Tánc

Balett kontra amerikai futball

2012.09.07. 11:18
Ajánlom
Közel száz sportág vizsgálata során amerikai kutatók megállapították, hogy a balettnél intenzívebb fizikai igénybevétel és több sérülés kizárólag az amerikai futball esetében fordul elő. Nem meglepő tehát, hogy a professzionális táncművészek pályája már kezdetekkor eltér a hagyományos életutakétól. A táncosok kiválasztásánál alaposabb és kiterjedtebb felvételi eljáráson csak a fegyveres szervekhez csatlakozók esnek át. Ennek okai elsősorban a veszélyes hivatásokhoz hasonló fokozott fizikai és lelki megterhelésben keresendő.

A növendékek kiválasztásánál a vékony és hosszú végtagokon és vékony testalkaton túl a műfaj elvárásait teljesíteni képes, megfelelő mértékben terhelhető ideális biológiai adottságokat keresik. Laza ízületek, az esztétikus „S" alakot eredményező enyhén hátrafeszülő térd és erős lábfej, mely sajátosságok nem csupán a külalak, hanem a sérülésmentes mozgás szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.  A megterhelés foka és minősége többtényezős kérdés, mely nem vonatkoztatható el a táncos nemétől, a tánc stílusától, de leginkább a művész egyedi testi specifikációitól. Vizsgálatunk tárgyává a klasszikus műfajt tesszük, melynek gyakorlóiról joggal elmondható, hogy művészetük során a legszélsőségesebb elvárásokkal találkoznak.

A klasszikus balett - szemben a kortárs táncműfajokkal - nem engedi meg a parallel láb és kéztartásokat, a szabad kötetlen mozgásformák helyett szigorú szabályrendszerbe rögzített vezetett mozgásokat kényszerít a táncosra. A mozgás nehézségi fokát és a nyitott „en dehors" pozíciók természetellenességét nők, ritkán a férfiak esetében is a spicctechnika növeli, mely során egész testsúlyuk koncentrálódik a spiccükre. A balettművészek már növendék korukban szembesülnek a testi fájdalmakkal, pszichés és fizikai nehézségekkel. A táncművészek nyolcvan százaléka szenved el valamilyen sérülést húsz-huszonöt évig tartó pályafutása során, mely legtöbbször a mozgás kritikus pillanatában az ugrás leérkezésekor vagy az állólábat veszélyeztető forgás végrehajtásakor történik. A táncos testének fokozott leterheltsége okán az izomgörcsök, az izmok rostjainak szakadása, és a csontok stressz- vagy fáradásos törése is megfigyelhető.

A romantikus baletteket követő klasszikus darabok virtuozitást eredményező tánctechnikai fejlődésen mentek keresztül. A nyitott pozíciók használata, egymással könnyen összeköthető lépéseket, látványos pózokat, a térdet rejtő hosszú szoknyát felváltó tütüben végzett magasabb lábemeléseket tett lehetővé. Az „en dehors", vagyis a lábak kifelé fordításával ez a mozgás gyökeresen eltér a hétköznapi, párhuzamos lábtartással történő járástól, melyből következik, hogy esetében a sérülés kockázata is nagyobb, mint a parallel mozgásoknál. Míg a felső végtagokon elvétve figyelhetőek meg sérülések, legfeljebb a „pas de deux" során partnerét emelő férfi táncos váll és könyökízületeit érheti kisebb rándulás, addig értelemszerűen az alsó végtagok sérülései változatosabb képet mutatnak. Az egyes testrészek milyen ártalmaknak vannak tehát kitéve, és a művészek tehetnek-e valamit azok elkerülésére?

A láb kifordítása nem térdből, hanem csípőízületből történik, vagyis ugyan a térdek kifelé néznek, azonban a lábtartást nem térdből vagy bokából végzi a táncos. Így óvható meg maximálisan a térd ízületek csavarodástól és torzulástól. Ha a kifordítás nem teljes, a sérülés veszélye fokozódhat, ezért a növendékek kiválasztásánál a csípőízület megfelelőségét vizsgálják. A főként genetikai alapokon nyugvó adottság tizenegy éves korig nyújtással fejleszthető. A balettnövendékek között gyakori ezért az ezzel járó csípőízületi sérülés, az úgynevezett iliofemoralis szalag túlnyújtása. A kifordításból következően a térdben térdkalács és a belső oldalszalagban túlfeszülés jelentkezhet. Az ugrások térdhajlítással, „plié"- vel történő befejezése lepuhítja az érkezés okozta sokkot. A sérülés kockázata, a szalagok megóvása megfelelő technikával és a combizom erősítésével csökkenthető. Kiváltképp a férfiak által végrehajtott ugrásokra jellemző, hogy földre érkezés előtt több fordulatot, „tour"-t végeznek a levegőben. A visszaérkezéskor fennáll az a veszély, hogy a lábközépcsont csavarodással a távoli harmadában eltörik, mely sérülés legtöbbször kizárólag operációval gyógyítható.

A bokasérülések a nők spicc cipőben, „point"-on, kis felületen történő forgásai okán nagyon gyakoriak. Szerencsétlen esetben boka körüli izmok túlnyúlhatnak a külbokát rögzítő szalagok pedig elszakadhatnak, melyet szintén műtéti úton lehet csak korrigálni. Az izmok erősítése és a spicc cipőben történő fokozatos bemelegítés elengedhetetlen. Az Achilles-ín szintén fokozott igénybevételnek van kitéve, mivel a „plié", lábhajlításnál az ín úgynevezett passzív nyújtása történik, viszont „relevé"-ben, lábujjhegyre emelkedéskor az aktív húzás éri az inat. A spicctechnika eszközéül szolgáló cipőt megerősített eltérő keménységű talprésszel és merevített orr-résszel alakítottak ki. A mesebeli tündér és villi szerepek megformálásához szükséges légiesség, könnyedség kifejezésére kifejlesztett technika során a balettművészeknek szinte folyamatos fájdalomérzettől kell szenvedniük. A lábfejet erősen szorító cipő gyakran okoz bőrsérüléseket, eredményezi a körmök leválását. A lábfőt keskeny felületre központosuló rendkívüli terhelés éri, mely a lábtő-, lábközép ízületek sérüléseihez és a lábfej ékcsontjának fáradásos töréséhez vezethet.

A BBC News által megkérdezett orvos szakértők szerint a boka köszvényes megbetegedésének fokozott veszélye figyelhető meg azon balettnövendékek esetében, akik túl korán, vagyis tizenegy tizenkét éves koruk előtt kezdik meg a spicctechnikát. A Kanadai Nemzeti Balett tizenegy női táncosán végeztek MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatot, és többségüknél szintén a boka ízületek köszvényes betegségének előjeleit állapították meg. A Torontoi Egyetem kutatója, David Salonen szerint ugyan nem meglepő, hogy a táncművészek pályájuk közben és végén a hosszútávfutókhoz hasonló erős bokafájdalmaktól szenvednek, de a megbetegedés kockázata elkerülhető, ha idősebb korban húznak balettcipőt a növendékek. Ugyanakkor az alapos bemelegítés és a megfelelően kifűtött próba-, színházterem, a gyakorlás vagy előadás utáni lenyújtás nagyban csökkentheti a sérülés veszélyeit. Ahogy az Angol Királyi Balettiskolánál klasszikus balettmestere, Jane Devine fogalmaz: Iskolájuk a pontos, magas fokú technika elsajátításával a megfelelő erősítéssel és nyújtással, továbbá a megfelelő tápanyagbevitellel óvja tanítványaikat a sérülésektől és a betegségek kialakulásától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Hogyan lesz valakiből Giselle?

Volf Katalint választották a Magyar Táncművészeti Egyetem művészeti vezetőjének, aki augusztus elsejétől fogja betölteni az új posztot. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes balettművészt a műfaj taníthatóságáról és jelenlegi trendekről is kérdeztük.
Tánc hír

Tim Burton világát is megidézi a Fővárosi Nagycirkusz új bemutatója

Az április 20-án bemutatott Repülőcirkusz című show-t a világhírű artista, Kristóf Krisztián rendezte, aki olyan jeleneteket is beemelt a cirkuszi előadásba, amiket Tim Burton kérésére álmodott meg a Dumbo című amerikai filmhez.
Tánc interjú

"A tánc segít eggyé olvadnunk a természettel" – Interjú a TAO Dance Theater vezetőjével

Igazi kuriózum lesz májusban a Nemzeti Táncszínházba látogató TAO Dance Theater, akik ezúttal a világhírű Numerical Series (Számsorok) című alkotásukból az 5 & 9 számú koreográfiákat mutatják be a magyar közönségnek. Az előadás kapcsán Tao Ye-t kérdeztük.
Tánc ajánló

Táncra fordítja le Bartók kórusműveit a Duna Művészegyüttes

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadásban április 25-én a Szent Efrém férfikarral közösen mozdítják meg Bartók műveit.
Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.