Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Közép-Európa Táncszínház: Special Society
2018.11.19. 20:55
Ajánlom
Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.
46346638_2551717971520005_8201804788371816448_n-185906.jpg

Közép-Európa Táncszínház: Special Society (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Az idei évadtól Feledi János művészeti vezetésével működő Közép-Európa Táncszínházhoz még a társulat előző művészeti direktora, Kun Attila hívta meg a szakmájában világklasszisnak számító Anton Lachky szlovák koreográfust, és milyen jól tette. Anton tavaly a Mellékhatások című darabjával szerepelt a Trafóban, akkor egy neurotikus anya árnyékában élő családról mesélt (benne Varga Csaba kiváló táncosunkkal), és nem riadt vissza a tudatalattiban lappangó tartalmak felszínre hozatalától sem. Már ott is érződött, hogy komplexen, színházi szemmel gondolkodik a táncról, szeret őrült karaktereket láttatni és emellett extrém fontos számára a fizikalitás. Most, első magyarországi munkája során sem volt ez másképp:

az általa puzzle work névvel illetett munkamódszerrel dolgozott, ami a koordináció és a tudatosság felébresztéséről szól a legmagasabb fokú dinamizmus, gyorsaság és pontosság mellett.

A nyílt próba tanulsága és a táncosok elmondása szerint ez azt jelenti, hogy nála a hangsúly nem a mit, hanem a hogyan kérdésén van. Nem mozdulatsorokban gondolkodik, mégcsak nem is egy előzetes koncepcióhoz igazítja az előadókat, hanem egy feszített munkatempóban igyekszik kihozni mindenkiből a maximáis fizikai jelenlétet, kiterjesztve a figyelmet a test összes porcikájára, az organikusság mellőzésével, szokatlan mozdulatok felfedezésével.

Tehát ott kezdi a munkát a táncosokkal, ahol sokan befejezik: jóval a komfortzónájukon túl, a lehetetlenen innen, a fizikai teljesítőképességük határánál.

Így aztán nem csoda, hogy a darab alapminőségét tekintve az őrület és a szürrealitás világában játszódik.

46405276_1930622920351988_5147716413917495296_o-185415.jpg

Közép-Európa Táncszínház: Special Society (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba)

Anton Lachky nem óvatoskodik: már a nyitó jelenetben is egy olyan seregszemlét látunk, mintha csak Homérosz venné sorra az isteni tulajdonsággal felruházott szereplőket. Mindenki bemutatja a szupererejét, a legkülönlegesebb képességét, trükkjét. A nem különösebben exponált, sürgető dobzenére dobott spárgaszaltókban (Szilvási Anna), vagy a cirkuszi mutatványba hajló hajlékonysági bemutatóban (Nyeste Adrienn) a táncosok szándékosan "elmennek a falig", időnként bátran önmaguk paródiájává válnak, ami egyszerre zavarbaejtő és felszabadító annak tudatában, hogy mennyi vér és verejték, munka van egy-egy ilyen mozdulat elsajátításában. Kicsit mintha a klasszikus balett komolyságát is megkérdőjeleznék ezzel. Zseniális például a lassú klasszikus zenére spárgában, üveges tekintettel csúszó-mászó "pókasszony", Nyeste Adrienn, és az őt áhitattal figyelő táncosok, vagy amilyen méltóságteljesen Hargitai Mariann és Dunai Bettina terpeszülésben végigügetnek a színpadon. Az ellenpontozás mint színpadi eszköz láthatóan jó barátja Antony Lachkynak. Játszik a komolyzene és a profán képek kontrasztjával, a klasszikus és a modern zene ellentétével, a ritmikai szélsőségekkel, és a néző-nézett viszonnyal. Ez utóbbi adja a legtöbb feszültséget és helyzetkomikumot, ami pedig igazán ritka vendég a kortárs táncelőadásokban.

46507791_1930621210352159_1203232051432521728_o-185415.jpg

Közép-európa Táncszínház: Special Society (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba)

Elképesztően szituatív képek sorjáznak, mint amikor Mádi László ezüst flitteres frakkjában mutatja be „A Nagy Légyfogást” a neki szurkoló férfitáncosok körében, amikor ugyancsak ő tudatmódosító porral ejti kábulatba a mit sem sejtő nőket, cinkostársa, a szintén végig brillírozó Dunai Bettina társaságában. Vagy amikor a társulat új tagja, Szilvási Anna a bálványimádók tárgyaként szőke haja kibontásával vált ki orgazmust a többiekből, a lassan felépített mirákulum végén pedig ugrásból spárgába érkezve, hátravetett fejjel arat le további babérokat.

Senki nem maradt arctalan az előadásban: a színpadon felállított néző-nézett viszonyban sokszor éppen az adja a jelenet erősségét, amilyen színészi jelenléttel figyeli és erősíti föl a csoport az egyén teljesítményét.

Így például Hargitai Mariann az egyik abszolút főszereplővé avanzsált végig vibráló jelenlétével annak ellenére, hogy nem volt különösebben „kiemelt” szerepe. Talán csak a sokszoros Lábán-díjas Hód Adriennél és a Hodworksnél tapasztalhattunk ehhez hasonló komplex színpadi jelenlétet a táncosok részéről, azonban itt teljesen más minőségben, szigorúbb dramaturgiai keretek között használja a koreográfus a humort és a színészi eszközöket.

Az előadás erénye az is, hogy több szinten élvezhető: akkor is beszippant, ha csak a játékot akarjuk élvezni, akkor is, ha látványos mozdulatokra éhezünk, és akkor is kielégítő, ha cinkos összekacsintásra vágyunk, a jelenre reflektáló mondanivalót keresünk. Megtalálhatjuk itt a fogyasztói társadalom és a szexizmus kritikáját, intelmet a tömegpszichózis veszélyeivel szemben, a klasszikus értékrend és a modern kori értékvesztettség kontrasztját, és a hamis testképek veszélyeit. 

Azt hiszem, ezen a ponton a társulat meghaladta a nevében foglalt öndefiníciót, nemcsak Közép-Európában, de a világon bárhol érvényes lenne ez az előadás.

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Kapcsolódó

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Könyv

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.
Tánc gyász

Elhunyt Rab István balettművész

Az 1953 disszidált táncművész 90 éves korában hunyt el, Amerikában – írja a New York Times-ra hivatkozva a Színház Online.
Tánc ajánló

Az ikerlétről mesél a Frenák Pál Társulat

A nagy füzet ihlette szezonnyitó, nyáresti előadás a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjában lesz látható augusztus 28-án este 8 órától.