Tánc

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

2020.11.06. 14:50
Ajánlom
Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.

Ön az, aki a Pécsi Balett 1960-as alapításától kezdve napjainkig végigkísérte a társulat életét. Eck Imre alapító koreográfussal érkezett Budapestről végzősként, most pedig az ügyvezetője a társulatnak. Milyen ívet jártak be az első próbától kezdve napjainkig?

Bátran mondhatom, hogy a híd szerepét töltöm be a Pécsi Balett történetében, összekötve a jelent a múlttal. A pályám palettája rendkívül színes. Kezdtem táncművészként, majd mint asszisztens, balettmester, koreográfus, művészeti tanácsadó, rendező, dramaturg, vezető pedagógus, tankönyvíró folytattam, jelenleg ügyvezetőként segítem a társulat munkáját. Az is érdekes, hogy akiket korábban tanítottam, azok most az együttes szólistái, a munkatársaim.

Nagyon megváltozott a feladatunk 60 év alatt.

Az ország első modern balettegyütteseként kellett a közönséget valamilyen módon meghódítani és bevonzani a színházba. Az Operaházban Harangozó Gyula darabjain kívül a repertoárban az orosz klasszikus balett öröksége dominált. Eck Imrének nem volt balett-táncos múltja, viszont fantasztikus színházi szakember volt. Az emberi kapcsolatok és a körülöttünk lévő világ bemutatása volt a célja a tánc nyelvén. Műveit nem egy újfajta tánctechnika, hanem a tartalmi változás jellemezte. Ma, 60 évvel később egész más a feladatunk, más a közönség igénye. Az emberek rendkívül elfoglaltak, nagyon sok információ éri őket. Mindent meg lehet találni és nézni otthon, az internet segítségével, szinte színházba sem kell járniuk. Nekünk most a kapcsolatunkat kell szorosabbá tenni a közönséggel, egy nagyon nézőbarát repertoárral, amely magas színvonalú technikát, színházi formát, tartalmat hordoz. A táncművészet az egyetemes színházi kultúra része, és nem tudom külön kezelni. Ha mi, a Pécsi Nemzeti Színházban olyan darabot játszanánk, amely 60 percen keresztül csak mozgásformákat mutat, akkor rétegműfajjá válva elveszítenénk a közönségünket.

AziszonyatballadajaStimaczGabriellaTothSandor19612-144545.jpg

Az iszonyat balladája (Tóth Sándor és Stimácz Gabriella) (Fotó/Forrás: Pécsi Balett)

Nemrég ünnepelte 40. évfordulóját a Győri Balett, az alapításkor egy egész évfolyam szerződött le Győrbe, és bár a késő szocialista éra megengedőbb kultúrpolitikájának idején történt mindez, mégis nem kis bonyodalom és lázadás közepette zajlott. A pécsi társulat 20 évvel korábban ugyanezt tette meg, de nem önszántából.

A mi esetünkben egy egész évfolyamot köteleztek a leköltözésre, ami egy decentralizáló kultúrpolitikai döntés volt. Akkor nem volt szokás megkérdezni, hogy hova szeretnénk szerződni, egyszerűen levezényeltek minket. Mi pedig boldogan jöttünk Pécsre,

ha az Operaház nem ajánlott szerződést, külföldre pedig nem mehettünk,

hiszen 1960-ban még vasfüggöny mögött éltünk.

Mi volt ebben Eck Imre szerepe?

Eck akkor az Operaházban volt koreográfus és karaktertáncos. Ott nőtt fel a színházban, mivel a szülei a varrodában dolgoztak, így már kiskorától statisztált, majd amikor 56-ban a vezető táncosok elhagyták az országot, bekerült a balett-társulatba. Később szeretett volna egy modern balettegyüttest létrehozni, és az Aczél György által irányított kultúrpolitika mellé állt. Pécsett pedig volt egy fantasztikus színházigazgató, Katona Ferenc, aki boldogan fogadott be a nemrég létesített operatársulata után egy balettegyüttest is.

Eck Imrének voltak elképzelései, aktuális tartalmat tükröző művek, modernebb, a megszokottól eltérő formavilággal.

Erről mi, odaszerződött végzős táncosok nem tudtunk semmit, csak azt, hogy Pécsre kell jönnünk. Én még nem töltöttem be a 17. évemet, amikor aláírtam a szerződést, és nagyon örültem, hogy elkerülök otthonról, tetszett az önálló élet.

A próbák során végül hogy talált egymásra Eck és a társulat?

Olyan helyzetgyakorlatokat csináltunk, amiket addig nem ismertünk. Augusztusban szerződtünk le, és az első premierünk a következő év márciusában volt. Sokat voltunk vele és körülötte, mindent elmondott arról, hogy mit szeretne, mit gondol, mit kezdene velünk. A saját történetem egy igazi Pygmalion-sztori, mert

ő alkotta meg a táncművész énemet.

Nála a karakter kialakítása, a személyiség megformálása rendkívül fontos volt. Hoztunk magunkkal egy tanult technikát, ő pedig abból alkotott. Kitalált minket különböző szerepekben, szituációkban. A pécsi közönség eleinte nem nagyon érdeklődött, Pestről viszont rengetegen jöttek az előadásainkra. Mondhatom, hogy egyfajta művészeti szamizdat voltunk. A darabjainknak titkos üzenetei voltak, persze nem nagy formátumú politikai üzenetek, hiszen minden művet cenzúráztak a bemutató előtt. A színpadon eddig szokatlan térhasználatot és mozgásformát használt, a jelmez, illetve a díszlet is az új elképzelések része volt. Például a Változatok egy találkozásra című darabban a kor divatjának megfelelő, ballonkabátos emberek jelentek meg a pódiumon. Olyan emberi történetek elevenedtek meg, amelyek addig még nem voltak a magyar táncszínpadon.

concerto-144545.jpg

Concerto (Vincze Balázs és Góbi Rita) (Fotó/Forrás: Pécsi Balett)

A 40. évfordulóra néhányat felújítottunk, amelyek tánctechnikailag ma már nem kihívások, viszont tartalmukban, színpadi hatásukban továbbra is érvényesek. A 60. évfordulót pedig új művekkel szeretnénk megünnepelni.

Az együttes 2017-ben önállóvá vált, levált a Pécsi Nemzeti Színház társulatáról. Ez szinte egy második alapítással felér, ön pedig ügyvezetőként Vincze Balázs művészeti vezetővel közösen irányítja a csapatot. Merre?

Számomra életszerű ez a feladat, hiszen igazgatóhelyettesként 20 évig vezettem a pécsi művészeti iskola tánctagozatát. Vincze Balázzsal megosztjuk a feladatokat.

A szabadságnak ára van,

mert az együttesnek nincs állandó műszaki stábja, ezek megszervezése is ránk hárul. A tánc nemzetközi nyelvét használva meg kell mutatkozni itthon és külföldön, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha önállók vagyunk.

Hogyan ünnepelnek?

Szeptemberben tartottuk nagy sikerrel a XIV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót. Elkészült egy remek gyermekelőadásunk, a Piroska és a farkas, amelynek alkotója fiatal koreográfusunk, Molnár Zsolt. Úgy gondolom, fontos felépíteni egy új koreográfus nemzedéket, ez is dolgunk.

Carmina-144545.jpg

Carmina Burana (Fotó/Forrás: Pécsi Balett)

Tervezünk egy Ádám és Éva című táncjátékot, amely a Pécsi Nemzeti Színházzal koprodukcióban jönne létre Vincze Balázs koreográfiájával. Tavasszal egy Vasarely-bemutatóra készülünk a Müpában. A világhírű képzőművész pécsi volt, kapcsolatba kerültünk Pierre Vasarelyvel, az unokájával, aki engedélyt adott a képei használatára. Az előadás aktualitását az is erősíti, hogy a Vasarely alapítvány 50 éves évfordulóját ünnepli.Készítünk egy dokumentumfilmet a 60 éves jubileumunk alkalmából, és  természetesen lesz egy gálaestünk is.

A Pécsi Balett alapítói:

Árva Eszter, Boschán Daisy, Bretus Mária, Csifó Ferenc, Domján Mária, Domján Tibor, Eck Imre, Esztergályos Cecília, Fodor Antal, Fülöp Zoltán, Hegedűs Magdolna, Hetényi János, Major Mária, Medveczky Ilona, Rónay Márta, Stimácz Gabriella, Téry Piroska, Tóth Sándor, Uhrik Dóra, Veöreös Boldizsár.

A cikk forrása a Táncművészet szakfolyóirat őszi száma.

Fejléckép: Faust (forrás: Pécsi Balett)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Jazz/World

Elhunyt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa

73 éves korában elhunyt Mihály Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega basszusgitárosa – tudatta Facebook oldalán a zenekar.
Színház

Mi jár a fejedben? – indul a Rózsavölgyi Szalon online műsora

Szombat esténként online beszélgetésekkel jelentkezik a Rózsavölgyi Szalon, Mi jár a fejedben? címmel. Csiby Gergely és Józan László a november 21-i adásban Zimányi Zsófiával, a Rózsavölgyi Szalon alapítójával, művészeti vezetőjével, a Pro Urbe Budapest kitüntetettjével, Pokorny Lia és Ágoston Péter színművésszel és Pájer Alma Virág bábszínésszel beszélgetnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.