A Pesti Srácok cikke arra a jelenségre reflektált, hogy a Magyar Nemzeti Balettben Solymosi Tamás 2011-es kinevezése óta csökkent a magyar táncosok foglalkoztatása, miközben a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói egyre növekvő létszámban keresnek külföldön munkát. Ókovács Szilveszter nyilvános reakciójában árnyalta a helyzetet és kiemelte, hogy az együttes nemzetközivé válása részben a világ átalakulásának, kinyílásának és a nagyszámú külföldi jelentkezőnek köszönhető, de hozzátette, ők mindig tárt karokkal fogadták a szakmailag felkészült magyar balettművészeket. Mint írta, a magyar táncosok felkészítésének céljával hozták létre a Magyar Nemzeti Balettintézetet is, ami szintén konfliktus tárgyát képezi a megalakulás óta, és amiről régebben mi is írtunk.
Bolváry-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora válaszában ugyanakkor megerősítette azt a tényt, hogy az MTE végzősei közül többen azért szerződtek „Bécs, Boston, Drezda, Kassa, Stuttgart, Varsó, Vlagyivosztok (Mariinszkij 3), Zágráb stb. társulataihoz, mert a Magyar Nemzeti Balett nem tartott igényt rájuk”. Emellett arra is kitért, hogy míg egykoron a balett-szakosok vizsgakoncertjeinek az Operaház adott otthont, az intézmény elzárkózása miatt erre az utóbbi időben már más színházakban került sor. A rektor együttműködési javaslatot is eljuttatott Solymosi Tamáshoz 2018 nyarán.

Kovács Kristóf és társai, a MTE tavaly végzett balettnövendékei (képünk illusztráció) (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)
Ennek folyományaként, a békülés első jeleként ez év március 14-én a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora és a Magyar Állami Operaház főigazgatója közös sajtónyilatkozatot tett közzé arról, hogy a közöttük fennálló vitás kérdéseket tárgyalás útján kívánják rendezni. Mint az az MTE május 30-i sajtótájékoztatóján kiderült, az egyetem írásban javaslatot tett a megtárgyalandó témakörökre és a jövőbeni együttműködés szerződéses alapelveire. Az Operaház május közepén reagált a javaslatokra, hozzáfűzve saját észrevételeit.
A két intézmény közötti tárgyalások megkezdődtek, és jelenleg mindkét fél azonos módon ítéli meg az együttműködés hazai és nemzetközi jelentőségét, a balettművészet és -oktatás terén viselt felelősségüket.
Egyetértenek abban is, hogy belső és külső kommunikációjukban rendszeres egyeztetésre van szükség, a nyilvánosság előtti viták pedig károsak.
Az együttműködést jelenleg az alábbi területeken tartják szükségesnek és elképzelhetőnek:
- a balettművész szakos növendékek és hallgatók színpadi szakmai gyakorlatának biztosítása
- az utolsó éves hallgatók operaházi ösztöndíjban részesítése
- a nyilvános színpadi vizsgaelőadások helyszínének biztosítása
- együttműködés a táncosutánpótlás nevelésében
- balettmesterek és zongorakísérők párhuzamos foglalkoztatása
- táncszakmai programok közös rendezése
- kiadványok megjelentetése
- operai főpróbák és előadások kedvezményes vagy szabad megtekintésének biztosítása
A megvalósítás garanciális feltételeiről a tárgyalások folytatódnak.
Emellett a Budapesti Operettszínházzal is stratégiai együttműködésbe lép az MTE, melyről április 30-án kötöttek keretmegállapodást.
Az együttműködés első jeleként az egyetem növendékei közreműködtek az Operettszínház Carousel – Liliom című darabjában, amely Molnár Ferenc művének amerikai musicaladaptációja, koreográfusa pedig Duda Éva volt. A két intézmény együttműködésének idei legnagyobb közös vállalkozása ifj. Harangozó Gyula koreográfus Diótörőjének színpadra állítása lesz. Az előadás-sorozat december 20-án indul, és az egyetem mintegy félszáz növendéke, valamint hallgatója vesz részt benne. Erről a későbbiekben külön cikkben számolunk be.