Tánc

"Befogni a vadlovakat"

2013.04.19. 09:30
Ajánlom
A Jurányi egyik tágas próbatermében készül a Közép-Európa Táncszínház társulata közelgő premierjére, melyet Horda címmel április 24-én mutatnak be a Nemzeti Táncszínházban. Kun Attila koreográfus Lajkó Félix zenéjére építette fel az előadást, akinek a muzsikáját és világszemléletét az alkotó már régóta magában hordozta. RIPORT

A virtuóz hegedűművész zenéje már pályája eleje óta kíséri Kun Attilát, élete első koreográfiáját is Lajkó Félix zenéjére készítette el 1999 -ben a Trafóban. Azóta a Ballet Baselnél töltött évek alatt 2009-ben szerepelt Johann Inger Empty House című előadásában is, melyhez szintén Lajkó szolgált zenei alapanyagként. Elmondása szerint azonban a svájci előadás alkalmával - a produkció magas szakmai színvonala mellett - hiányérzete volt: éppen az a pici földszagú fűszer nem volt benne, ami Lajkó Félixet más hegedűművészekkel összehasonlíthatatlanná teszi.

 „Ez egy nagyon impulzív és erős, inspiráló muzsika, amihez az alkotónak szüksége van egy fokú érettségre is ahhoz, hogy be tudja fogni azokat a vadlovakat, amik a húrokon vágtatnak Félix keze alatt. A „magyarság" itt most nem egy nemzeti öntudatra épülő fogalmat jelöl, hanem egy olyan kollektív tudatot vagy üzenetet, ami az embert az anyaföldhöz köti. A baseli előadás közben egy olyan látomásom volt, amikor a szemem előtt a földeken a kaszájukra támaszkodó parasztemberek jelentek meg. Félix zenéjét is ilyennek érzem: egy „földszagú", zsigeri muzsika, ami a természetet szimbolizálja. Kettősség van benne, egy földhöz kötött, még a természethez tartozó szféra, valamint egy olyan szellemi frekvencia, ami úgy cikázik a világban fékezhetetlenül, ahogy a mai kor embere rohan a feladatai, céljai után."

Amikor arról kérdezem, milyen szimbólumot lát a hegedűművészben, akit szerte a világon ismernek, nem egy népszerű sztár leírását adja, hanem azt a különleges kettősséget hangsúlyozza, aminek ötvözetében egy a „földből kinőtt", természeti közegben, falusi-népi életmód szerint élő ember és a külföldi kortárs művészekkel versenyre kelő zenész találkozik, aki ábrázolni képes a teremtett ember lelki dilemmáját. Vagy éppen megörökít olyan pillanatokat, ahogy egy fa alá leül és az égre felnézve egy repülőt lát messze a magasban. Vagy zenébe álmodja a jövőt, vagy egy pillangó röptét. „Félix zenéje az én hitemmel harmonikusan rezonál. Azzal az előadásmóddal, amely egy tiszta lelket és embert formál, és ettől olyan elementáris erejű az, amit csinál. Számomra a művészember egy szentháromság, melyben a test a szellem és a gondolat találkozik, és ott van még egy olyan plusz összekötő ihletettség is, amitől igaz lesz az ember, a művész. Ennek hatására és ennek segítségével én is valós emberi történeteket próbálok létrehoznia a színpadon." - magyarázza a koreográfus, aki itthon hosszú ideje nem készített már egész estés darabot.

A cím szintén kettőséget hordoz. A horda egyrészről utal a természettel harmóniában élő, családi alapon szerveződő közösségre, mely a túlélést, majd idővel az adott kultúra továbbörökítését is szolgálta. Másrészről azonban a fogalom pejoratív jelentéssel is bír, amiben a csoport inkább egy sáskahad megszállásához, pusztításához hasonlítható. Az emberiségnek arra a kettős tudására mutat rá, mellyel egyszerre képes teremteni és rombolni is, s gyakran mindkettő ugyanazzal az eksztatikus örömmel jár. Ezt az ellentétes őserőt kutatja és ábrázolja Kun Attila mozgásban a Közép-Európa Táncszínház táncosaival.

Beszélgetésünk után a kilenc táncos, köztük a KET idősebb és fiatalabb generációja vegyesen - Fábián Anikó, Frigy Ádám, Eller Gusztáv, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Mádi László, Palcsó Nóra, Petrovics Sándor és Podmaniczky Dorottya - próbálni kezd a Jurányi termében. Az egykori tornaterembe először csak szelíden, majd fékezhetetlenül süvít be Lajkó zenéje, s bár a táncosok egyelőre még csak próbaruháikban láthatók, abból a bizonyos őserőből valami szép lassan mégis kezd érzékelhetővé válni a külső szem számára is. „Olyan hordásan!" - szól a tömör rendezői instrukció oldalról, s az első „hordásan" összeálló, intenzív jelenet végén lelassulnak, szorosan egymás mellett állva, felfelé nyúlva néznek az égre - a tornaterem tetejébe - mintha csak ott menne fent a korábban emlegetett repülő.

 Az ősi közösséget még érzékletesebben szemlélteti a következő jelenet, melyben két férfitáncos, Mádi László és Eller Gusztáv lábuknál fogva mindketten egy-egy lányt húznak maguk után, kiknek copfja a földön hosszan elnyúlva követi a „prédákat". A vonszolás felszabadult játékba fordul, a horda, mintha csak a modernkori csapatsportok kialakulását mutatná be, hordázva-bandázva fogócskázik, mindig egy ember után szaladva. Végül - talán a legerősebben megragadva a zene és korábban elhangzottak lényegét - férfi-női párok alakulnak, és a kettősök ölelkezésbe forduló vonzása vezet tovább a teremtő erőhöz, melynél fogva most a női testek mint hangszerek születnek meg a férfiak keze alatt az  elhalkuló zenére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Táncgála, mesék és flamenco a XIV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón

Tizenhét magyar táncegyüttes művészeinek gálája, a Recirquel újcirkusz-társulat előadása, mesék táncadaptációja és flamenco-előadás is szerepel a XIV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó műsorán, amelyet szeptember 12. és 15. között rendeznek meg.
Tánc gyász

Elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Tánc portré

Pina Bausch, a modern tánc úttörője 80 éves lenne

A német koreográfus a tánc, a színház, az érzelmek, a nyelv és a dal összekapcsolásával forradalmasította a táncszínházat. Hitvallása ez volt: "nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat".
Tánc mank

Eleven alkotások - Mozdulat- és képzőművészet egy helyen

Táncművészeti és mozdulatszínházi produkciókkal indít új kezdeményezést a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Az Eleven alkotások című programsorozat júliustól a MANK kiállításaihoz és összművészeti programjaihoz kapcsolódóan kínál tánc-és képzőművészeti programokat.
Tánc hír

Van humora Mona Lisának? – Cirkuszi tárlatvezetés egy kislány szemével

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadást mutat be július 18-án a Fővárosi Nagycirkusz.