Kult50 kategória: Tánc
Védnök: Lőrinc Katalin
Elismert teljesítmény: A Szél kapuja című előadás
Sok produkció esetén izgalmas kirándulásnak tűnik, ha az adott előadás kimozdul a szokásos színházi keretekből, és – mondjuk – egy elhagyatott gyártelepet alkotó energiákkal tölt meg. Goda Gábor és társulata ezzel (is) fordítva van: évtizedek óta szabadabb terekben, gyárakban dolgoznak. Jelenleg egy 2000 négyzetméteres, elhagyatott gyárépületben találták meg a számukra ideális alkotóműhelyt. Nekik az az újdonság, ha bemennek a konvencionális színpadi térbe.
Goda Gábor társulata, az Artus Színház – egy független, összművészeti társulat – 1985-ben alakult. Produkcióik sohasem kész szövegből indulnak ki. Előadásuk minden egyes szereplője alkotótárs is egyben. A közös munka során formálódik a darab, ami egyszer életre kel és megszólítja az alkotókat. Vagyis nem csupán a társulat alakítja a művet, de a mű is beszél hozzájuk. Ebből a párbeszédből jön létre a produkció.
Goda Gáborék úgy gondolják, nem szabad műfajokon belül gondolkodni. Előadásaikban egyszerre van jelen a színház, a képzőművészet, az irodalom, a film és a zene. Produkcióik összművészeti határ-feszegetések. Egyik projektjük következik a másikból. Mintha folyamatosan egyetlen előadást készítenének. S csodálkozik azon bárki is, ha útközben megpróbálják megragadni a megragadhatatlant, leírni a leírhatatlant, ábrázolni a végtelent…?
Az Artus a Szél kapuja című előadását a Nemzeti Táncszínház Nagytermében mutatta be. A nagyszerű produkció központi eleme a szél, ami a világot és az embert mozgató erő metaforája. Sohasem látható, de érezzük a hatását. Hiszen megmozdítja az anyagi világot. Jelen van. Összeköt.
A Szél kapuja – a keleti világ szerint – egy pontot jelent a tarkón, ahol ki tudnak ürülni a régi gondolatok, s ahol az elme kitisztulhat. Belső utazásra hív minket ez az előadás, ahol önmagunkból kilépve, önmagunkba érkezünk meg.
De közben valami megváltozik. Talán éppen mi magunk.
Az idén 60 éves Goda Gábor és a 35. esztendős jubileumát ünneplő Artus ez év májusában, a karantén idején, különleges találkozásra invitált. Fontosnak tartották, hogy egymástól távol is tudatosítsuk magunkban: itt, a Földön, eredendően és állandóan össze vagyunk kapcsolva. S az emberi lét egyik leglényegesebb pontja a kapcsolat.
Goda Gábor tíz évvel ezelőtt meg akarta tapasztalni, milyen lehet Földnek lenni.
Ezért egy hegy tetején állva, megfordult a saját tengelye körül, lassan, 24 óra leforgása alatt. 24 órán keresztül állni, egyedül lenni és merengeni…
Tíz esztendő múltán, a HumanTurn /egy – óra – fordulat/ elnevezésű esemény lényege abból állt, hogy az emberek a világ bármely pontján egyszerre forduljanak körbe, közösen, egy óra leforgása alatt. Ez az egymásra figyelésnek és kapcsolódásnak egy olyan formája, ami elindíthatja azt a folyamatot, hogy ne ott folytassuk, ahol abbahagytuk. Hogy valami megváltozzék. Mert ha megfordulunk, ugyan körbeérünk, de mégsem ugyanoda érkezünk vissza.
A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Sorozatunkban bemutatjuk az Ötvenet.
A Kult50 idei díjazottjainak névsorát itt olvashatja.
Fejléckép: Goda Gábor (fotó: Kaszás Tamás / Fidelio)