„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” – hangzik el Zorba, a görög szájából, a Pécsi Balett pedig valóban a mozgás nyelvén meséli el a világtól elzárt falu történetét.
Mikis Theodorakisz balettje egy olyan mikroközösségbe kalauzolja a nézőt, melynek vadsága és kegyetlen szokásai sajátos atmoszférát teremtenek. A faluban lakók bánatát és gondját egyetlen dolog képes felülírni: a közös tánc, amely Zorbától indul. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki pedig az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
Az előadás különlegessége, hogy a produkciót koreográfusként jegyző Juhász Zsolt és Zachár Lóránd különböző műfajokból érkezik, ez a kettősség pedig a táncokban is tükröződni fog.
Szeptember 8-án a Kárpát-medencében élő magyarság tradíciói elevenednek meg a Magyar Állami Népi Együttes tolmácsolásában, akik Ünnep című előadásukban megidéznek egy mágikus asszonyt, aki a világon először font meg egy kosarat.
„Amikor ezt az első kosarat fontam, kezemet szent erők vezették, ez a szent erő éljen az idők végezetéig minden kosárban!” – mondta az asszony, de a darab nem csupán erről szól. A kosár azoknak az „első” dolgoknak a szimbóluma, amiket először hoznak létre, és válnak láthatóvá.
A Nemzeti Táncszínház szeptemberi és októberi előadásaira már elindult a jegyértékesítés, amely az alábbi oldalon érhető el.
Fejléckép: Jelenet az Ünnepből (forrás: Nemzeti Táncszínház)