kultúra találkozása életképes „házasság” előadásában. Semmilyen egyéb külsőség nem utal az orosz hagyományokra. A nők vörös és később fekete mai, vállpántos ruhát viselnek, a férfiak nadrágban és ingben táncolnak. Egy másik keleti kultúrkör, a japán kjógen színház tradicionális díszletezése fedezhető fel a kiemelkedő színpadban és a háttérfalak oszlopszerű látványában. Az életfa helyett viszont itt a Zang-Fu (Yin-Yang) szimbólum jelenettől függően fekete vagy fehér köre jelenik meg – Napként – a háttérben. Vizuálisan és tartalmilag is gondosan megfogalmazott, mozdulatanyagában egyedi és bőséges előadás a Menyegző.


A nő hétszer (foto: Mezey Béla)

Fodor Antal koreográfija (rém)álomszerű vízió, melynek álmodója egy fiatal férfi. Az ő képzeletében jelenik meg a „nő hétszer”, az álmok szürreális világának megfelelően, zavaros képekben. Például bőr ruhában, székeken vonagló dominák alakjában, ennek oppozíciójában érintetlen menyasszonyként, Csajkovszkij-baletteket (Rózsa-keringő) megelevenítő, rózsafüzérekkel színre lépő (idős) nászmenet kíséretében. De jelen van Botticelli kagylóhéjban álló (égből leereszkedő?!) Vénuszaként; a koncentrációs tábor meggyötört nőalakjaként; vagy a „fehér hattyú” képében, aki a földöntúli szerelem helyett inkább a – színpadon valóságban is felbőgő – Harley-Davidson hátsó ülését választja a szelídmotoros legény mögött. Az előadás mozgás- és a táncanyaga műfajilag meghatározhatatlan: a klasszikus balett és a show keveréke, melyre bevett kifejezés rock-balett terminológia.

Az egész előadás mintha Az ember tragédiájának jól ismert dramaturgiájából nőtte volna ki magát; az ezúttal Lucifer és az Úr hangja nélkül tesz frivol utazást Fodor „Ádámja”. „Évái” a legmegbotránkoztatóbb helyzetekben jelennek meg. A szereplők köré teremtett világ sematikus és ábrázolásában hatásvadász, amely a koreográfus humorát mutatja. Márta István – az előadáshoz komponált – műve tele van zenei idézetekkel. Míg Fodor a nő különböző, sokszor nem hízelgő, megjelenéseit teszi vizsgálata tárgyává, addig Márta korokon átívelő zenei időutazást tesz.


A Nap szerettei (foto: Mezey Béla)

Markó Iván Carmina Buranára készített A Nap szerettei című előadását kétféleképpen szemlélhetjük: vagy nosztalgikusan, fejet hajtva tánctörténeti jelentősége előtt, vagy elvonatkoztatva huszonnyolc éves múltjától, mai előadásnak kezelve. Kétségtelenül az előbbi megítélés a kedvezőbb az alkotók számára, hiszen minden szépsége mellett a koreográfia idejétmúlt és elavult. A sokszor szimmetrikusan megkomponált állóképek, a jól ismert térformák használata, a mozdulatanyag pátoszos színpadiassága, a táncelemek a hetvenes-nyolcvanas évek – akkor forradalmian újszerű és lázadó – ízlésének felel meg. Még mindig élvezhető viszont a koreográfiában rejlő harmónia, és a látvány egységessége. Juronics Tamás későbbi Carmina Buranájában is szereplő óriás Napkorong-háttér fenséges látvány, az előtte táncoló együttes testhez tapadó jelmeze az emberi test szépségét hangsúlyozza. A felnőtté válás stációit bemutató alkotás tetőpontja a férfi és a nő szimbolikus egyesülése.

Az Operaház táncosai remekelnek mindhárom előadásban, alkalmazkodva a különféle koreográfiai kívánalmaknak, amiért mindenképpen elismerés illeti őket.

(2008. március 10. 19:00 Magyar Állami Operház (Budapest) - Szenvedély - Menyegző/A nő hétszer/A Nap szerettei - a Magyar Nemzeti Balett előadása; zene: Sztravinszkij, Márta István, Orff; kor.: Bozsik Yvette, Fodor Antal, Markó Iván; d.: Khell Zsolt, Zeke Edit, Pilinyi Márta; j.: Velich Rita, Pilinyi Márta; km.: Boros Ildikó, Pap Adrienn, Kun Attila, Kerényi Miklós Dávid, Gáspár Orsolya, Kováts Gergely Csanád, Bacskai Ildikó, Nagyszentpéteri Miklós, Sahra Maira, Szegő András, Liebich Roland, Csonka Roland, Papp Zsuzsanna, Sarah Clark, Varga Judit, Marya Mizinskaja, Keveházi Krisztina, Barabás Marianna, Pazár Krisztina, Szeregnyi Zsófia, Deák Dóra, Szekeres Adrienn, Castillo Dolores, Lovisek Eszter, Bajári Levente, Apáti Bence, Barabás Marianna, Szigeti Gábor, Hajdú Péter, Hommer Csaba, Medvecz József)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ritkán játszott és koreografált darab Feledi János új alkotása

Magyarországon ritka eseménynek számít, hogy Sztravinszkij Pulcinella-története kerül színpadra, így annál rendkívülibb, hogy ennek a szórakoztató műnek a zenéjére készít koreográfiát Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője.
Tánc interjú

„A tiszta tánc már kevés” – Beszélgetés Feledi Jánossal

A Feledi Project alapítója és egyszemélyes motorja a folyamatos kihívásokat keresi, amelyek első pillanatban akár lehetetlennek is tűnnek. Feledi Jánost arról is kérdeztük, hol áll most és merre tart az idén tízesztendős Project.
Tánc hír

Budapest Ballet Grand Prix néven rendez balettversenyt a Magyar Táncművészeti Egyetem

Új nemzetközi balettversenyt hív életre Budapest Ballet Grand Prix néven a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE). A hazai balett- és táncművészet népszerűsítésére létrehozott eseményt 2023. november 20. és 24. között rendezik meg először.
Tánc hír

Lánykérés táncelőadáson

A Bethlen Téri Színház SŐT7 Fesztiválján kérte meg a Liselotte és a május című előadás rendező-koreográfusa, Bánházy Eszter kezét táncművész kedvese, Hernicz Albert, aki az Experidance együttesből lehet ismert a nagyközönség számára.
Tánc hír

Taroltak a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a Milánóban rendezett versenyen

Kiválóan szerepeltek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a 2022. október végén, a Milánóban megrendezett 5th Milano Dance Competition professzionális nemzetközi táncversenyen: összesen 12 díjat nyertek.