Mint Scott Gormley írja, az ő családjukban természetes volt, hogy miután felismerték fiuk tánc iránti elkötelezettségét - és miután a hip-hop nem vált be -, azonnal javasolták neki a balettot, ami végül hivatásává vált. A szerző maga is tisztában van vele, hogy ezzel a kisebbséghez tartoznak: Amerikában például három és fél millió fiatal tanul balettot, de mindössze 10 százalékuk fiú. Fia is egyedül képviselte a férfi nemet a saját osztályában annak idején, mígnem átiratkozott egy speciálisan fiúk számára fenntartott balett-iskolába. A helyzet Magyarországon is hasonlóan aránytalan:

míg néhány évtizeddel korábban több száz fiú jelentkezett az akkori Állami Balettintézetbe, addig ez mára kétjegyű számokban mérhető.

Kovács Kristóf és társai, a MTE tavaly végzett balettnövendékei (képünk illusztráció) (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A szerző szerint a legtöbb fiú balett-növendék óriási ellenállással küzd a társadalom, a család vagy barátok részéről. Doug Risner, a detroiti Wayne Állami Egyetem tánctudományi professzorának tanulmánya szerint

a férfi táncosoknak mindössze 32 %-a élvezi apja támogató hozzáállását a táncosi pályán, így a siker nagyban függ attól, hogy az anya hogyan viszonyul a balett-táncosi hivatáshoz.

Scott Gormey beszámol arról, amit saját filmje, a Danseur  forgatása alatt tapasztalt, amikor hónapokig figyelemmel követte a fiatal férfi táncosok napjait. Mint írja, erősen megtapasztalta azokat az éles határvonalakat, amit a társadalom aközött húz, amit szerinte egy fiúnak illik és amit nem tanácsos csinálni. Több tucat férfi táncossal készített interjút, akiknek történetei félelmetes hasonlóságot mutattak egymással: a legtöbben a verbális sértegetést és a fizikai bántalmazást is megtapasztalták, de

a Risner-féle felmérés is azt mutatta, hogy a fiú táncosok közel 96 %-a szembesül verbális vagy fizikai bántalmazással.

És – mint Scott Gormey írja – a legtöbbször apák, nevelőapák, nagybácsik, idősebb fiútestvérek részéről érkezik az „aggodalom” és feltételezés, hogy aki balettozik, az előbb-utóbb saját neméhez kezd vonzódni. Emiatt a balettvilágban rendkívül gyakori, hogy a férfi táncosok megszakítják a kapcsolatot apjukkal.

A balett feminimnek való bélyegzésének alapja az is, hogy sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy ez a műfaj a művészi aspektus mellett jelentős fizikai igénybevételt is jelent, ami egy sportoló teljesítményéhez teszi hasonlatosság a balettot. A balett-táncosi kvalitások között tehát  az érzékenység mellett a fizikai és mentális erő is legalább annyira fontos tulajdonságok. 

Képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az erős fizikai és lelki igénybevétel azonban a fiatal táncosok szempontjából áldozathozatalként kerül a latba. Így valóban hatalmas elkötelezettség és lelki erő kell ahhoz, hogy valaki az esetleges társadalmi, családi ellenállással szembe menve is vállalja mindezeket egy gyönyörű hivatás, a szépség egyik utolsó mentsvárát jelentő balett érdekében. 

(forrás: huffingtonpost.com)