Tánc

A színpadon látszó tündér

2013.05.14. 10:26
Ajánlom
Petipa Giselle című koreográfiájában a túlvilágra került szólótáncosnőre egyáltalán nem hathat a gravitáció. Hosszú tüllszoknyában végzett apró ugrásaival mintha egy valóságos tündérlényt, egy valódi villit látnánk. Milyen fizikai és mozgásbiológiai tényezők játszanak szerepet egy-egy táncmozdulat kivitelezésekor? Mit él át a balettművész tánc közben, vagyis összességében miből ered a színpadra teremtett koreográfia látszatkönnyedsége? MAGAZIN

Vizsgálatok bebizonyították, hogy a nézőkben, akár valaki rendelkezik balett múlttal, akár nem, pusztán a tánc nézése úgy nevezett izomspecifikus motorikus válaszreakciókat indíthat be, vagyis a képzelet is elég lehet ahhoz, hogy az agy és az izmok abban a hitben legyenek- természetesen kalória égetése nélkül - hogy ténylegesen táncol az illető. A mozdulatok valóságos és minőségileg is kielégítő kivitelezéséhez azonban nyilvánvalóan többre van szükség.

A balett a hétköznapi igényeknél jóval nagyobb mozgásterjedelmet, ízületi lazaságot és erőnlétet kíván. Az ízület mozgathatósága az ízületi felszín alakján, elhelyezkedésén, az ízületi tok lazaságán, a körülötte tapadó izmok hosszúságán múlik. Az izmok bizonyos mértékig nyújtással meghosszabbíthatóak, ahogyan azt a táncművészek, alkati sajátosságaiktól függetlenül napi szinten végzik.

A romantikus balettet időben követő klasszikus balettekben a látványosság, a technikai tudás fokozása, a táncosok közti rivalizálás került előtérbe. Ennek oka lesz később, hogy Giselle-ben is feltűnő térd alá érő szoknyát a látványos mozdulatokat már nem akadályozó tütü váltja fel, továbbá, hogy a mozdulatok, és pózok kivitelezése, a Petipa koreográfiára is jellemző módon az alsó végtagokat csipőízületből kiforgatott „en dehors" pozícióban történik. A láb így akadály nélkül, sérülésmentesen emelhető tetszőleges magasságba, forgás közben pedig úgynevezett „passé"-ba felhúzva vitorlaként segítheti a fordulatokat. A balettre jellegzetes alappozíció szigorú betartása, vagyis a legalább 60-70 fokban történő kiforgatás nem pusztán a technikát, hanem a térdsérülés megelőzését is szolgálja. A csípő fixálása, az anatómiai korlátokon belül történő vízszintesen tartása a magasabb lábemeléseknél, „jeté", vagy „developpé" végzése során is alapkövetelmény, és kivitelezése nyitott pozícióban, hosszan tartó gyakorlással lehetséges. A „plié" vagyis a térdhajlítás, a „relevé" lábujjhegyre állás, a „tendu", a láb kicsúsztatása olyanok akár egy ház alapjai: a tánctechnikai pontos felépítését szolgálják, a térd megfelelő irányba mozdulását, a teljes talp használatát, a megfelelő izomcsoportok kialakulását segítik elő.

A világban alkalmazott hét balett-technika a Vaganova módszer (orosz), a Cechetti módszer (olasz), a Royal Ballet módszere (angol), és a Balanchine módszer (amerikai) közül hazánkban a Vaganova rendszer a leginkább elismert. Bármelyik technikát vesszük alapul a táncosok felé támasztott alapkövetelmény az „eleváció" és a „ballon". Előbbi a földtől elrugaszkodás képessége, utóbbi pedig az egyik legnehezebben teljesíthető elvárás, ami az ugrásokat lefényképezhetővé teszi: a táncosnak példaként említve, egy „grand jeté", spárgaugrás kivitelezésekor olyannak kell látszódnia, mintha egy pillanatra megállna a levegőben.

Ahhoz, hogy a táncos egyensúlyát megtarthassa, a belső fülben található félkörös ívjáratok játszanak fontos szerepet. A balettrúd elengedésével végzett egyensúlyi gyakorlatok, a későbbi középen történő munkához elengedhetetlenek, amikor már nincs ott a biztos „partner", hogy az egyensúlyi helyzetekből való kibillenésnél a táncos segítségére legyen. A Giselle-ben gyakoriak, a tüllszoknya hatására még látványosabbnak ható ún. „arabesque" pózok. Kivitelezésükhöz a csípőízületek lazaságán túl a gerinc mozgékonysága, a gerinc ízületei, a combhajlító izmok és hasizmok megfelelő adottságai szükségesek. Elengedhetetlen az egyensúlyozás képessége, hiszen a pózt a táncosnő fél lábon, spicc-cipőbe bújtatott súlylábán kivitelezi, úgy hogy az, az emelt lábbal 45 vagy 90 fokot zár be.

A forgások kivitelezésének a megfelelő forgástengely megtalálása, és az erős fejkapás a kulcs, vagyis a szemmel ugyanarra a pontra való fókuszálás egy-egy fordulatot követően. A Giselle koreográfiáját több helyen díszítik a gyöngysorra emlékeztető „chainé"-k, apró gyors összeszorított lábbal kivitelezett diagonál forgássorok.

A Giselle-ben jelentős szerepet kap továbbá a spicctechnika, mely technika megjelenését egy másik jelentős romantikus balett, a Szilfid 1832-es ősbemutatójától datáljuk. A talprészt merevítővel ellátott, kemény orrú spicc-cipőben, a testsúly a lábfőre helyeződik, és használatához erős talpizomzat és bokaszalagok szükségesek, továbbá elengedhetetlen a domború lábfej, hiszen az, ami igazán esztétikus. A technika lehetővé teszi test vonalának látszólagos megnyújtását, meghosszabbítását. Az apró, lábfőből induló gyors lábzárások, a „suivi-k" a föld feletti lebegés érzetét teremtik meg, és valóban azt gondolhatjuk, a tündérmesék alakjai testesülnek meg a színpadon. A koreográfiában a karmozgás szerepe különösen jelentős, és elsajátítása bár könnyűnek tűnik, valójában a tánc egyik legkomplexebb tényezője.

Metzger Márta, aki jelenleg a Magyar Állami Operaház próbavezető balettmestere első szerepei között táncolta el a Giselle-t az 1970-es években, és kiváló alkati sajátosságokkal rendelkezett. Szerinte a fizikai adottságok teljesen meghatározzák a teljesítményt, és a tánctechnikát. Megfelelő koncentráltsággal azonban minden adottság fejleszthető, még az ízület rotációja is bármilyen életkorban, igaz csak egy határig, hangsúlyozza. A fizikai határok hatékony módszerrel tágíthatóak Dévény Anna talajmódszereivel. Tánc közben a központot, vagyis a két lengőbordától és csípőcsonttól elinduló „négy szál" köldök alatti találkozását kell erősen tartani, gondolatban a gerinchez ragasztani, mindezt úgy, hogy nem látszik erőlködés a többi testrészen. Mint mondja, ez a klasszikus, és a modern balett - technikájának kulcsa, minden mozdulatot ebből a központból kell elindítani, melynek elsajátítása hosszú évtizedekig tarthat.

A biológia természetesen nehezen választható el a pszichés tényezőktől, az imaginációtól: látni kell az ideálist, (például egy százharmincöt foknál is magasabbra emelt láb képét), és azt, hogy ehhez képest hol tart a táncos, majd a kettő képet kell szépen lassan közelíteni egymáshoz. Nem elég a képzelet, a cél eléréséhez rengeteget kell fizikailag is tenni, szisztematikusan nyújtani, tágítani kell. A szervezet jelzi a határait, ezért fontos, hogy milliméterenként emeljünk azon a bizonyos „sorompón", különben akár egy hónapra is visszaüthet a túlzott igyekezet.

 „Az ideális táncosnak nem pusztán az alakja, a dereka, a nyaka a végtagjai nyúlánkak, hanem az izomzata is. A törzsből kifele kell húzni a végtagokat, mintha folyamatosan hosszabbítani szeretnénk rajta, a rányújtott pózok az igazán látványosak"- hangsúlyozza a balettmester. Az esztétika fontos szempont, de esetenként az esztétikai előnyök okozhatnak hátrányt, hiszen Metzger Márta a balett szempontjából ideális kardlábai, saját bevallása szerint, hatalmas nehézséget okoztak a forgástengelye megtalálásához. Mint mondja, az izomerő, az esztétika, a központ tartása, és kisugárzás mellett kell még a szikra, a hit amely, előreviszi a táncost, valami, ami azt sugallja, minden nap egyre többre képes. Továbbá természetesen egy különleges képesség: elhitetni a nézőben, hogy a látott mozdulatokra ő is képes.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.
Tánc hír

Lengyel avantgárd a tánc nyelvén

Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkciója Magdalena Abakanowicz lengyel képzőművész alkotásai nyomán jeleníti meg a misztikus, mítikus, mitologikus világok összefonódását, ahol az örök mozdulatlanságra ítélt alakok egyszer csak életre kelnek.
Tánc hír

Operából a táncszínpadra a Nemzeti Táncszínházban

Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat különleges vállalkozásba kezdett, amikor Puccini egyik legszebb és legtöbbet játszott művét fordították át a tánc nyelvére. A Bohémélet november 6-án kerül bemutatásra a Nemzeti Táncszínház nagytermében.
Tánc kult50

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Tánc interjú

Mintha különböző játszmákon száguldoznánk végig

A PR-Evolution társulat legújabb előadása szituációkon, emberi játszmákon száguld végig, hogy a végén megtalálja a kiutat és a tanulható szeretet, az Agapé egyes állomásait. Nemes Zsófiával, a PR-Evolution Dance Company vezetőjével Péli Nagy Kata beszélgetett.