Tánc

A táncot nem kell lefordítani szavakra - Merce Cunningham 100 éve született

2019.04.16. 09:25
Ajánlom
Bízott a véletlenben, a mozdulat kifejezőerejében, a tiszta táncban. 1919. április 16-án született Merce Cunningham amerikai táncművész és koreográfus, a modern tánc megújítója.

A Washington állambeli Centraliában jött a világra Mercier Philip Cunningham néven egy ügyvéd középső fiaként. Már kiskorától a tánc bűvöletében élt, igen nagy hatást gyakorolt rá első tánctanára, Maude Barrett. 1937-től Seattle-ben, a Cornish College-ben kezdett színészetet tanulni. A szöveghez kötöttséget és a színjátszás mimikai lehetőségeit azonban túlságosan konkrétnak és korlátozottnak érezte a tánc kínálta kifejezési lehetőségekkel szemben, s hamarosan a tánc szakra iratkozott át. Martha Graham, a modern táncművészet amerikai nagyasszonyának meghívására 1939-ben New Yorkba költözött, és hat évig a Martha Graham Dance Company szólistájaként lépett színpadra, később koreográfiáival is bemutatkozott. Első szólóestjét 1944 áprilisában New Yorkban adta.

A hat táncból álló előadás zenéjét a kortárs komolyzene egyik nagy alakja, John Cage szerezte, aki a Cornishban töltött évek óta volt Cunningham társa az alkotásban és a magánéletben is.

Együttműködésük a kritika jellemzése szerint zene volt a fülnek és lélegzetelállító látvány a szemnek.

Az ötvenes években dolgozta ki sajátos mozgásművészeti koncepcióját, melynek megvalósítására 1953-ban a kísérletező szellemiségű Black Mountain College-ban létrehozta saját társulatát. A Merce Cunningham Dance Companyt kezdettől fogva az újítás jellemezte, a tér, az idő, a technológia és az emberi mozgás gyökeresen új megközelítésmódjáról váltak ismertté. Együttese számára több mint 200 táncot és 800 performanszot koreografált, táncosaitól magas technikai virtuozitást és teljes odaadást követelt meg. Művészetének lényegét az egyik alapító tag így fogalmazta meg:

"Merce sokkal több ajtót nyitott meg az őt követő nemzedékek számára, mint ahányon ő maga hajlandó lett volna belépni."

Hat évtizedes pályafutása során forradalmasította a modern táncművészetet, az absztrakt mozgáskultúra új formáit alakította ki, koreográfiái az emberi mozdulatot állították a középpontba. Tagadta, hogy a táncnak szavakra lefordítható mondanivalót kellene kifejeznie, csak "tiszta" táncot akart alkotni, amely gyakran a ritmust, de még a zenét is nélkülözte. A zene és a tánc nála egy térben és időben, de egymástól függetlenül léteztek, koreográfiáit a muzsikától elválasztva alkotta, együttese tagjainak olykor próba nélkül kellett az előadás estéjén kiválasztott zenére táncolniuk.

Koreográfiáiban nagy szerepet szánt a véletlennek, olykor a kínai Ji Csing jóskönyvből, kockavetéssel vagy pénzfeldobással választotta ki az egymás után következő mozdulatokat.

GettyImages-74198550-151015.jpg

A MErce Cunningham Dance Company 2007-bwn (Fotó/Forrás: Getty Images)

Dadaista, szürrealista és egzisztencialista motívumokat is hordozó kísérletei felszabadítóan hatottak a kortárs művészetek más ágaira - képzőművészet, színház, építészet -, így méltán nevezik az amerikai avantgárd egyik vezetőjének. Pályáját meghatározó állandó újításai és kísérletező látásmódja nem csak a tánc, hanem a vizuális és előadóművészetek műfaji határait is újraírták. A pop-art olyan jelentős képviselőit ösztönözte alkotásra, mint Robert Rauschenberg, Jasper Johns és Andy Warhol. Az általa kidolgozott sajátos tánctechnika, a Cunningham-technika a mai modern táncművészképzés alaptananyaga.

A megújulás iránti fogékonysága vezette el a film- és videóművészet nyújtotta lehetőségek (vágás, ráközelítés, megvilágítás, méret- és ritmusváltoztatás) táncművészeti kifejezésmódként való felhasználásához. Az 1990-es évektől a DanceForms nevű számítógépes szoftverrel modellezte és komponálta meg koreográfiáit.

Darabjait a világ valamennyi jelentős színháza műsorára tűzte, többek között a New York City Ballet, a Ballet of the Paris Opéra, a Zürich Ballet és a londoni Rambert Dance Company. Nyolcvanadik születésnapját 1999-ben a New York-i Lincoln Centerben egy Mihail Barisnyikovval előadott különleges duettel ünnepelte. Együttese Budapesten is járt, 2006-ban a Művészetek Palotájában léptek fel a Budapest táncfesztiválon, az idős mester ekkor már karosszékből irányította munkájukat. 2009 áprilisában, kilencvenedik születésnapján Nearly Ninety (Majdnem kilencven) címmel mutatták be új koreográfiáját.

Néhány hónappal később, 2009. július 27-én halt meg New Yorkban. Társulata, a Merce Cunningham Dance Company - Cunningham végrendelkezése alapján - kétéves nemzetközi búcsúturnét követően feloszlott, a koreográfiák jogai a Merce Cunningham Alapra szálltak.

Szintén végső kívánságára hamvait fiolákba tették, és társulata tagjai között osztották szét.

Életéről Roger Copeland Merce Cunningham - A modern tánc modernizálása címmel írt könyvet, amely magyarul is megjelent.

Születésének centenáriumát április 16-án Londonban, New Yorkban és Los Angelesben nagyszabású, a világhálón is nyomon követhető műsorral ünneplik meg. A száz szóló éjszakáján (Night of 100 Solos) a három világvárosban hetvenöt táncos táncol majd egyidejűleg, akik száz-száz szólót adnak elő Cunningham koreográfiái közül, amelyek ma is kihívást jelentenek a táncosok számára.

A digitalizált tánc avantgárd úttörője

Kapcsolódó

A digitalizált tánc avantgárd úttörője

Hetven évet felölelő karrierje az amerikai avantgárd egyik vezéralakjává, táncban betöltött szerepe korunk legkiemelkedőbb modern koreográfusává tette. Pályáját meghatározó állandó újításai és kísérletező látásmódja nem csak a tánc, hanem a vizuális és előadó-művészetek műfaji határait is újraírták. 1919. április 16-án született Merce Cunningham.

3D-s mozi készül Merce Cunninghamről

3D-s mozi készül Merce Cunninghamről

Az Alla Kovgam rendezésében készülő portréfilm a digitális tánc úttörőjének három évtizedet felölelő kísérletező munkáját viszi vászonra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Tarr Béla, Gőz László és Sapszon Ferenc

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. 
Könyv

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Klasszikus

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A megismételhetetlenség romantikus varázsa

A BDZ a Müpával közös, Zene Plusz sorozatában Mítoszok és istenek címmel készül táncos produkcióra a Győri Balett közreműködésével. Petró Margit Velekei Lászlóval, a társulat igazgatójával a balett jelképrendszeréről, a mozdulat születéséről, a sztereotípiák elengedéséről is beszélgettünk.
Tánc interjú

Nagy Gvendolin a Budapest Ballet Grand Prix-ről: Egy ilyen színvonalú versenynél rendesen fel kell készülni

Nagy Gvendolin, vagy ahogy becézik, „Gveni”, jelenleg a csehországi Ostravában él és a Nemzeti Morva-Sziléziai Színház professzionális társulatának tagja. A BBGP idejére azonban rövidesen hazalátogat. Ennek kapcsán kérdeztük.
Tánc ajánló

Marilyn Monroe története a Miskolci Balett előadásában

Két előadással vendégszerepel a Miskolci Balett a Nemzeti Táncszínházban november 9-én: a Marilyn Monroe életéből készült Vörös napló Kozma Attila rendezésében és koreográfiájával látható, míg a Jobb későn, mint soha című produkciót Hugo Viera portugál koreográfus elgondolása alapján tekinthetjük meg.
Tánc ajánló

Új szereposztással látható a Recirquel ünnepi produkciója

A Millenáris Üvegcsarnokban a közönség szeme láttára kelnek életre a csillogó, jégbe fagyott, bámulatos meseképek, a különleges cirkuszi térnek köszönhetően a nézők a lebilincselő történet részeseinek érezhetik magukat.
Tánc hír

Online követhetjük a Magyar Nemzeti Balett napindító gyakorlatait a balett világnapján

Az Operaház YouTube- és Facebook-oldalán november 1-jén 19.00 órától elérhető közvetítés betekintést enged a Spartacus- és a Don Quijote-előadások próbafolyamataiba is.