Tánc

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

Tűz és víz egy színpadon! Lélegzetelállító vizualitás 30 táncossal
2022.06.28. 16:50
Ajánlom
A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.

Carl Orff világhírű Carmina Buranajának, valamint Stravinsky zenetörténeti jelentőségű Tavaszi áldozatának látványos balettelőadását a világszerte elismert koreográfus, Edward Clug álmodta újra.

A Carmina Burana említése hallatán alighanem mindenki fejében felcsendülnek Carl Orff O Fortunajának erőteljes, zsigerig hatoló kezdőhangjai. A világ körforgását, a kiszámíthatatlan jövővel szembeni tehetetlenséget, a létezés örömét és fájdalmát, a szerelmet megidéző monumentális zenemű legelemibb dimenzióiban szólítja, érinti meg az embert. Mindig személyes, mindig aktuális.

Ezúttal a Maribor Balett 30 táncosának előadásában elevenedik meg július elsején, a Margitsziget csillagos ege alatt, Edward Clug letisztult formavilágú reflekciójaként.

„Munkám során elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kerestem, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba. Az Orff által megzenésített dalok számtalan értelmezést kínálnak arra az alapvető létkérdésre, hogy mi is a boldogság, az élet és a szerelem, és természetesen nincs helyes vagy helytelen válasz, egyik értelmezés sem az egyetlen és egyetemes” – mondta Edward Clug a balett koreográfusa, aki a természet legegyszerűbb és legtökéletesebb alkotásával, az ontológiai tökéletességet és a természet ciklikusságát egyaránt szimbolizáló geometriai formával, a körrel játszva ragadta meg az élet körforgásának végtelenségét.

„Edward Clug koreográfiája teljes mértékben a körre, mint alakzatra épül. Mi táncosok is körben mozgunk, és a darab tulajdonképpen egyetlen díszleteleme is egy hatalmas kör szerkezet, amin ülünk, táncolunk, sőt a másik szólistával együtt fel is emelkedünk egyszer” – magyarázta a társulat vendégszólistája, Darai Tamás, aki a Horvát Nemzeti Színház, az Augsburgi Színház, valamint a Dresden Frankfurt Dance Company egykori tagjaként ugyan a világ számos színpadán megfordult már, Magyarországon ezzel az előadással lép először a nagyérdemű elé. „Nyolc évig éltem külföldön, így soha nem volt még szerencsém ellátogatni akár csak vendégként is a Margitszigeti Színházba. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ezen a különleges színpadon állhatok majd először hazai közönség elé.”

A felejthetetlennek ígérkező este második felvonása a Carmina Burana lehengerlő monumentalitásának ellenpontjaként Stravinsky klasszikusa, a Tavaszi áldozat, mely ezen interpretációjában egy szűz rituális feláldozásáról szóló legendát idéz.

A történet szerint a Föld termékenységének megőrzéséért és a pogány Tavaszisten jóindulatának visszanyeréséért a szűznek addig kell táncolnia, míg holtan nem esik össze.

A Tavaszi áldozatban az Edward Clugra jellemző minimalisztikus mozdulatvilág keveredik a földi, törzsi rítussal, ami amellett, hogy egy nagyon izgalmas kombináció, a díszlet teljes hiányával, az erős fényekkel, a lecsupaszított testekkel és letisztult formavilággal kiegészítve egy bizonyos szinten a Carmina Burana ellenpontozása is egyben. A darab egyik részénél ráadásul víz esik ránk, a színpadra, tovább fokozva az ősi rítus érzését, teret nyitva új, váratlan mozdulatsoroknak” – mondta a szólista. „Balettben nem sokszor használnak vizet, mi pedig ennek segítségével csúsztatjuk a lányokat, akik hattyúszerűen, gyönyörűen és könnyedén siklanak a víz felszínén. Én nagyon szeretem ezt az előadást, mindig jól esik kicsit úgymond primitívnek, földinek, törzsinek lenni a végtelen szofisztikáltság után, amit a magasművészet, és a balett is képvisel.” – tette hozzá.

A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének estje két örökérvényű klasszikus váratlan, egyedülálló kombinációja, egyszerre grandiózus és minimalista, ellenpontozó, mégis szorosan összekapcsolódó körforgás. Engedjünk a sodrásának július 1-én!

További információ az alábbi oldalon érhető el.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Tavaszi áldozatból (forrás: Margitszigeti Színház)

Margitszigeti Színház

Budapest reprezentatív nyári színháza a Margitszigeten a Margitszigeti Színház.

A Margitszigeti Színház Nkft. az 1938-ban megnyitott és azóta üzemelő, épített, aréna jellegű nézőterű színház üzemeltetője, melynek területén áll a műemlék Víztorony-kilátó.

A nyári színház fontos és jelentős helyet tölt be a főváros életében, mint a gazdagon zöld környezetben álló közösségi helyszín is, és mint a városban élő polgárok kedvelt szórakozóhelye, amely a hazai és külföldi közönség kiszolgálásban egyaránt fontos kulturális központnak tekinthető.

A patinás nyári színház a 2013-ban elvégzett, jelentős felújítást követően immár 3000 fő néző fogadására alkalmas. A fedett, nagyméretű, technikailag jól felszerelt színpad a szcenírozott előadások, operák, valamint operett-, musical-, balett- és táncelőadások színpadra állítására kiváló helyszín.

A színház fő profilja elsősorban a nagyprodukciók bemutatása, a klasszikus zenei szimfonikus koncertek mellett a könnyűzenei események meghívása is. A produkciók létrehozása, bemutatása saját vállalkozásban történik, több esetben együttműködésben a hazai színházakkal, mint például az Magyar Állami Operaházzal és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, valamint a nemzetközi színtérről meghívott külföldi művészekkel és társulatokkal.  Számos nagy bemutató és nemzetközileg elismert művész fellépése színesíti és gazdagítja a nyár közel négy hónapjában nyitott nyári színház minőségi és választékos kínálatát.

A színház célja a válogatással, hogy lehetőség szerint minden korosztály, kultúrát fogyasztó és színházba járó közönség megtalálja a kedvére való produkciót.

A Margitszigeti Színház Mindenki színháza.

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Zenés színház

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.