Tánc

Balett kontra amerikai futball

2012.09.07. 11:18
Ajánlom
Közel száz sportág vizsgálata során amerikai kutatók megállapították, hogy a balettnél intenzívebb fizikai igénybevétel és több sérülés kizárólag az amerikai futball esetében fordul elő. Nem meglepő tehát, hogy a professzionális táncművészek pályája már kezdetekkor eltér a hagyományos életutakétól. A táncosok kiválasztásánál alaposabb és kiterjedtebb felvételi eljáráson csak a fegyveres szervekhez csatlakozók esnek át. Ennek okai elsősorban a veszélyes hivatásokhoz hasonló fokozott fizikai és lelki megterhelésben keresendő.

A növendékek kiválasztásánál a vékony és hosszú végtagokon és vékony testalkaton túl a műfaj elvárásait teljesíteni képes, megfelelő mértékben terhelhető ideális biológiai adottságokat keresik. Laza ízületek, az esztétikus „S" alakot eredményező enyhén hátrafeszülő térd és erős lábfej, mely sajátosságok nem csupán a külalak, hanem a sérülésmentes mozgás szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.  A megterhelés foka és minősége többtényezős kérdés, mely nem vonatkoztatható el a táncos nemétől, a tánc stílusától, de leginkább a művész egyedi testi specifikációitól. Vizsgálatunk tárgyává a klasszikus műfajt tesszük, melynek gyakorlóiról joggal elmondható, hogy művészetük során a legszélsőségesebb elvárásokkal találkoznak.

A klasszikus balett - szemben a kortárs táncműfajokkal - nem engedi meg a parallel láb és kéztartásokat, a szabad kötetlen mozgásformák helyett szigorú szabályrendszerbe rögzített vezetett mozgásokat kényszerít a táncosra. A mozgás nehézségi fokát és a nyitott „en dehors" pozíciók természetellenességét nők, ritkán a férfiak esetében is a spicctechnika növeli, mely során egész testsúlyuk koncentrálódik a spiccükre. A balettművészek már növendék korukban szembesülnek a testi fájdalmakkal, pszichés és fizikai nehézségekkel. A táncművészek nyolcvan százaléka szenved el valamilyen sérülést húsz-huszonöt évig tartó pályafutása során, mely legtöbbször a mozgás kritikus pillanatában az ugrás leérkezésekor vagy az állólábat veszélyeztető forgás végrehajtásakor történik. A táncos testének fokozott leterheltsége okán az izomgörcsök, az izmok rostjainak szakadása, és a csontok stressz- vagy fáradásos törése is megfigyelhető.

A romantikus baletteket követő klasszikus darabok virtuozitást eredményező tánctechnikai fejlődésen mentek keresztül. A nyitott pozíciók használata, egymással könnyen összeköthető lépéseket, látványos pózokat, a térdet rejtő hosszú szoknyát felváltó tütüben végzett magasabb lábemeléseket tett lehetővé. Az „en dehors", vagyis a lábak kifelé fordításával ez a mozgás gyökeresen eltér a hétköznapi, párhuzamos lábtartással történő járástól, melyből következik, hogy esetében a sérülés kockázata is nagyobb, mint a parallel mozgásoknál. Míg a felső végtagokon elvétve figyelhetőek meg sérülések, legfeljebb a „pas de deux" során partnerét emelő férfi táncos váll és könyökízületeit érheti kisebb rándulás, addig értelemszerűen az alsó végtagok sérülései változatosabb képet mutatnak. Az egyes testrészek milyen ártalmaknak vannak tehát kitéve, és a művészek tehetnek-e valamit azok elkerülésére?

A láb kifordítása nem térdből, hanem csípőízületből történik, vagyis ugyan a térdek kifelé néznek, azonban a lábtartást nem térdből vagy bokából végzi a táncos. Így óvható meg maximálisan a térd ízületek csavarodástól és torzulástól. Ha a kifordítás nem teljes, a sérülés veszélye fokozódhat, ezért a növendékek kiválasztásánál a csípőízület megfelelőségét vizsgálják. A főként genetikai alapokon nyugvó adottság tizenegy éves korig nyújtással fejleszthető. A balettnövendékek között gyakori ezért az ezzel járó csípőízületi sérülés, az úgynevezett iliofemoralis szalag túlnyújtása. A kifordításból következően a térdben térdkalács és a belső oldalszalagban túlfeszülés jelentkezhet. Az ugrások térdhajlítással, „plié"- vel történő befejezése lepuhítja az érkezés okozta sokkot. A sérülés kockázata, a szalagok megóvása megfelelő technikával és a combizom erősítésével csökkenthető. Kiváltképp a férfiak által végrehajtott ugrásokra jellemző, hogy földre érkezés előtt több fordulatot, „tour"-t végeznek a levegőben. A visszaérkezéskor fennáll az a veszély, hogy a lábközépcsont csavarodással a távoli harmadában eltörik, mely sérülés legtöbbször kizárólag operációval gyógyítható.

A bokasérülések a nők spicc cipőben, „point"-on, kis felületen történő forgásai okán nagyon gyakoriak. Szerencsétlen esetben boka körüli izmok túlnyúlhatnak a külbokát rögzítő szalagok pedig elszakadhatnak, melyet szintén műtéti úton lehet csak korrigálni. Az izmok erősítése és a spicc cipőben történő fokozatos bemelegítés elengedhetetlen. Az Achilles-ín szintén fokozott igénybevételnek van kitéve, mivel a „plié", lábhajlításnál az ín úgynevezett passzív nyújtása történik, viszont „relevé"-ben, lábujjhegyre emelkedéskor az aktív húzás éri az inat. A spicctechnika eszközéül szolgáló cipőt megerősített eltérő keménységű talprésszel és merevített orr-résszel alakítottak ki. A mesebeli tündér és villi szerepek megformálásához szükséges légiesség, könnyedség kifejezésére kifejlesztett technika során a balettművészeknek szinte folyamatos fájdalomérzettől kell szenvedniük. A lábfejet erősen szorító cipő gyakran okoz bőrsérüléseket, eredményezi a körmök leválását. A lábfőt keskeny felületre központosuló rendkívüli terhelés éri, mely a lábtő-, lábközép ízületek sérüléseihez és a lábfej ékcsontjának fáradásos töréséhez vezethet.

A BBC News által megkérdezett orvos szakértők szerint a boka köszvényes megbetegedésének fokozott veszélye figyelhető meg azon balettnövendékek esetében, akik túl korán, vagyis tizenegy tizenkét éves koruk előtt kezdik meg a spicctechnikát. A Kanadai Nemzeti Balett tizenegy női táncosán végeztek MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatot, és többségüknél szintén a boka ízületek köszvényes betegségének előjeleit állapították meg. A Torontoi Egyetem kutatója, David Salonen szerint ugyan nem meglepő, hogy a táncművészek pályájuk közben és végén a hosszútávfutókhoz hasonló erős bokafájdalmaktól szenvednek, de a megbetegedés kockázata elkerülhető, ha idősebb korban húznak balettcipőt a növendékek. Ugyanakkor az alapos bemelegítés és a megfelelően kifűtött próba-, színházterem, a gyakorlás vagy előadás utáni lenyújtás nagyban csökkentheti a sérülés veszélyeit. Ahogy az Angol Királyi Balettiskolánál klasszikus balettmestere, Jane Devine fogalmaz: Iskolájuk a pontos, magas fokú technika elsajátításával a megfelelő erősítéssel és nyújtással, továbbá a megfelelő tápanyagbevitellel óvja tanítványaikat a sérülésektől és a betegségek kialakulásától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!
Tánc néptánc

Otthon legényesezik a magyar táncélet legjava - videó!

A táncok királyát Sánta Gergő kihívása nyomán már több ezren táncolják, többek közt Juronics Tamás és Ertl Péter is járta. A kihívással biztatnak az otthonmaradásra és demonstrálják, hogy ott is van lehetőség a gyakorlásra.
Tánc videó

Artisták otthon – Kulisszatitok és humoros jelenet a cirkuszosok videóin

A cirkuszosok is kampányt indítottak az otthon maradásért, a kezdeményezéshez már száznál is több művész csatlakozott.
Tánc cirkusz

Esténként előadásokat közvetít a Nemzeti Cirkusz

A Magyar Nemzeti Cirkusz minden este cirkuszi előadásokkal szórakoztatja a közönséget a közösségi oldalán a koronavírus-járvány miatt elmaradó produkciók miatt.
Tánc interjú

„Amikor színpadon van az ember, nincs más lehetősége, mint hogy belehal”

Március 6-án mutatták be a felfrissített koreográfiájú Laurenciát az Erkel Színházban, amelyben próbavezető balettmesterként működött közre Pongor Ildikó Kossuth- és Liszt Ferenc díjas táncművész, az Operaház örökös tagja és a Halhatatlanok társaságának tagja. Ennek apropóján beszélgettünk az előadás szünetében a mesternővel a pályakezdőségről, a hazai balettről és Leningrádról, szerepálmokról, valamint arról, mit tehet az ember, ha elveszíti a motivációját.