Tánc

Álom és ébrenlét határán - Lunatika

2009.11.05. 16:28
Ajánlom
November 13-án kerül sor Duda Éva legújabb bemutatójára a MU Színházban. A koreográfus-táncos ismét az ébrenlét és álom határvidékén kalandozik, a tudatos és öntudatlan létezés állapotaiban keresve a magyarázatot az emberi természet szélsőségeire.

Az elmúlt években Duda Éva különböző társulatok meghívottjaként készített önálló és alkalmazott koreográfiákat - előbbieket elsősorban a Közép-Európa Táncszínház, a MU Terminál és a Szegedi Kortárs Balett táncosaival -, amelyeknek visszatérő motívuma az álom- és víziószerűség, a tudatalatti felszínre kerülése. A Trans, Inverz, Az Ismeretlen, Tudattalan, Aréna és Carneval előadások, hogy csak néhányat említsünk a meggyőző kreativitással, egyéni látásmóddal és friss lendületességgel megalkotott produkciók közül, valamilyen formában mind az ösztönök vezérelte motivációkat kutatják a test kontrollált cselekvéseinek tükrében.

A lunatika szó a rendező találmánya, amely a latin eredetű lunatizmus (holdkórosság, alvajárás), lunátikus (holdkóros, alvajáró) és a galaktika (világegyetem) szavak keverékeként jött létre. Etimológiája alapján 'hold-kór'-ként fordíthatnánk le, ám a címválasztásba erőteljesen belejátszott az angol lunatic szó őrült, tébolyult jelentése is. Dudát, saját bevallása szerint, ezúttal azok a "félőrült, félkábult állapotok" foglalkoztatják, amelyben "a civilizációs szokások és viselkedési mechanizmusok találkoznak a belső, zsigeri működéssel". Ebben a határhelyzetben, ahol bizonyos időszakokban hosszan, de akár egy életen át is létezünk, kiéleződik és megmutathatóvá válik a bennünk rejlő civilizált- és ösztönlény erőinek konfliktusa.

A tét az, hogy ez kiben milyen formában nyilvánul meg, ezért sajátos "tanulmányi kirándulással" kezdték a munkát. A Duda által próbatermi szinten évek óta alkalmazott módszer lényege, amely a Láthatatlan kiállításon megtapasztalható, hogy milyen változásokat okoz az érzékelésben, ha meg vagyunk fosztva a látás lehetőségétől. A kiállításon szimulált teljes sötétségben kiéleződnek a hallás, a tapintás, a szaglás érzékszervei és a képzelet, és sokkal inkább az ösztönökre hagyatkozhatunk, ami segítségül hívható az élethelyzetek színpadi modellezéséhez. A koreográfus ezt nemcsak azért tartotta szükségesnek, mert a Lunatika előadói először dolgoznak együtt, hanem az állapot egyéni megélése miatt is.

Ennek köszönhetően a személyesség vált fontosabbá, és az előadás megszületését inspiráló "sci-fi" gondolat, miszerint a küszöbén állunk annak a korszaknak, amikor a génmanipulációs és egyéb technikák által replikánsokat alkotva behatolunk az evolúció menetébe, csak utalásszerűen került bele a játékba. A személyiség tudatos és tudattalan létezésmódjainak egymással való küzdelme a mechanikus és az érző lény utópisztikus harcára emlékeztet - például a duettekben, ahol az egyik táncos erős érzelmi töltettel vesz részt a táncban, míg a másik hidegen, gépiesen, kómaszerűen reagál. "Annak ellenére, hogy a metropoliszok diktálta élettempóban igyekszünk minél több időt megélni, és kitoljuk az ébrenlét idejét, nem biztos, hogy éberen is érzékelünk. Személyre szabottan más az aktivitáshoz és a regenerálódáshoz szükséges belső időnk, ami a társadalom által létrehozott rendszerekben nem mindig érvényesíthető, ezért sok az 'alvajáró' közöttük. A kérdés az, hogy mennyire predesztinált az emberi természet, vagy pedig felül tudunk emelkedni a sorsszerűségen" - mondja Duda Éva.

Tíz nappal a bemutató előtti próbán a Lunatika "áll a lábán", a koreográfia, a szerkezet kész, pontosítások, gyakorlás és a belső arányok tisztázása van hátra. A hét táncos csapatként és pontosan dolgozik. Nem véletlen, hogy Duda, aki alapvetően a kötetlen alkotói helyzetben érzi jól magát, a társulatépítés kezdeti lépéseiről beszél. Néhány táncosban hosszú távon gondolkodik. A tapasztalt "veteránok", Hámor József és Bora Gábor mellett a szegedi balettes munkákból megismert Jónás Zsuzsa, a Pécsi Balettől elszerződött Lázár Eszter, valamint a fiatalok, a Szóló-Duó Fesztiválon felfedezett Simkó Beatrix, a Goliban végzett Mikó Dávid és a MU Terminálból Tuza Tamás alkotják a produkció előadói magját.

Bent van a próbán Duda állandó alkotótársa, Kunert Péter, a zeneszerző is. Évától megtudom, hogy Kunert introvertált típus, de ezt a próbafolyamatot végigkísérte. A zene szimultán születik meg a darabokkal, épp a legújabb verzió szól. A témához kapcsolódó érzetek és asszociációk mentén együtt határozzák meg a hangzásvilágot, a lehetséges hangszereket, a dinamikát, a tempót, amihez Kunert témákat, szkeccseket ír, majd ezt finomítják, effektezik. A Lunatika zenéjében például kristálypoharak összekoccintásával keletkezett hangot is hallunk, torzítva, amely harangütésre emlékeztet, de őrzi a kristály éteri tisztaságát is. S hogy mit jelent Duda Éva számára Kunert zenéje? "Deep emotional crash."

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.