„Ez egy nagy kihívás számomra, de szeretem a kihívásokat” – nyilatkozta a 45 éves Carlos Acosta a The New York Times-nak adott interjújában. Hozzátette:
„Úgy gondolom, tudok újdonságokat hozni a társulat életébe, összehangolni a működését a jelenkori elvárásokkal. Azt az üzenetet szeretném közvetíteni, hogy Birminghamnek világszínvonalú együttese van”
– fogalmazott. A kinevezés nem jelent nagy meglepetést, mivel Acosta régóta egy karizmatikus és dinamikus, sokoldalú művészember hírében áll, aki számos országban szabadúszóként táncol, miközben koreografál és memoárt ír. 2003 és 2016 között a Royal Ballet, a birminghami balettegyüttes testvértársulatának szólistája volt. Nyugdíjba vonulása előtt megalapította az Acosta Danza társulatot Kubában, majd táncakadémiát nyitott Havannában.
Carlos Acosta egy havannai nyomortelepen született, és első táncos sikerét 9 évesen érte el egy breaktánc versenyen. Apja íratta be őt egy balettiskolába, hogy megóvja az utcai élet veszélyeitől. 16 évesen fölényesen megnyerte a lausanne-i balettversenyt, ami rengeteg ajtót kinyitott. Szinte történelmi jelentőségű volt, amikor a londoni Royal Ballet első színesbőrű magántáncosának címét megszerezte. Életéről tavaly film is készült Yuli címmel.
Kollégái szerint az a tény, hogy mélyről küzdötte fel magát, figyelemreméltó érzékenységgel ruházta föl. Erre szüksége is lesz, hiszen többféle kihívással kell szembenéznie a birminghami balett-társulat élén. Egyrészt a brit kultúrát sújtó anyagi megvonásokkal, másrészt azzal a kétirányú elvárással, hogy a klasszikus balettrepertoár és a modern darabok megfelelő arányban kerüljenek műsorra. Carlos Acosta első körben szeretné megünnepelni a brit baletthagyományt olyan koreográfusok darabjainak színpadra állításával, mint Frederick Ashton és Kenneth MacMillan. Másrészt igyekszik olyan darabokat is műsorra tűzni, amit eddig nem látott a közönség.
Programjának része a nők szerepének hangsúlyozása női koreográfusok és témák által, majd azokat a közönségrétegeket igyekszik megszólítani, akik eddig nem érdeklődtek a balett iránt.
Acosta eközben folytatni szeretné saját társulata, az Acosta Danza művészeti vezetését. „Ez az én gyermekem, ami épp most tanul járni” – fogalmazott ezzel kapcsolatban. És a táncos sem hagyja abba. „Örökké táncolni fogok. Nem balettet, hanem valami mást” – árulta el.
(forrás: The New York Times)