Tánc

„Bartók mindig nagyon közel állt hozzám”

2016.12.25. 08:42
Ajánlom
Horváth Csaba rendező-koreográfussal, a Forte Társulat megalapítójával és vezetőjével Bartók Concerto és V. vonósnégyes műveire készült koreográfiái kapcsán beszélgettünk. A Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben megszületett előadás december 28-án látható a Várkert Bazárban.

- A Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának diákja voltál, majd egy éles váltással a kortárs tánc felé fordultál, most pedig a Magyarországon a nevedhez köthető fizikai színház vizein evezel. Az elmúlt 30 éved elég mozgalmasra sikerült.

- A néptánc, főleg ha olyan fiatalon találkozunk vele, mint én, amikor mindenre fogékony az ember, egy életre belénk ivódik. Olyan muníciót ad, amiből mindenfelé lehet mozdulni és transzformálni mozgást, koreográfiát, táncot, meg egyfajta gondolkodásmódot is erősít.

A főiskola után a Novák Ferenc „Tata” által vezetett Honvéd Együttesnél töltöttem néhány évet, meghatározó időszak volt, nagyon erőteljes műhely volt ott akkor. Mindig is érdekelt a színház, és a táncszínházi előadások nagy kihívást jelentettek, hogy szerepet is kellett alakítani, nem csak jól táncolni.

Horváth Csaba

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Közben elkezdtek érdekelni a vadabb dolgok is, megismerkedtem Kovács Gerzson Péterrel, aki elhívott a TranzDanzba, én pedig kötélnek álltam, és onnantól kezdve szabad vizeken evezek. Az volt az igazán izgalmas ebben, hogy megismerkedtem egy olyan, kifejezetten a néptáncra fókuszáló progresszív felfogással, amivel előtte soha nem találkoztam. Nagyszerű művészekkel találkozhattam, mint Dresch Mihály, aki azóta is meghatározó személyiség az életemben. Ő egy művész, akire mindig felnéztem, és csodáltam azt a fajta gondolkodásmódot, ahogy ő idomul a zenéhez. A jazz és a népzene egészen különleges hangzását tudja magából kikeverni.

A zenével való kapcsolatom mindig nagyon fontos volt, olyannyira, hogy emiatt kezdtem el koreografálni.

Érdekelt, hogy amikor egy zenével megismerkedem, és egyre közelebb kerülök hozzá, akkor hogyan lehet annak egy képi formát adni.

Forte Társulat: Concerto

Forte Társulat: Concerto (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

- Akkor a koreografálásban téged elsősorban a zene kezdett el érdekelni, és az, hogy hogyan tudnád lefordítani a tánc nyelvére?

- Igen, persze nagyon szerettem táncolni is, meg mozdulatokat kreálni magamból, de alapvetően, amikor színpadon kezdtem el alkotni, akkor elsősorban zenei ihletésű gondolataim voltak.

- Mi volt a következő mérföldkő az életedben?

- A Közép-Európa Táncszínházat mindenképp szeretném megemlíteni, mert koreográfusként a legtermékenyebb alkotói időszakom volt az ott eltöltött 8 év. Ott kezdtem el komolyan koreografálni.

Forte Társulat: Concerto

Forte Társulat: Concerto (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

- Ekkor már inkább a kortárs vonal felé mentél?

- Igen, de a néptánc mindig jelen volt az életemben, viszont ennek a transzformálódása nagyon izgató, amire csodálatos példa Bartók.

- A KET-es időszak koreográfiái még alapvetően táncszínházi előadások voltak?

- Ez abszolút tánc volt. Azonban egy idő után úgy éreztem, hogy váltanom kell, mert belekényelmesedtem, túlságosan megszokott lett a hely. Kicsit elegem lett, elsősorban magamból, és ahhoz, hogy tovább tudjak lépni, be kell csuknom minden ajtót magam mögött. Éreztem, hogy elölről kell kezdenem mindent.

- Ekkor hívtad életre a Forte Társulatot.

- Igen, ekkor hoztam létre a Fortét, ami egy-két évig alkalmi formációként működött. Aztán találkoztam egy színészgenerációval, akik frissen jöttek ki a Színművészeti Egyetemről. Volt szerencsém velük Debrecenben dolgozni, és

annyira jó hatással voltunk egymásra és annyira inspiratív volt a közeg, hogy elhatároztam, hogy elkezdek építeni egy társulatot.

Forte Társulat: V. vonósnégyes

Forte Társulat: V. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

- Ezek szerint eleinte főként színészekből állt a társulat?

- Igen, és a mai napig is elsősorban színészekből állt, de most már nevezik őket fizikai színészeknek is. Bár ezzel a terminussal nekem vannak fenntartásaim, sőt egyre kevésbé szeretem, ha valamilyen pecsét kerül egy előadás címe alá. De időközben történt közben egy nagyon fontos dolog, a SZFE-n akkreditálódott egy 5 éves borzasztó kemény és komplex fizikai színházi koreográfus-rendező szak, aminek vezetésre Ascher Tamás, az akkori rektor, engem kért fel. A szokásos elméleti tantárgyakon kívül magas szinten foglalkoznak zenével, színészmesterséggel, rendezéssel, koreografálással.

Forte Társulat: V. vonósnégyes

Forte Társulat: V. vonósnégyes (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

- Mennyire használják a színészek a testüket, mennyire nehéz ez nekik úgy, hogy ők alapvetően nem táncosok?

- Évek óta csinálják, tehát ez tulajdonképp az anyanyelvük, fantasztikus dolgokra képesek a testükkel. Simán nevezhetjük őket táncosoknak is, csak színész diplomájuk van. Annyira használják, amennyire az adott anyag megkívánja, vagy amennyire én kérem.

Nálam ez egy folyamatos belső kényszer, mindig a test segítségét kérem, amikor rendezek.

Igyekszem ezt nem sulykolni, hiszen ebben a játékban az a legizgalmasabb, hogy az ember hogy kezeli a próza és a mozgás arányát.

- Októberben a Nemzeti Táncszínházban is bemutattátok ezt a kuriózumnak számító előadást. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal és a Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben született meg Bartók Concerto című műve és az V. Vonósnégyes.

- A Concertot augusztusban mutattuk be Beremenden. Bérczes László (az Ördögkatlan Fesztivál megálmodója) két éve kért fel, és most jutottunk el odáig, hogy meg tudtuk valósítani ezt a produkciót. Dinyés Dániellel, a darab zenei vezetőjével közösen találtuk meg Bartókot, én pedig a Concertot javasoltam, aztán pedig a Táncszínházzal közös produkcióra a Vonósnégyesek közül az ötödiket, mert az van a szívemhez legközelebb. Hozzám Bartók mindig nagyon közel állt, tetszett az ötlet, azzal együtt, hogy nem koreografálok mostanában. Ez a mű pedig alapvetően egy tánckoreográfia, nyilván vannak színházi elemei is, de itt verbális játék nincs.

Amikor egy zeneműről van szó, mindig érdekel, hogy a szerző a komponálás idején milyen körülmények között élt, milyen ihletforrásai voltak.

A Concerto az első emigrációban íródott Bartók mű, rengeteg olyan érzést próbált megfogalmazni benne, ami a hazájáról, a honvágyról vagy az akkori politikai állapotról szól.

Van benne jócskán fanyar humor, és őrületesen szélsőséges érzelmi amplitúdói vannak. Bár a Vonósnégyes egy sokkal intimebb, zártabb játék lesz, a Concertónak pedig van egy erőteljes monumentalitása, de alapvetően mindkét mű zenei ihletésű lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.
Tánc ajánló

Velekei László másodszor is táncszínpadra állítja az Anna Kareninát

Két évvel ezelőtt már készített egy táncszínpadi adaptációt Tolsztoj regényéből a GGTánc Eger és a Miskolci Balett közös produkciójaként. Most saját társulata, a Győri Balett számára készített friss koreográfiát Veleki László, ami november 9-én debütál Győrben, december 21-én pedig a Müpában.
Tánc ajánló

A Nemzeti Táncszínházban várnak az éjszaka csodái

4 év és 19 teltházas előadás után búcsúzik a Trafótól Az éjszaka csodái. A Weöres Sándor ihlette vizuális trip új helyen, a Nemzeti Táncszínházban kerül repertoárra, először november 7-én.
Tánc interjú

"Annyira hittünk ebben az őrületben, hogy a falon is átmentünk volna"

Negyven éve az akkori végzős klasszikus balett-évfolyam forradalmi hevülettől fűtve úgy döntött, társulatot alapít, és radikálisan új irányokat keres a táncművészeten belül. A Győri Balettről Kiss Jánost kérdeztük, akinek ez az utolsó évada társulatigazgatóként.
Tánc gyász

„Anyanyelve a folklór volt” – Elhunyt Foltin Jolán

Az Erkel- és Kossuth-díjjal kitüntetett Nemzet Művésze, a koreografált néptánc nagyasszonya 76 éves volt.