Tánc

Aki vállalja a tehetetlenségét, az nevetségessé válik?

2019.02.21. 12:20
Ajánlom
A minden előadásához új formanyelvet kereső Tünet Együttes ezúttal magáról beszélt A tünetegyüttes című performanszában, amihez csak egyetlen út kínálkozott: az őszinteség.

Állítólag evolúciós okai vannak annak, hogy a színház izgalmas. Az előadóban ugyanazt a veszélyérzetet ébreszti fel a színpadi kitettség, mint amit a vad érez a vadásszal szemben: megfigyelik, vagyis potenciális áldozat.

A Tünet Együttes A tünetegyüttes című performanszában úgy fordítja előnyére ezt a kitett, „áldozathelyzetet”, hogy egyszer sem azonosul az áldozatszereppel: nem kezd önsajnálatba, de halált megvető bátorsággal néz szembe saját sebezhetőségével.

Szabó Réka már a bemutató előtt nyilatkozta, hogy a tizenöt éves jubileum apropóján nem akar egy „szépen kiállított szcenikájú”, újabb előadást létrehozni, hanem inkább a függetlenek mai helyzetének tükrében egy performanszban bevezet a társulat elmúlt tizenöt évének kulisszatitkaiba. Szó szerint metaszínházat csinálnak tehát két alapítótársával, Szász Dániellel és Gőz Istvánnal, valamint a Tünet holdudvarának tagjaival - Papp Éva produkciós asszisztenssel, Valcz Péter színész, rendezővel, Czakó Máté színésszel - akik üdítően aktív szerepet vállalnak ebben a performanszban.

atunetegyuttes_090_web1-103507.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Balról jobbra: Gőz István, Szabó Réka, Szász Dániel) (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Eleve szimbolikus már az alaphelyzet is: míg a Trafó nagyszínpadán teltházzal futnak előadásaik, (Az éjszaka csodái, a Burok, stb.) aközben a pincében bemutatják, milyen szélmalomharcot vívnak ők a felszín alatt - a két szint közti kontraszt pedig üvölt. A Trafó szűkös klubja azért is jó választás, mert itt szó szerint érezzük azt a vért és verejtéket, (főleg utóbbit), ami a 15 évnyi „függetlenséggel” járt. Ma, amikor néhány kattintással büntetlenül körülnézhetünk bárki magánéletében, és amikor mégis egyre ritkább a személyes találkozás, egészen megtisztelő, hogy ilyen közel engednek magukhoz az előadók. "Ugyanabban vagyunk" - állítják ezzel, miközben visszagörgetik előttünk saját időfolyamukat egészen az első mérföldkőig, a rendszerváltásig. Eddigi történetük highlightjai között semmilyen filterezett pillanat, kiszínezett siker nem szerepel. Inkább olyan dolgok, mint hogy hogyan merül fel egy bizonytalan helyzetben Szabó Rékában a társulatalapítás ötlete, mennyire volt „vicces”, amikor a színpadon véletlenül fejbe rúgta Dani Rékát és emiatt abba kellett hagyni az előadást, milyen volt, amikor a tinilányok ovációban törtek ki a nézőtéren Szász Dániel meztelen felsőtestének láttán, hogyan érezte Gőz István magát teljesen meztelenül az Apropó című előadásban, de felidézik azt a jelenetet is, amikor Szabó Réka az egyik előadás végén hirtelen ötlettől vezérelve azzal szakította félbe a tapsot, hogy épp azokban a pillanatokban vonták vissza a támogatásuk egyharmadát.

Amitől ez az egész nem fordul át nosztalgiába, vagy önsajnálatba, hogy mindenhez oda van illesztve az #önirónia hashtag, vagyis minden emléket az önreflexió finoman eltávolító gesztusával kezelnek.

De mitől érdekes mindez? Nem csak a személyesség és keresetlenség miatt, hanem elsősorban azért, mert ezek a szubjektív megélések az első pillanattól fogva bekerülnek az "objektív" történelem kontextusába. A mozaikdarabokat egy nagyon prózai dolog köti össze dramaturgiailag: az a statisztikai görbe, ami a függetlenek (financiális) helyzetét ábrázolja a színházi törvénymódosítások fényében, és amit Valcz Péter rendszeresen szemléltet is. Hiába, Szabó Réka most sem tudta elrejteni matematikus énjét.

atunetegyuttes_122_web-103321.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián )

A forma egyszerűségét - vagyis hogy egyes szám első személyben mesélnek nekünk - egy nagyon izgalmas ötlet teszi színházi szempontból is élvezetessé: az, ahogyan ki-be lépkednek a „szerep” és a személyes én között, és a közvetlen jelenlétet vetített felvételekkel (előadásrészletekkel, nagytotálban és premier plánban rögzített riportokkal) váltogatják.

Az arcok néha olyan közel jönnek ezeken a felvételeken, hogy a testmozdulat helyett egy másfajta mozgás, az arc mikrorezdülései  kerülnek fókuszba.

Az egész előadásra jellemző irónia pedig először akkor fordul át tragédiába, amikor Orbán Viktor láthatatlanul is mindenhol jelenlévő entitásként felbukkan.

"Hát, ö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselő társam! Boldog karácsonyt kívánok!"

 - szólal meg ironikus mondata, amit 2017 decemberében a szaúdi Gaith Pharaon ügyére vonatkozó kérdésre adott kitérő válaszként. Ebből - a valódi kommunikációra való képtelenségről szóló – mondatból egy free jazzbe illesztett hangminta válik, amit egészen addig ismételgetnek, loopolnak a szaxofonozó Szász Dániel és cajonozó Gőz István groovjára, míg valódi démonként szinte testet ölt a hangfalban.

atunetegyuttes_494_web1-105515.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Azon sem nevetünk már felhőtlenül, amikor Szász Dániel gengszterrapben adja ki magából a dühét, amikor Gőz István a rá váró szívműtétről mesél, vagy amikor Papp Éva frenetikus szólót csinál abból, mennyi papírmunkával jár egy 15 ezer forintos honorárium kifizetése. Amikor tehát a kilátástalanság elhatalmasodna rajtuk, átveszi a szavak helyét a mozgás, hiszen mégiscsak egy táncos profilú társulatról van szó. Sokszor választják a Szabó Rékára jellemző gesztikus mozgásnyelvet és egyszerre beszélnek és táncolnak, nem így az előadás végén, amikor kimaxolják azt a kitettséget, amiről a cikk elején írtam:

nemes egyszerűséggel átadják magukat a belülről feszítő tehetetlenségnek és artikulálatlan mozdulatokkal tombolják ki magukat a nézők szeme láttára – hang nélkül.

atunetegyuttes_3341-103639.jpg

Tünet Együttes: A tünetegyüttes (Papp Éva) (Fotó/Forrás: Bokor Krisztián)

Aki felvállalja a színpadon a tehetetlenségét, az nevetséges lesz? Egy másik országban, másik társadalomban talán kuncogtunk volna a kínjukon. Ma együtt tombolunk velük és csak azt sajnáljuk, hogy fizikailag nem vagyunk részesei ennek a felszabadító rítusnak. Az előadás végén pedig nincs válasz, csak egy hozzánk intézett kérdés: hogyan tovább?

Szabó Rékával készült interjúnk már olvasható a Fidelio márciusi, nyomtatott számában.

Búvárkodjon Ön is a táncosok lelkében!

Kapcsolódó

Búvárkodjon Ön is a táncosok lelkében!

Merülésre hív a Tünet Együttes új előadása, a Loop – merülés két levegővel, ami Szász Dániel és Furulyás Dóra két, önmagához könyörtelenül őszinte egyszemélyes koreográfiáját, a Loop-ot és a Lomtalanítást foglalja magába. Az expedíciót teljesíti is az előadás: mélyre megy és felszabadít.

Az előadás, ami megszüli önmagát

Az előadás, ami megszüli önmagát

Forma és tartalom frappánsan reflektál egymásra a Tünet Együttes Burok című darabjában, ami valódi beavatásélményt kínál a szülés misztériumába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Milyen esélyeink vannak a függetlenségre? – Interjú Juhász Katával

Juhász Kata a Declaration of Indepence című szólójában a stand-up, a fizikai színház és a kortárs tánc elemeinek ötvözésével járja körbe az egyik legégetőbb kérdést: milyen fajta függéseknek van ma kitéve az egyén a mediatizált és átpolitizált európai kulturális térben? A darab az USA és Dánia után a dunaPart –Kortárs Előadóművészeti Platformon is bemutatkozott.
Tánc magazin

Klasszikus balettek, amik mai szemmel diszkriminatívnak tűnhetnek

Itt A diótörő-szezon, amelynek egyes karaktertáncai kapcsán újra rácsodálkozhatunk, vajon bizonyos pontokon nem rögzítenek-e meghaladott ábrázolásmódokat ezek a 19. századi balettek?
Tánc ajánló

Harminc év után Diótörő az Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház színpadán harminc év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikusa kerül színpadra, amelyben a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.
Tánc videó

Ezek a videók bizonyítják, hogy a balettosoknak is van humora

Gondolta volna, hogy a kimerítő balettórák és előadások között paródiavideók forgatásával ütik el az idejüket a táncosok?
Tánc táncterápia

Tánc segíti a háborús veteránokat a traumák feldolgozásában

Roman Baca az iraki háborúban harcolt, ahonnan hazatérve nehezen tudott beilleszkedni a civil életbe: a háborús tapasztalatok megváltoztatták a személyiségét. Most koreográfusként a hozzá hasonló embereknek próbál segíteni.