Szeged, Győr és Pécs évtizedek óta a kortárs balett központi színhelyeinek számítanak. Már önmagában az is különleges alkalom, amikor a három város társulatai egy fesztiválon lépnek fel, de amikor mindhárman új, eddig még nem látott produkcióval érkeznek, az igazán kihagyhatatlan csemege a táncrajongók számára. A Bartók Tavasz nézői most abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem kell választaniuk a darabok közül, ráadásul mindhárom premiert otthonuk kényelmében, a képernyőkön keresztül élvezhetik.
Lassan egy éve már, hogy a Győri Balett a pandémia miatt halasztani kényszerült egyik legjobban várt bemutatóját, a GisL-t. Szerencsére a várakozásnak nemsokára vége, hiszen május 13-án a közönség is láthatja, hogyan gondolta újra Velekei László a romantikus balettirodalom ikonikus alakja, Giselle történetét.
Az egyszerre gyönyörű és borzongató történet Szendrényi Éva misztikus díszletei közt kel új életre, amelyet Lajkó Félix egyedülálló hegedűjátéka emel majd más dimenzióba.
A nemrég alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő Pécsi Balett bemutatója az op-art, vagyis az optikai festészet legjelentősebb képviselője, a pécsi születésű Victor Vasarely életművét állítja középpontba. A rendező-koreográfus Vincze Balázs a 115 éve született művész festményeiből inspirálódva álmodta színpadra a Vasarely-etűdöket, amely egy kiállítás kontextusába helyezi a balettet. Ebben két progresszív, a színházi életben ismert alkotó lesz segítségére: Nagy Fruzsina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező.
Vasarely-etűdök - Pécsi Balett (Fotó/Forrás: Borbás Betti)
Juronics Tamás koreográfusi pályafutásának vannak visszatérő elemei, fontos alkotói, ilyen például Bartók Béla, hiszen a mostani lesz a negyedik alkalom, hogy Juronics Bartók valamely művére készít koreográfiát. A Szegedi Kortárs Balettel a Concertót viszik színpadra: ehhez ezúttal is a Nemzeti Filharmonikus Zenekart hívta társul, akikkel több darabot is bemutattak már a Müpában. A produkcióban kiemelten fontos szerepet kapnak a jelmezek, amelyek a filmes és divattervezői munkáiról ismert Mojzes Dóra kezét dicsérik.
Bartók szerepében pedig egy rég látott ismerőst köszönthet majd a közönség: a nagy sikerű Carmina Buranából ismert Csetényi Vencel csak emiatt tér vissza a színpadra.
A magyar népköltészet egyik mély emberi érzelmeket ábrázoló balladáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A Hűtlen feleség a történet alapjául szolgáló népballadát mintegy kiegészítve „kideríti” a nő hűtlenségének okát, a „bűnösök” lehetséges indokait, és megpróbál magyarázatot adni a szereplők tetteire. Az eltáncolt ballada a magyar néptánc és népzene páratlan világán keresztül vizsgálja az emberi lélek mélységeit, a Honvéd Férfikar által életre keltett zenei világgal ötvözve a magával ragadó mozdulatokat.
A Szent István Filharmonikusok két részből álló estje a magyar zeneirodalom két legjelentősebb alakja előtt tiszteleg. Az első részben Liszt Ferenc egyik legvirtuózabb zongoraműve, a Haláltánc mellett egy kései szimfonikus kompozíciója, A bölcsőtől a sírig is elhangzik majd. Az est második felében pedig Leo Mujić, a nemzetközi táncélet jelentékeny alkotóművésze állítja színpadra Bartók népszerű táncjátékát, A fából faragott királyfit a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóival.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról a www.bartoktavasz.hu weboldalon található további információ.
Fejléckép: Fejléckép: Szegedi Kortárs Balett (fotó: Lakatos János)
hírlevél
