Tánc

Az ár rejtve marad

2017.03.02. 09:08
Ajánlom
Egy balett, ami huszonöt éve készült, de aktualitásából máig sem veszített. Egy mű, ami az első pillanatától az utolsóig hajszálpontosan ugyanaz maradt, mint ami születésekor volt. Pártay Lilla első egész estét betöltő alkotásának, az Anna Karenina márciusi előadásainak apropóján életművének egészéről is kérdeztük a hetvenöt esztendős Kossuth-díjas, kiváló művészt.
Pártay Lilla a Giselle-ben 1979-ben

Pártay Lilla a Giselle-ben 1979-ben

- Nehéz volna erről a táncdrámáról úgy szólni, hogy ne említsük a szakmai-művészi előzményeket és következményeket, hiszen ez volt későbbi pályáját meghatározó koreográfusi bemutatkozása. Az Anna Karenina gondolata akkor kezdte el foglalkoztatni, amikor Tamperében dolgozott?

- A regény kislánykorom óta velem van, azt hiszem, háromszor is elolvastam balatonfenyvesi nyaralásaink ideje alatt. A legmelegebb hónapok azzal kezdődtek, hogy a hónom alá csaptam apám könyvtárát, fentről lefelé leszedegettem a köteteket, és az évek alatt szépen lassan mindet átböngésztem. Az Anna Karenina olyannyira megragadott, hogy újra és újra elővettem. De visszatérve az eredetre: az Operettszínház balettigazgatójaként dolgoztam, amikor felmerült bennem, hogy a tánc nyelvén is meg lehetne fogalmazni ezt a tragikus történetet.

- Ekkor 1986–1990 között járunk.

- Igen. Amikor megkaptam az együttest, azt gondoltam, hogy a társulat tagjai ne csak annyit mozogjanak, amennyit az operett műfaja megkíván. Az első önálló produkciónk az Álmok és víziók címet viselte. Később meghívtam Imre Zoltánt és Keveházi Gábort, hogy állítsunk össze együtt egy önálló balettestet.

- Az idő távolából ez egy nagyon szabad időszaknak tűnik.

- Nem az időszak volt szabad, hanem mi. Mertünk nagyok lenni.

Ettől a lendülettől kicsit meg is hőkölt az akkori igazgató, de azt mondta, vágjunk bele. Imre Zoltán Bartók I. szvit jéhez, Keveházi Gábor a Ragtime -hoz, én pedig az Állatok farsangjá hoz készítettem tánctervet. Ennek kapcsán az akkori főrendező, Horváth Zoltán meghívott Tamperébe, hogy együtt vigyük színre a Victoria című nagyoperettet. Itt egy hosszú, hideg estén megkérdeztem, hogy nincs-e javaslatuk arra, hogyan is tölthetném el az időt. A stúdiószínházba invitáltak, ahol éppen finn nyelven játszották az Anna Kareniná t. Egészen odaszegezett a székhez, amit láttam. Egy szót sem beszéltem finnül, de az előadás annyira intim volt, olyannyira élők voltak a személyiségek, hogy minden követhetővé és érthetővé vált számomra. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy ezt a művet ki tudnám nyitni tablóba... Nagyon ritkán kap az ember zöld lámpát, legalábbis az én életemben ez sosem érkezett könnyen, de akkor támogatták az ötletemet, és 1991-ben fel is gördült a függöny az Operaházban.

- Hét év – az Ön életében ezek a mitikus periódusok valóban jelen vannak. A pályája elején, amikor az Operába került és hét éven át a hátsó sorban táncolt, aztán koreográfusként a darabok megvalósulására mindig ugyanennyi időt kellett várni. Sőt az Elfújta a szél esetében ez majdnem tíz esztendő volt.

- Nagyon nagy kitartás, erő és állóképesség kellett ahhoz, hogy ezekben a „vákuumszerű időszakokban” is dolgozzam, újra és újra nekifussak a feladatoknak. A párom, aki már huszonhárom éve elhunyt, mindig azt mondta:

Lilla, ne idegesítsd magad, az eredmény a legfontosabb, mert a főcímre sosincs odaírva az, hogy milyen áron készült”.

Így aztán nekilendültem, először megtaláltam a zenét, aztán kialakult a díszlet is. Csodálatos alkotótársakkal dolgoztam, Kézdy Lóránt és Schäffer Judit a későbbiek folyamán is szinte minden munkámnál elkísértek. Márciusban is ugyanaz a háttér és ugyanazok a jelmezek lesznek majd láthatók a színpadon. Nem változtattam semmit.

Pártay Lilla középen

Pártay Lilla középen

- Egy lépést sem?

- Nem, nem. Ahogy megszületett, úgy marad. Most már negyedszázada, hogy bemutattuk, nem szabad módosítani rajta. Én magam hetvenöt éves vagyok,

nyugodtan elmondhatom, hogy ez az alkotásom telitalálat, az elejétől a végéig rendben van.

- Ez is „kipattant” a fejéből, ahogy egy korábbi interjújában fogalmazott, mint a várnai első koreográfia még a hatvanas évek végén?

- Az Anna Kareninában rengeteg emóció volt.

Az előző házasságom időszakának nem túl boldogságos esszenciáit, a csalódást, a fájdalmat is beleépítettem.

Ez egy érett, sokat élt asszony története, nem véletlenül voltam ötvenéves, amikor elkezdtem komolyabban foglalkozni Tolsztoj írásával. Gyűjtögető típus vagyok, rengeteget dolgoztam, itthon és külföldön. Összeszedtem minden ismeretet, amit csak tudtam, mert az, amit eltáncolsz, az a tiéd, az benned marad. És ebből születik meg az a kimeríthetetlen mozgásfantázia, amire koreográfusként szükség van.

Az interjú eredeti változata az Opera Magazin 2017. január-februári számában jelent meg. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Április 18-án búcsúztatják Eötvös Pétert

A megemlékezésre a Budapest Music Centerben kerül sor, délután négy órai kezdéssel. Az eseményen Kurtág György, Káel Csaba és Kovács Géza mond búcsúbeszédet.
Klasszikus

„A zenét nem interpretálni, hanem megtestesíteni kell” – interjú Barbara Hannigannel

A kanadai születésű szoprán határokat feszegető produkcióval érkezik a Müpába, április 10-én este, a Bartók Tavasz fellépőjeként. A közelgő előadás mellett a magyar kortárs zenéhez fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk vele.
Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

Új elnököt választott a Színházi Dolgozók Szakszervezete

A színházi szakmák országosan reprezentatív szakszervezete, az idén 105 éves Színházi Dolgozók Szakszervezete jelentősen megújuláson esett át, miután az április 8-án megtartott tisztújító küldöttgyűlésen megválasztották az új országos ügyvezető elnökséget.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Koreográfiák Kubától Finnországig – idén is világsztárokat lát vendégül a Budapest Táncfesztivál.

A kéthetes mustrára a nemzetközi és hazai kortárs táncélet legjobbjai érkeznek a Nemzeti Táncszínházba április 27. és május 11. között. Kuba, Olaszország és Finnország legizgalmasabb produkciói és a legnagyobb magyar társulatok premierjei várhatók!
Tánc ajánló

Áprilisban Miskolc lesz a kortárstánc központja

Idén a hetedik Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivált rendezi meg a Miskolci Nemzeti Színház április 23. és 27. között. A Miskolci Balett ismét neves koreográfusok, együttesek előadásait hívta meg a miskolci közönség és a látogatók számára.
Tánc hír

Három első díjat nyertek a Táncművészeti Egyetem hallgatói Leccében

A közelmúltban ért véget a 10. IBCDC Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncverseny, amelyen összesen öt dobogós helyezést értek el a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói. 
Tánc ajánló

Tánc világnapi románc a MOMkultban

Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg a Győri Balett Romance című produkciója, az emberi lét egyik legmeghatározóbb viszonyrendszerét a középpontba állító előadás április 29-én látható a MOMkultban.
Tánc ajánló

Liliom a Nemzeti Táncszínházban – Molnár Ferenc-premierre készül a Feledi Project 

Magyarországon először lesz látható táncban Molnár Ferenc Liliom című műve, amelyet 2024. április 5-én láthat a közönség a Nemzeti Táncszínházban.