Tánc

Analóg színek szédülése

2014.04.20. 11:40
Ajánlom
Az idén húsz éves izraeli Vertigo vendégjátéka fanyarédes táncművészeti árnyalatokkal gazdagította a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Az együttes színpadra teremtett emberi társadalma még nem született meg, vagy már nem létezik, de motívumaiban életünk jelenét rajzolja elénk. KRITIKA

A tel-avivi székhelyű társulat megalapítása Noa Wertheim és Adi Sha'al szerzőpáros személyéhez köthető. Első koreográfiájuk, a Vertigo a Sha'al légierőnél szerzett személyes élményein túl az emberi kapcsolatokat járja körbe, „szédülésig". A Vertigo20 két évtized alkotása előtti tiszteletből létrehozott darab kiindulópontja nem változott: továbbra is az emberi kapcsolatok jelentik a mozdulatok bölcsőjét.

Megszokhattuk már, hogy a kortárstánc-koreográfiák előszeretettel táplálkoznak az emberi társadalom viszonyrendszereiből: szociális különbségek, társadalmi elvárások, szerelem, kiábrándultság, közöny, elfogadás, kirekesztettség, előítéletek, konfliktusok, vad szexualitás, egyszóval mindazon árnyalatai annak, amelyek mi magunk vagyunk. A Vertigo20 annyiban más, hogy mindezt különös atmoszférába helyezve kiszakítja az időből, és nem hagyja, hogy a jelenben, vagy bármely más történelmi korban érezzük magunkat. Világáról mégsem állítható egyértelműen, hogy elrugaszkodott fantáziavilág, mindent megtesz, hogy hangulatában életünk valóságát formálja. Noa jelen darabja, rá jellemző módon egy megfakult, analóg fotópapírt idézve a fehér-fekete elegáns színskálájában mozog. A csipkével gazdagított modern szabású anyagok, a szürke dominanciája és a luftballon használata szintén nem idegen az alkotótól, ahogy tőlünk sem. Szívesen mártózunk meg a letisztított játékos környezetben, ahol a drámai éleket, rideg árnyalatokat elpuhítja a gyermeki ösztön és a humor.

A színpadkép egy sávot jelöl ki a koreográfia eseményeinek, és a frontálisan nyitott szürke keret teremt hátteret a darabnak. A színpadi szürkeséget a világítás is támogatja, a fehér fényen kívül az alkotó egy-egy jelenet erejéig kizárólag a kék színt engedi be és a látványhoz intelligensen használja fel a művészek árnyékait.  koreográfia apró fejezetei új ablakokat nyitnak, amelyen keresztül a néző egy különös társadalom formálódó életébe leshet be. A szükséges mértékig teret enged a szürreális látványelemeknek, meglepő öltözékeknek, frizuráknak.

A közösség interakciója középen zajlik, míg a többiek csendes kívülmaradók: a díszlet falain elhelyezett vékony párkányokon ülnek, várakoznak. A várakozók személye folyamatosan változik, ahogy az élet eseményei is más pozícióba sodorják az embert: sors által kijelölt különböző karokba, eltérő helyzetekbe. A véletlenszerűség dönt az ölelő karokról, ugyanez igaz akkor is, amikor ártó kezek közé kerülünk. Alapigazság az, hogy hajlamosak vagyunk ignorálni más ember tragédiáját, melyet remekül érzékeltet a táncosok támadásra adott csöndes reakciója, egy nemi erőszakkal szembeni teljes közöny.

A koreográfia alakzatait egyértelműen az emberi kapcsolatok rajzolják ki, a közösséghez kézenfogással illeszkednek be, a kiközösítés vagy szerelmesek egymásra találása eltérő motívumokba rendezi a hat lányból és eggyel kevesebb fiútáncosból felépülő társulatot. A történések gyorsan zajlanak, a koreográfia dinamikáját remek érzékkel törik meg a lassabb fejezetek, meglepő váltások: például amikor két férfi közötti rivalizálást, hatalmi harcot „bizalmi" játék zárja.

A tömbben egyszerre mozgó, néhol egymás között sebesen rohanó, ugró táncművészek szimbolikus mozdulatsorait, a darab filmszerű jelenetei teszik cselekményessé, utóbbiak pedig mélyen az emlékünkbe ágyazzák magukat. Ilyen például a közösség által erősen támogatott házasságkötés, a fiatalok szertartásra való felkészítése, mely utalhat egy fiktív közösség törzsi hagyományaiban fellelhető, társadalmi presszióra. Jelen eseményről egyszerű, de annál látványosabb szckenikai eszközökkel esküvői csoportkép is készül, amely visszaránt minket a hétköznapiságba. Hatásos, mégsem meglepő eszköz az újra és újra megjelenő szimbolikus fehér luftballon: néhol világító égitest, néhol a színpadot benépesítő rét.

A zene a koreográfiához igazodva jelöli ki a fejezetek határvonalait. A fúvoshangszerek a vásári zene játékosságát idézik, és a hangzás jól egyensúlyozik a könnyed vicc és drámaiság metszéspontján. A magas technikai nehézségű tánc mozgásvilágába áttetsző szálakkal szövi Noa humort. A táncosok kiváló felkészültségén, hiteles előadásmódján túl a karakteres mozdulatokat komoly szinkronitással prezentálják, és a társulat összhangja szintén példaértékű. Az előttünk zajló stiliztált élet szereplői egytől egyik karakteresek, együtt élve a mozdulatokkal a világuk valós szereplőivé válnak.

A darab stilizált látvány- és hangulatvilága, a drámával vegyített humor, egyszóval minden, ami az előadást keserű-édessé teszi, sem a magyar, sem a közép-európai kulturális hagyományoktól nem áll távol. Mindezt jól jelzi, hogy a közönség négyszeri visszatapsolás ellenére sem akarta elengedni a táncosokat. A társulat hajszálvékony eszközökkel operál, és kifejezésmódja olyannyira egyedi, hogy talán nehezebben nyeri el a különös ízt kevésbé befogadó nézőközönség kegyeit, azonban, ha teljesen átadjuk magunkat az élménynek, és hagyjuk elszédíteni magunkat, a Vertigoval sosem látott helyekre juthatunk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Zenés színház

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Tánc hír

Magyar Éva újra táncol

A nemrég 60. születésnapját ünneplő színész-koreográfust Ebony Buckle énekesnő új videójában láthatjuk újra táncolni, a videoklip koreográfiáját is ő jegyzi. 
Tánc ajánló

Mediterrán hangulatú Hervé Koubi-balett és Mozart-ünnep a hétvégén a Margitszigeten

Ki ne emlékezne a Hervé Koubi társulat – a francia székhelyű, algériai gyökerű csapat – 2019-es nagysikerű produkciójára a Margitszigeten. Akkor a mediterrán hangulatú trilógiájuk második darabját, a Barbár éjszakákat adták elő, melyet most pénteken a harmadik darab, az Odüsszeia követ. Ha az időjárás túl szeles lenne, akkor – a levegőszámok biztonsága érdekében – az első darabot varázsolja a közönség elé az ismert formáció. Egy biztos: mindenképpen elvarázsolják majd a közönséget.
Tánc interjú

Esti koktél – ideje egy kicsit lazulni

Július 19-én a Nemzeti Táncszínház TáncParkjában sanzonokra készült kortárs darabbal mutatkozik be a PR-Evolution társulata. Az alkotó, Nemes Zsófia két remek énekessel és élő zenével a huszadik század első felének könnyed, de költői igényességű énekes műfajára próbálja rá a kortárs tánc mozgás anyagát, ami furcsa, fanyar, édeskés műfaji koktélt eredményez. Nemes Zsófiával Péli Nagy Kata beszélgetett.
Tánc hír

Új korszakot nyit a cirkuszművészetben a Recirquel

Az Európai Cirkuszművészeti Szövetség (ECA) elsőként választott tagjai közé olyan társulatot, amely nem a konvencionális cirkuszi műfajt képviseli. A Recirquel Társulat felvételével a szervezet a tradicionális és kortárs cirkuszi irányzatok közötti együttműködést szeretné erősíteni.