Tánc

Aki vállalja a tehetetlenségét, az nevetségessé válik?

2019.02.21. 12:20
Ajánlom
A minden előadásához új formanyelvet kereső Tünet Együttes ezúttal magáról beszélt A tünetegyüttes című performanszában, amihez csak egyetlen út kínálkozott: az őszinteség.

Állítólag evolúciós okai vannak annak, hogy a színház izgalmas. Az előadóban ugyanazt a veszélyérzetet ébreszti fel a színpadi kitettség, mint amit a vad érez a vadásszal szemben: megfigyelik, vagyis potenciális áldozat.

A Tünet Együttes A tünetegyüttes című performanszában úgy fordítja előnyére ezt a kitett, „áldozathelyzetet”, hogy egyszer sem azonosul az áldozatszereppel: nem kezd önsajnálatba, de halált megvető bátorsággal néz szembe saját sebezhetőségével.

Szabó Réka már a bemutató előtt nyilatkozta, hogy a tizenöt éves jubileum apropóján nem akar egy „szépen kiállított szcenikájú”, újabb előadást létrehozni, hanem inkább a függetlenek mai helyzetének tükrében egy performanszban bevezet a társulat elmúlt tizenöt évének kulisszatitkaiba. Szó szerint metaszínházat csinálnak tehát két alapítótársával, Szász Dániellel és Gőz Istvánnal, valamint a Tünet holdudvarának tagjaival - Papp Éva produkciós asszisztenssel, Valcz Péter színész, rendezővel, Czakó Máté színésszel - akik üdítően aktív szerepet vállalnak ebben a performanszban.

atunetegyuttes_090_web1-103507.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Balról jobbra: Gőz István, Szabó Réka, Szász Dániel) (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Eleve szimbolikus már az alaphelyzet is: míg a Trafó nagyszínpadán teltházzal futnak előadásaik, (Az éjszaka csodái, a Burok, stb.) aközben a pincében bemutatják, milyen szélmalomharcot vívnak ők a felszín alatt - a két szint közti kontraszt pedig üvölt. A Trafó szűkös klubja azért is jó választás, mert itt szó szerint érezzük azt a vért és verejtéket, (főleg utóbbit), ami a 15 évnyi „függetlenséggel” járt. Ma, amikor néhány kattintással büntetlenül körülnézhetünk bárki magánéletében, és amikor mégis egyre ritkább a személyes találkozás, egészen megtisztelő, hogy ilyen közel engednek magukhoz az előadók. "Ugyanabban vagyunk" - állítják ezzel, miközben visszagörgetik előttünk saját időfolyamukat egészen az első mérföldkőig, a rendszerváltásig. Eddigi történetük highlightjai között semmilyen filterezett pillanat, kiszínezett siker nem szerepel. Inkább olyan dolgok, mint hogy hogyan merül fel egy bizonytalan helyzetben Szabó Rékában a társulatalapítás ötlete, mennyire volt „vicces”, amikor a színpadon véletlenül fejbe rúgta Dani Rékát és emiatt abba kellett hagyni az előadást, milyen volt, amikor a tinilányok ovációban törtek ki a nézőtéren Szász Dániel meztelen felsőtestének láttán, hogyan érezte Gőz István magát teljesen meztelenül az Apropó című előadásban, de felidézik azt a jelenetet is, amikor Szabó Réka az egyik előadás végén hirtelen ötlettől vezérelve azzal szakította félbe a tapsot, hogy épp azokban a pillanatokban vonták vissza a támogatásuk egyharmadát.

Amitől ez az egész nem fordul át nosztalgiába, vagy önsajnálatba, hogy mindenhez oda van illesztve az #önirónia hashtag, vagyis minden emléket az önreflexió finoman eltávolító gesztusával kezelnek.

De mitől érdekes mindez? Nem csak a személyesség és keresetlenség miatt, hanem elsősorban azért, mert ezek a szubjektív megélések az első pillanattól fogva bekerülnek az "objektív" történelem kontextusába. A mozaikdarabokat egy nagyon prózai dolog köti össze dramaturgiailag: az a statisztikai görbe, ami a függetlenek (financiális) helyzetét ábrázolja a színházi törvénymódosítások fényében, és amit Valcz Péter rendszeresen szemléltet is. Hiába, Szabó Réka most sem tudta elrejteni matematikus énjét.

atunetegyuttes_122_web-103321.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián )

A forma egyszerűségét - vagyis hogy egyes szám első személyben mesélnek nekünk - egy nagyon izgalmas ötlet teszi színházi szempontból is élvezetessé: az, ahogyan ki-be lépkednek a „szerep” és a személyes én között, és a közvetlen jelenlétet vetített felvételekkel (előadásrészletekkel, nagytotálban és premier plánban rögzített riportokkal) váltogatják.

Az arcok néha olyan közel jönnek ezeken a felvételeken, hogy a testmozdulat helyett egy másfajta mozgás, az arc mikrorezdülései  kerülnek fókuszba.

Az egész előadásra jellemző irónia pedig először akkor fordul át tragédiába, amikor Orbán Viktor láthatatlanul is mindenhol jelenlévő entitásként felbukkan.

"Hát, ö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselő társam! Boldog karácsonyt kívánok!"

 - szólal meg ironikus mondata, amit 2017 decemberében a szaúdi Gaith Pharaon ügyére vonatkozó kérdésre adott kitérő válaszként. Ebből - a valódi kommunikációra való képtelenségről szóló – mondatból egy free jazzbe illesztett hangminta válik, amit egészen addig ismételgetnek, loopolnak a szaxofonozó Szász Dániel és cajonozó Gőz István groovjára, míg valódi démonként szinte testet ölt a hangfalban.

atunetegyuttes_494_web1-105515.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Azon sem nevetünk már felhőtlenül, amikor Szász Dániel gengszterrapben adja ki magából a dühét, amikor Gőz István a rá váró szívműtétről mesél, vagy amikor Papp Éva frenetikus szólót csinál abból, mennyi papírmunkával jár egy 15 ezer forintos honorárium kifizetése. Amikor tehát a kilátástalanság elhatalmasodna rajtuk, átveszi a szavak helyét a mozgás, hiszen mégiscsak egy táncos profilú társulatról van szó. Sokszor választják a Szabó Rékára jellemző gesztikus mozgásnyelvet és egyszerre beszélnek és táncolnak, nem így az előadás végén, amikor kimaxolják azt a kitettséget, amiről a cikk elején írtam:

nemes egyszerűséggel átadják magukat a belülről feszítő tehetetlenségnek és artikulálatlan mozdulatokkal tombolják ki magukat a nézők szeme láttára – hang nélkül.

atunetegyuttes_3341-103639.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Papp Éva) (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Aki felvállalja a színpadon a tehetetlenségét, az nevetséges lesz? Egy másik országban, másik társadalomban talán kuncogtunk volna a kínjukon. Ma együtt tombolunk velük és csak azt sajnáljuk, hogy fizikailag nem vagyunk részesei ennek a felszabadító rítusnak. Az előadás végén pedig nincs válasz, csak egy hozzánk intézett kérdés: hogyan tovább?

Szabó Rékával készült interjúnk már olvasható a Fidelio márciusi, nyomtatott számában.

Búvárkodjon Ön is a táncosok lelkében!

Kapcsolódó

Búvárkodjon Ön is a táncosok lelkében!

Merülésre hív a Tünet Együttes új előadása, a Loop – merülés két levegővel, ami Szász Dániel és Furulyás Dóra két, önmagához könyörtelenül őszinte egyszemélyes koreográfiáját, a Loop-ot és a Lomtalanítást foglalja magába. Az expedíciót teljesíti is az előadás: mélyre megy és felszabadít.

Az előadás, ami megszüli önmagát

Az előadás, ami megszüli önmagát

Forma és tartalom frappánsan reflektál egymásra a Tünet Együttes Burok című darabjában, ami valódi beavatásélményt kínál a szülés misztériumába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Adyra és Lajkó Félixre táncol a Varidance!

Kettő az egyben, iskolásoktól a nyugdíjasokig – izgalmas, művészeti ágakon és korosztályokon átívelő kísérletre vállalkozik a Varidance társulat. A Vári Bertalan Harangozó-díjas táncos, koreográfus vezette együttes egy előadásban mutatja be Verslábak és A falka című produkcióit.
Tánc lapszemle

Táncesteket is műsorra tűzne Apáti Bence az Operettszínházban

Az intézmény új balettigazgatója egy interjúban mesélt terveiről, ahogy arról is szó esett, láthatjuk-e még táncolni őt.
Tánc hír

A cirkusz fogja megmenteni a kortárstánc képzést?

Nemrég a kortárs táncművész és -pedagógusképzés beszüntetéséről adott ki közleményt az Angelus Iván vezetésével működő Budapest Kortárstánc Főiskola. Most azonban együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft-vel egy új képzés beindításával kapcsolatban.
Tánc hír

Vági Bence Európa legnagyobb utazócirkusz-társulatát rendezi

A világhírű Circus Krone a magyar Recirquel Újcirkusz Társulat művészeti vezetőjét kérte fel, hogy közösen gondolják újra a cirkuszművészetet egy nagyszabású, formabontó előadásban.
Tánc ajánló

A látszatvalósággal számol le a Hodworks új előadása, a Délibáb

„Ellenmű, fricska, vitairat, pamflet, látlelet, emlékmű – ilyen és ezekhez hasonló fogalmak repkednek az ember fejében a Hodworks bemutatóját, a Délibábot nézve” - írja Halász Tamás kritikus a Hodworks legújabb előadásáról, amely legközelebb március 17-én látható a MU Színházban.