Tánc

Az örök történet

2008.05.01. 00:00
Ajánlom
A több mint két éve bemutatott előadást a premier óta folyamatosan nagy érdeklődés övezi: a mai zsidó-palesztin ellentétre hangolt Rómeó és Júlia-interpretáció Markó Iván átszellemült látomása, amely bebizonyítja, hogy a mindenki által jól ismert történet még mindig tartogat olyan értelmezéseket, amik miatt érdemes újra és újra végigélni a világ leghíresebb szerelmespárjának tragédiáját. Főképp azért, mert ebben az előadásban a szomorú véget jótékonyan elfeledteti velünk egy halvány, de lelkesítő reménysugár.

Rómeó és Júlia Jeruzsálemben (fotó: Kanyó Béla)

Markó Iván 1991 és 1994 között a zenészeket és táncosokat képző jeruzsálemi Rubin Akadémia vendégprofesszoraként dolgozott. Az itt tapasztalt hangulatokból több munkájában építkezett: ekkor készítette el a Siratófalak című magyar-izraeli koprodukcióban készült, több díjjal elismert táncfilmet is. A Jeruzsálemben élők között feszülő ellentétek és mégis mindig kiütköző hasonlóságaik indították arra, hogy a shakespeare-i örök történetet ebbe a környezetbe helyezze át.

"Isten jelenléte, erő és szépség sugárzik a városból, és szeretet, ami a kövekből, az olajfákból, a virágok illatából, a színekből, a csillagok közelségéből árad. Csukott szemmel is láttam a fejemben ezt a világot, amelyet szerettem volna megfogalmazni, és amelyben végül is három évig éltem" – mondja Markó Iván.

A zenei anyag a Markó által Jeruzsálemben gyűjtött tradicionális arab és zsidó forrásokból, valamint Jávori Ferenc (Budapest Klezmer Band) által klezmerzenei ihletésre írt darabokból áll. Jávori az európai zsidó zenei élet egyik meghatározó zeneszerzője, a legkülönbözőbb produkciók és művészi kezdeményezések számára írt már szerzeményeket. A zsidó zene szeretete és annak népszerűsítése iránti elkötelezettsége folyamatos megújulásra készteti, valamint inspirálja a szokatlan és éppen ezért mindig izgalmas feladatokra. Így vágott bele a Markóval közös munkába is: ketten dolgozták fel a már rendelkezésre álló anyagokat és szorosan együttműködtek a darab mintegy felét kitevő eredeti zene létrehozásán is.

Az előadás szólistái a Magyar Fesztivál Balett tagjai. Nyári Gábor (Rómeó) a Győri Balett Művészeti Szakközépiskolából került a társulatba, 1996 óta az együttes szinte minden produkciójában közreműködött. Felesége, a Júliát táncoló Misáczi Mónika a Táncművészeti Főiskolán végzett, és 2000-ben csatlakozott a Magyar Fesztivál Baletthez.

Markó a zsidó és palesztin nép közötti ellentétet használja fel a két fiatal szerelmes családi hátteréül. Rómeó az izraeli, Júlia a palesztin család sarja, s ahogyan az eredeti tragédiában is íródott, megismerkedésük után egyikük sem tud uralkodni érzelmein. A piactéren történik meg az első találkozásuk, majd a báljelenetben kerülnek közelebb egymáshoz. Júlia hálószobájában folytatódik az előadás, előbb Júlia anyjával (Loósz Krisztina), majd a Rómeóval előadott kettőssel. Az emberi esendőség, a tolerancia jellemzi a rabbi tetteit, aki Rómeó kérésére összeesketi a szerelmeseket. A rabbi szerepére nem táncost, hanem prózai színészt kért fel Markó: Verebes Istvánban találta meg azt a hitelességet, amelyet a figura elképzelései szerint megkívánt. Így Verebes számára személyre szabott koreográfia készült, ő pedig a szerep kedvéért óriási lelkesedéssel és alázattal sajátította el Markó instrukciói alapján a táncos léthez szükséges alapokat, a bemelegítés és a balett gyakorlásához elvégzendő egyszerűbb mozdulatokat.

Mercutio szerepe Házi Tamásnak, Tybalté Issovits Istvánnak jutott, mindketten erőteljes pillanatokkal segítik az előadást. Issovits az Állami Balettintézet és a Madách Színház után került a Magyar Fesztivál Balett társulatába, s szintén régóta dolgozik együtt Markóval. Az utóbbi években mindketten fontos szereplői az együttes produkcióinak.

Az előadás végén Rómeó és Júlia egy víziószerű jelenetben feltámad, hogy tanúja legyen a két háborgó család összebékítésének: a zárójelenetben a koreográfus-rendező Markó Iván is színpadra lép.

A jeruzsálemi atmoszféra a fiatalok kapcsolatában nagyon jelentős hangsúlyt kap. Díszletként egy hatalmas, mozgó sátor szolgál, ami néhol szinte simogat, máskor pedig elzár: az ábrázolt helyszínektől függően különböző dramaturgiai funkcióknak felel meg. Székely László díszlettervező – aki Imre Zoltán, Juronics Tamás, Király Attila és Markó Iván számos korábbi munkáinál is igen hatásos, mégis a koreográfia szabadságát és elsőbbségét tiszteletben tartó színpadképet komponált – a zene és a történet pergését, lendületét, dinamikáját fokozta tovább ezzel a megoldással.

A táncdráma mozgásvilága klasszikus bázison alapul, de kivételes hangsúlyt kapott benne a folklór, a táncszínházi elemek pedig tovább színesítik a koreográfiát. A feszültségtől vibráló részek egymásutánja – beleértve a tökéletes csendben zajló pillanatokat is – minden előadáson a közönség rendkívüli koncentrációját követeli ki magának.

(2008. május 5, 6 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - a Rómeó és Júlia Jeruzsálemben - a Magyar Fesztivál Balett előadása; km.: Nyári Gábor (Rómeó), Misáczi Mónika (Júlia), Issovits István (Tybalt), Házi Tamás (Mercutio), Kiss Krisztián (Paris), Loósz Krisztina (Júlia anyja), Csöppüs Márton (Júlia apja), Verebes István (Rabbi), a Magyar Fesztivál Balett táncművészei; Zene: Jávori Ferenc "Fegya", valamint arab zenei montázs, j.: Velich Rita, d.: Székely László, kor., rend.: Markó Iván)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ritkán játszott és koreografált darab Feledi János új alkotása

Magyarországon ritka eseménynek számít, hogy Sztravinszkij Pulcinella-története kerül színpadra, így annál rendkívülibb, hogy ennek a szórakoztató műnek a zenéjére készít koreográfiát Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője.
Tánc interjú

„A tiszta tánc már kevés” – Beszélgetés Feledi Jánossal

A Feledi Project alapítója és egyszemélyes motorja a folyamatos kihívásokat keresi, amelyek első pillanatban akár lehetetlennek is tűnnek. Feledi Jánost arról is kérdeztük, hol áll most és merre tart az idén tízesztendős Project.
Tánc hír

Budapest Ballet Grand Prix néven rendez balettversenyt a Magyar Táncművészeti Egyetem

Új nemzetközi balettversenyt hív életre Budapest Ballet Grand Prix néven a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE). A hazai balett- és táncművészet népszerűsítésére létrehozott eseményt 2023. november 20. és 24. között rendezik meg először.
Tánc hír

Lánykérés táncelőadáson

A Bethlen Téri Színház SŐT7 Fesztiválján kérte meg a Liselotte és a május című előadás rendező-koreográfusa, Bánházy Eszter kezét táncművész kedvese, Hernicz Albert, aki az Experidance együttesből lehet ismert a nagyközönség számára.
Tánc hír

Taroltak a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a Milánóban rendezett versenyen

Kiválóan szerepeltek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a 2022. október végén, a Milánóban megrendezett 5th Milano Dance Competition professzionális nemzetközi táncversenyen: összesen 12 díjat nyertek.