Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

2019.10.15. 17:05
Ajánlom
4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.

Sosem felejtem el az egyik tánctanár megjegyzését, aki egy gyimesi kurzuson azt mondta, azért olyan laposak és földközeliek a tánclépések ezen a tájon, mert a meredek hegyeken végzett, egész napos munka után már nem volt erejük magasra emelgetni a lábukat. A néptánc a táj jellegzetességeihez igazodva, a közösség életmódjával együtt, organikusan alakult. Ebből a szempontból érdekes az a folyamat, amit a Fricska Táncegyüttes most a maximumra járatott, a néptánc felgyorsulása. Vajon ez csak a városi ember ingergazdag, gyors életmódjával volna összefüggésben? 

Nézem a videót, amint a Fricska táncosai épp megdöntik a rekordot, amit előzőleg is ők állítottak föl, hiszen senkinek nem jutott eszébe eddig ebben versenyezni. Egyiküknek rózsaszín kineso tape az alkarján, valószínűleg ízületi gyulladást kapott a felkészülés során. Legyőzték saját magukat, és felülkerekedtek önnön korlátaikon. Igaz, hogy

a mozdulatok olyan gyorsak és szükségszerűen lebutítottak, leegyszerűsítettek, hogy arra az a marossárpataki, vagy őrkői táncos sem ismerne rá, akitől eredetileg vették a figurát,

így ez táncnak is nehezen volna nevezhető. Persze itt most a fizikai teljesítményen van a hangsúly, és senki sem kérdőjelezné meg, hogy ők magasan képzett táncosok, akik tudnak "szépen is táncolni". De vajon mi motiválta a Fricska táncosait abban, hogy egy alapvetően szociális táncból (értsd: a szerepe a szórakozás) művészetté emelt műfajban világrekordot állítsanak föl, és ezzel a sport is bekerüljön a néptánc lehetséges funkciói közé?

fricska-012959.jpg

Fricska Tánegyüttes a tagcserék előtt, még Moussa Ahmeddal

A Fricska több interjúban elmondta, hogy céljuk a magyar kultúrát „modern köntösbe” öltöztetve megismertetni a világgal. A modernizálásra nyilván azért van szükség szerintük, mert jelenlegi formájában – ami alapvetően a tradicionális formákhoz való ragaszkodás – nem tarthat számot nagy érdeklődésre. Annyiban igazuk lehet, hogy még mindig viszonylag kevés olyan kortárs kísérletet látunk, ami a néptáncból induló új színházi, táncos nyelv létrehozására törekedne. (Az más kérdés, hogy sokak szerint a progresszió eleve nem elvárás a néptánccal szemben).

Csakhogy amikor a Fricska „modern köntösbe” bújtat, semmivel sem tesz többet, mint amennyit ez a kifejezés magába foglal: megváltoztatja a külsőt, de ettől még belülről nem gazdagítja a műfajt.

Pontosan úgy, mint azok a népzenei feldolgozások, amik során a rockzenében használt hangszerekkel játsszák el a közismert dallamokat, ezáltal közelebb hozva azokat a mai hallgató füléhez. Ezek a zenék nem nyitnak új utakat a népzenéből induló könnyűzene előtt, nem válnak érvényes „világzenei kíséretté”, hanem egy viszonylag konzervatív szemléletet képviselve egy kortünetet jeleznek.

Ha a belső motivációját akarom megérteni ezeknek az extrém „modernizálásoknak”, nem tudok nem gondolni azokra a sztereotípiákra, amik a néptáncot övezik, miszerint ők a múltban ragadtak, és poros hagyományokhoz ragaszkodva, egy már letűnt kultúrát tartanak életben mesterséges lélegeztetéssel. Miközben él ez a közvélekedés, a néptáncosok és -zenészek belülről azt élik meg, hogy egy vibráló, friss energiákkal teli közeg részesei, aminek része a mozgás és zene öröme, és nem utolsó sorban a versenyhelyzet is. Ugyanis a legényeseknek valahol ugyanaz a lényege, mint a breakeseknél a battle-eknek – lásd a témában korábbi cikkünket –, hogy egyesével kimerészkedve a zenekar elé, a szólótáncban összemérjék magukat. Azt hiszem, a Fricska ezeket a sztereotípiákat is felül akarja írni, és megmutatni a világnak az ő belső megélésüket, hogy mennyire jelenvaló ez a kultúra, és milyen virtuózak ezek a táncok – csakhogy a nagy erőlködés mindig izzadságszagot eredményez.

Az is felmerül, hogy miért éppen a gyorsaságban látják a modernizálás útját? Emlékszem, valamikor 2006 körül kerültek fel a YouTube-ra a Romafest Gypsy Ensemble videói, amikben akkori szemmel nézve elképesztő gyorsasággal és szinkronban táncoltak férfi cigánytáncokat. Ma visszanézve ezek már nem is olyan gyorsak, az elmúlt tizenkét évben ugyanis nemcsak az élet, de a videó hatására a férfitáncok is felgyorsultak, legalábbis ahogy a táncházakban táncolják. Feltételezem, részben ezen videók hatására indult el az a folyamat, hogy a legényesező fiatalok felhúzzák a zenekar által játszott zene tempóját és ezzel az adrenalin azonnal az egekbe szökik. És mivel ez legfőképpen a férfiakra vonatkozik, ezzel egyidejűleg a néptánc "macsósodása" is egyre többeknél megfigyelhetővé válik.

Elegancia, egyediség, humor és részletgazdagság helyett mintha manapság a gyorsaság, az akrobatikusság, az erő válna a jó táncos legfőbb ismérvévé. A Fricska táncegyüttes példája legalábbis ezt mutatja.

Másrészt talán az is közrejátszhat ebben, hogy az alapvetően ortodox, purista szemléletű néptáncoktatásban a táncos adatközlők mozdulatait kérik számon, amik azonban egy-egy ember személyes, egyedi mozdulatai voltak. Azzal, hogy ezeket csoportos koreográfiákban, szinkronban táncoltatják, megmásíthatatlanul rögzítik ezeket a mozdulatokat, és arra kevésbé buzdítanak a tanárok, hogy stíluson belül maradva improvizáljanak a táncosok. Nemcsak a már meglévő, felgyűjtött mozdulatokat – vagy ahogy a legényesben mondják, "pontokat" – variálva, hanem esetlegesen a táncos egyéniségéből adódóan egyedi lépéseket is. Így aztán nem csoda, hogy amikor egy fiatal társaság a modernizálásra adja a fejét, a legkézenfekvőbbnek az tűnik számára, ha a mozdulatokat eltúlozva, felgyorsítva adja elő.

Harmadrészt – ahogy az most a balettben is téma –

a gyorsulásban, az akrobatikusságban szerepe lehet a közösségi médiának, és annak, hogy nagyon erősen vizuális kultúrában élünk, ahol a látvány az elsődleges információ.

A balettban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a Facebook, az Instagram hatására a táncosok extrém hajlékonyságra törekszenek, negatív spárgába emelik a lábukat, versenyeznek abban, hogy ki tud több piruettet kiforogni, magasabbra ugrani, miközben a művészi kifejezés egyre inkább háttérbe szorul. A néptáncban ugyanez – jelen példa szerint – a gyorsaságban és akrobatikusságban jelentkezik, hiszen ez az, aminek befogadása semmilyen energia befektetést nem igényel a néző részéről.

Persze a Fricska vállaltan szórakoztatni akar, erre utalnak a látványos színpadi mosolyok, kigyúrt, tökéletes férfitestek, és a nézői reakciók is. A számok magukért beszélnek: 4077 csapás két percen belül, több mint 10 ezer lájk a Facebookon, többezres nézettségű videók, külföldi televíziós tehetségkutatós sikerek, fellépések New York-tól Pekingig. A Fricska elviszi a magyar népi kultúra hírét külföldre, és ha olimpiai sportág nem is lesz a magyar néptánc, ezentúl biztosan el lehet számoltatni az egyetemen a néptáncot testnevelés kreditként. De a krediteken túl számítanak-e a számok?

Lehet-e népszerű a népzene?

Kapcsolódó

Lehet-e népszerű a népzene?

Kell-e nekünk ez, amit Kodály, Bartók, vagy Kallós Zoltán olyan nagy erővel kutattak és próbáltak átmenteni egy másik kor számára – számunkra?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az online térbe költözött a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is

Tárlatvezetések, virtuális kiállítások, útvonaltippek, oktatási segédanyagok, valamint a Textúra színházi program előadásai is elérhetők a járványügyi korlátozások miatt bezárt Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria honlapjain.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Jazz/World

Elhunyt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa

73 éves korában elhunyt Mihály Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega basszusgitárosa – tudatta Facebook oldalán a zenekar.
Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Színház

Mi jár a fejedben? – indul a Rózsavölgyi Szalon online műsora

Szombat esténként online beszélgetésekkel jelentkezik a Rózsavölgyi Szalon, Mi jár a fejedben? címmel. Csiby Gergely és Józan László a november 21-i adásban Zimányi Zsófiával, a Rózsavölgyi Szalon alapítójával, művészeti vezetőjével, a Pro Urbe Budapest kitüntetettjével, Pokorny Lia és Ágoston Péter színművésszel és Pájer Alma Virág bábszínésszel beszélgetnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.