Tánc

Artisták és kortárs táncosok mutatták meg a magyar virtust

2017.07.31. 13:53
Ajánlom
Csodaszarvas-óriásbáb, levegőakrobaták és kortárs táncosok varázsolták el a FINA záró ceremóniájának nézőit vasárnap éjjel. Bár csak két aranyat hoztunk el a VB-ről, egy harmadikat szimbolikusan megszavazhatunk a produkciónak, ahol a fizikai teljesítmény a legmagasabb fokú művészi ízléssel és kivitelezéssel találkozott.

Mindig fennáll a veszélye a propagandaművészetnek és a giccsnek, ha arról van szó, hogy a magyar kultúrát látványos módon és mégis modern „köntösben” kell demonstrálni a világ felé. A vizes VB záró ceremóniáján sikerült elkerülni ezt a hibát: felemelő volt az élmény – szó szerint. Vági Bence, a Recirquel társulat vezetője, a gála rendezője ugyanis a levegőbe álmodta a csodaszarvas mondát.

Mindezt úgy, hogy nem Hunorról és Magorról kezdett szájbarágós dicshimnuszt mesélni, hanem egészen finom képekkel jelenítette meg a történet költőiségét.

Már a kezdőkép megadja a produkció légiességét. „Mikor mentem hazafelé, nyílott az ég háromfelé” – szól az angyali Navratil Andrea népdalénekes erőteljes éneke az égboltról és a csillagokról, miközben több mint száz gyönyörű testű artista és táncos kíséri útját ék alakú hadrendben. Így kell a hagyományból ízléses show-t csinálni – mit nekünk Emeli Sandé, ami szép, az szép, akkor is, ha hazai.

A finom pátoszt játékos kép oldja: „Fecskerajzás eső előtt” a jelenet címe, amiben a Madách Tánc- és Színművészeti Iskola növendékei rajzanak be fecskebábbal a vállukon Sárik Péter zenéjére, ami az eső előtti levegő feszültségét idézi. Tényleg ámulok, hogy a rendezőnek eszébe jut és bevállalja, hogy egy olyan indirekt képet, mint „az újjáéledő természet” ilyen finoman allegorikus képpel jelenítsen meg, és ennek kerek három percet szánjon egy olyan produkcióban, amire egyébként 740 millió állt rendelkezésre. Arról nem is beszélve, mennyire jó látni a gyerekek arcát, akik óriási lelkesedéssel mutatták be ezt a koreográfiát – valószínűleg életük egyik legfontosabb három percében. A következő kép az „istenek erdeje”, amit Szabó Anikó és Zsíros Gábor koreografált. Megint egy izgalmas csavart visznek a sztoriba azzal, hogy az erdő nem egy horizontális rengeteg, hanem

vertikális dzsumbuj

– egy függőleges kötélrendszer, amit táncosok és levegőakrobaták keltenek életre. Egyetlen bánatom, hogy az Aréna túlfeléből alig tudtam kivenni a táncosok mozgását, mert a jelmezük annyira beleolvadt a homogén háttérbe. Persze gondolom koncepció volt, hogy ne individuumokat lássunk, hanem egy éledő anyagot. Aztán persze megtörik ez az egységesség is, amikor kínai rúd artisták és rúdtáncosok formájában megjelennek a vadászok, akik a

függőleges tengelyen győzik le újra és újra a gravitációt – ezzel az elképesztő erővel és dinamizmussal, amit itt mutatnak, elhiszem nekik, hogy képesek „új hazát” is találni.

Itt jegyezném meg: dicsérendő, hogy Vági Bence a fiatal alkotóknak is lehetőséget adott a koreografálásra, ezt a képet például Holoda Péter, a Frenák Pál társulat tagja, háromszoros Pole Art magyar bajnok készítette.

Jön a produkció egyik csúcspontja, a lény, akinek érkezését egész vasárnap Facebook-posztok hirdették, a várva várt csodaszarvas-óriásbáb, amit Masa Richárd tervezett, a vezető konstruktőr pedig Deák Attila volt.

Tényleg hatalmas és tényleg gyönyörű, belülről fénylik, mint egy igazi hírhozó.

Egyelőre nincs túl sok funkciója azon túl, hogy fantasztikus látványt nyújt, de később ennek is elérkezik az ideje. "Az élet forrása" című kép a következő: az egyik legnagyobb bravúrja ez a gálának, ugyanis a táncosok, kézegyensúlyozó művészek, és rúdartisták úgy jelenítik meg a vizet pusztán a mozgásukkal – és Sárik Péter fluid zenéjével - hogy közel s távol egyetlen csepp víz sincs a színpadon. A fehér és halványkék tónusba öltöztetett táncosok látványa gyönyörű, a kézegyensúlyozók pedig lehetetlen módokon csavarják ki magukat, mindezt úgy, hogy egész testsúlyuk a kezükön pihen. A koreográfia Várnagy Kristóf érdeme, aki most Frenák Pállal és a MaZe társulattal dolgozik, de a Cirque Du Soleilnél eltöltött ideje alatt bőven volt lehetősége ellesni műhelytitkokat a gigamega újcirkusz produkciókról.

Az izgalom tovább "emelkedik", már valóban a levegőbe: „az ősi menyegző” címet viselő színben a leírás szerint tündérek és vadászok egyesülnek és „termékenyítik meg” a földet, ez a haza megtalálásának pillanata. Ha nem olvasnám, nem tudnám, hogy erről van szó, mert – bár van némi finom erotikája annak, hogy a férfi és női levegőakrobaták a levegőben egymásba kapaszkodnak és összegabalyodnak, az egész mégis annyira áttetszően sejtelmes, hogy nem a szexualitás ösztönös ereje jut róla az eszembe. Cirkuszi balettként aposztrofálják a jelenet műfaját, ami itt annyit jelent, hogy a piruettek forgáspontját nem a spicc-cipő jelenti, hanem fejüknél felfüggesztve végeznek a halandó néző számára elképesztően sok forgást a levegőben, máskor pedig nem a férfi emeli a nőt magasba, hanem a női artista egyik lábánál fogva lóg a gurtnin, a másikon pedig férfi társát tartja. Leírni is képtelenség a bámulatba ejtő attrakciókat, amik itt nem különálló számként, hanem egy egységes koncepciónak alárendelve jelennek meg. A nagyszerű jelenetet a Recirquel artistája, Illés Renátó és Vági Bence jegyzik.

A záró képben új értelmet nyer a csodaszarvas, hátára felmászik a világhírű koreai énekes, So Hyang – ez már a Világbajnokság stafétájának jelképes átadása. A produkciót persze a szokásos, unalmas protokolláris beszédek követték beszédhibás és gyenge angollal bíró politikusokkal,

de az ünnep élményét megkaptuk az artisták és táncosok sportolói teljesítményével egyenrangú alakítása által.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

19 év után visszatér a legendás IDMC Nemzetközi Táncworkshop

Idén augusztusban egy négynapos warm-up eseménnyel tér vissza a rendezvény, amelynek során visszaemlékező beszélgetésen, nemzetközi hírű művészek kurzusain és előadásain vehetnek részt az érdeklődők a margitszigeti Kristály Színtérben augusztus 5. és 8. között.
Tánc hír

Először nyert magyar művész a világhírű balettversenyen

Június 25-én este adták át a moszkvai székhelyű Benois de la Danse díjait. Férfi táncos kategóriájában Balázsi Gergő Ármin a verseny története során első magyarként megosztott első díjban részesült.
Tánc ajánló

Nyáresti táncelőadások és interaktív programok a TáncParkban

A Nemzeti Táncszínház a Millenárisra költözése óta, minden év júliusában a parkba költözik. Az alkalmi színpadon kilenc napon át, estéről-estére váltják egymást az együttesek.
Tánc ajánló

A Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból válogat a Nemzeti Táncszínház Táncparkjában

Július 12-én 20:30-tól Buda legnagyobb, ikonikus rendezvényhelyszínén, a Millenárison lép fel Duna fergeteges című válogatásműsorával a Duna Művészegyüttes.
Tánc magazin

Villanásnyi ragyogás – végzős balettművész hallgatók vizsgaelőadásán jártunk

Június 11-én tartotta a Magyar Táncművészeti Egyetem a táncművész alapképzési szak klasszikus balett szakirány hallgatóinak előzetes vizsgakoncert-előadását a Nemzeti Táncszínházban, míg a tényleges vizsgakoncertre június 23-án kerül sor a Magyar Állami Operaházban.