Tánc

Az összes létező határt áthágta a szabadság táncosa, Rudolf Nurejev

2018.01.06. 09:39
Ajánlom
25 éve, 1993. január 6-án halt meg Rudolf Nurejev, a 20. század egyik legnagyobb és legismertebb táncosa.

Már Nurejev születésének körülményei sem voltak mindennaposak: 1938. március 17-én

a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött a világra.

A baskír-tatár származású, nagy szemű, szőke hajú, akaratos és lobbanékony fiúnak kisgyermekként az volt a kedvenc szórakozása, hogy székről székre ugrált a zene ritmusára. Családja szegénységben élt,

kiskorában a földön aludt, és mindig éhezett, társai sokat csúfolták, mert nővére kabátjában járt iskolába.

Rudolf Nurejev

Rudolf Nurejev (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

Tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. Amikor Moszkvában turnéztak, felvételizett a Bolsoj Színház balett-társulatába, 1955-ben pedig már a világhírű leningrádi Kirov Balett iskolájában tanult. Innen kikerülve, húszévesen rögtön a Kirov Színház szólótáncosa lett (színpadon A hattyúk tavában debütált 1958-ban),

balettkarban sohasem táncolt; ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg.

Hamarosan ünnepelt csillag lett, de csak a Szovjetunióban, és nehezen viselte, hogy állandó felügyelet alatt áll, hogy külföldiekkel nem érintkezhet. Három év alatt csak háromszor táncolhatott Leningrádon kívül.

A világsajtó érdeklődésének középpontjába 1961. június 16-án, a párizsi Le Bourget repülőtéren lejátszódott jelenettel került: egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt

fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, merész ugrással a francia rendőrök mellett termett »Szabad akarok lenni!« felkiáltással.

Ez volt a leghihetetlenebb, még filmen is feldolgozott Nyugatra szökés (Claude Lelouch rendezőt ihlette meg az Egyesek és mások című alkotásában), amelyet keleti művész végrehajtott. Nurejev híres lett, de a Szovjetunióban hazaárulónak minősítették, otthon maradt édesanyját csak 1988-ban látogathatta meg.

Rudolf Nurejev 1980-ban

Rudolf Nurejev 1980-ban (Fotó/Forrás: Michael Ward / Getty Images Hungary)

Rövid idő múlva már a párizsi társulat szólistájaként lépett színpadra, néhány hónap múlva azonban Koppenhágába költözött, hogy megismerkedjen Vera Volkovával, az orosz balett kiválóságával. 1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa,

a múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta még szögre a balettcipőt,

kettősük húsz évig kápráztatta el a világot.

Rudolf Nurejev és Margot Fonteyn a Marguerite és Armand próbáján

Rudolf Nurejev és Margot Fonteyn a Marguerite és Armand próbáján (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Nurejev a Királyi Balett társulatával az amerikai közönséget is elkápráztatta. Mindenhol megtöltötte a nézőteret, a siker egyetlen mércéjének a teltházat nevezte, 1964-ben Bécsben 89 alkalommal tapsolták a függöny elé. Baráti kapcsolatokat ápolt Jacqueline Kennedyvel, II. Erzsébet brit királynővel, a Rothschild családdal, Mick Jaggerrel, Andy Warhollal és Freddie Mercuryvel is.

A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében

egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt.

Nem csak a klasszikus balettban alkotott maradandót, fellépett modern darabokban is, sokat tett azért, hogy a klasszikus és a modern tánc határai összemosódjanak. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk.

Rudolf Nurejev a színfalak mögött

Rudolf Nurejev a színfalak mögött (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt,

a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet. Több filmben is szerepelt, a többi közt a Rudolph Valentino némafilmsztárról szóló, Ken Russell rendezte életrajzi drámában, a Védtelenül című alkotásban pedig Nastassja Kinski partnere volt.

Herbert von Karajan biztatására karmesterként is fellépett.

Otthonának a francia fővárost tekintette, 1983-89 között a párizsi opera balettigazgatója, 1993-ig koreográfusa volt, és nem sokkal halála előtt megkapta a legmagasabb francia kulturális kitüntetést, az Ordres des Arts et des Lettres, azaz a Művészetek és Irodalom Rendjének parancsnoki fokozatát. A világ leggazdagabb balett-táncosa 1982-ben osztrák állampolgárságot kapott. Több házat tartott fenn, vagyonát antik bútorokra és szőnyegekre költötte, de élete végéig kísértette a gyermekkori nyomor emléke,  utazótáskáiban csak cipői, harisnyái, ruhái és egy termosz tea volt.

Nurejev soha nem titkolta homoszexualitását, a hatvanas évek szexuális felszabadulásának is jelképe lett.

1984-ben, nem sokkal az AIDS megjelenése után HIV-pozitívként diagnosztizálták. Testi állapota a kilencvenes évek elején rohamosan romlott, 1992 végén már a betegség utolsó stádiumában volt, a halál 1993. január 6-án érte. A Párizshoz közeli orosz temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol többek közt Andrej Tarkovszkij filmrendező is nyugszik, temetésén Bach és Csajkovszkij zenéje mellett öt nyelven hangzottak el költemények.

Halála után jelent meg Julie Kavanagh angol szerző, táncszakíró tollából a Rudolf Nurejev, az élet című könyv, melynek alapján életrajzi drámát forgattak Ralph Fiennes rendezésében, Oleg Ivenko főszereplésével. A The White Crow című alkotást várhatóan idén mutatják be. A tánclegenda élete a közelmúltban a moszkvai Nagyszínház színpadában is megelevenedett, a darab világpremierjét decemberben tartották a Bolsojban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc kritika

Aki vállalja a tehetetlenségét, az nevetségessé válik?

A minden előadásához új formanyelvet kereső Tünet Együttes ezúttal magáról beszélt A tünetegyüttes című performanszában, amihez csak egyetlen út kínálkozott: az őszinteség.
Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.