Tánc

Cuhorka Emese: "Az érdekel, hogy mit jelent belakni a testemet"

2019.10.03. 09:10
Ajánlom
Fahidi Éva kilencvenéves holokauszt-túlélő mellett Cuhorka Emese a főszereplője annak a Sóvirág című előadásnak, amelynek a próbafolyamatát rögzíti A létezés eufóriája című, többszörösen díjazott dokumentumfilm. A kortárs táncos Emesével arról beszélgettünk, hogyan élte meg ezt a sajátos próbafolyamatot, és miként kezdett el prózai előadásokban dolgozni.

A Sóvirágban a valóság átfolyt a színházba – és fordítva – azáltal, hogy Fahidi Éva életét és traumáit vittétek a színpadra. Számodra mi volt ebben izgalmas?

Ez nem egy hagyományos munkaviszony volt kettőnk között Évával. Úgy szerettem volna megismerni őt, hogy nem érdekel a találkozásunk végeredményének szánt előadás. Egyedül az érdekelt, hogy addig jussunk, és olyan természetességel, amit megkérdőjelezhetetlenül lehet vállalni majd a színpadon. Azt gondoltam, hogy egy olyan embernek, aki még soha nem volt színpadon, minden mesterséges helyzet félelmetes lenne. A színház pedig jelmezeivel, fényeivel, díszleteivel elég mesterséges terep.

Azt éreztem, hogy küzdenem kell, ha egy improvizált jelenet az új kontextusban módosította a képet Éváról ahhoz képest, amit én megtapasztaltam vele.

3FahidiEvaCuhorkaEmese-Campfilm-140152.jpg

Cuhorka Emese és Fahidi Éva A létezés eufóriája c. filmben (Fotó/Forrás: Dusa Gábor, Campfilm)

A külsődleges hasonlóság miatt választott téged Szabó Réka Éva partneréül, hogy kiütközzön a kontraszt a kettőtök által képviselt két generáció és világlátás között. Te miben találtál hasonlóságot, illetve különbséget kettőtök között?

Mi nagyon értjük és érezzük egymást, de az is biztos, hogy teljesen más emberek vagyunk. Például teljesen mást gondolunk az öregségről. Éva szerint a testet addig kell mutogatni, amíg szép. Például azt gondolja, hogy ő 90 évesen már nem vehet fel rövidujjú ruhákat. Én nem fiatalságban és öregségben mérem a szépséget, számomra nem szempont, hogy a testet mutogatni kellene.

Éva mondja is a filmben, hogy ő mindig is „nőcibőci” volt, nagyon érdekelte, hogy mit jelent nőként a testében lenni. Engem meg valahogy az érdekel, hogy mit jelent a személyiségemmel, emlékeimmel, fantáziámmal belakni a testemet.

Te ráadásul kortárs táncosként egészen másként tekintesz a testre, mint egy „átlagember".  Látott Éva esetleg olyan előadásokban, ahol extrém módon, akár meztelenül vagytok jelen?

Igen, Éva Bandival, a szerelmével jár kortárs tánc előadásokra, minden premierem érdekli őket, és mindig vannak kritikai meglátásaik, pozitív visszajelzéseik. A szépséghez nagyon tudnak kapcsolódni, hogy milyen szép volt az a férfi, milyen szép volt az a nő. Kívácsi vagyok, hogy amikor már korlátozottak lesznek a fizikai képességeim, megfog-e változni az, ahogy most nézek előadásokat. Az én életemből is ki fog emelkedni az az időszak, amikor még tudtam cigánykerekezni? Nem tudom, meglátjuk. De ezen túlÉvát egyáltalán nem jellemzi a nosztalgia. Pedig nagyon ritka az időseknél, hogy nem ragadnak benne életünknek annak a korszakában, amikor csúcsformában érezték magukat. 

Éva jó humorú önreflexióval halad az életének minden aktualitásával.

a_letezes_euforiaja_campfilm-142741.jpg

A létezés eufóriája (Fotó/Forrás: Campfilm)

Hogy hatott egymásra a személyiségetek a próbafolyamat és az előadások alatt?

Szokták kérdezni, hogy milyen hatással volt az életemre ez a darab. Én is vágytam már rá, de még sose változott meg az életem hirtelen valami hatására. Nálam ennél sokkal lassabban őrölnek a malmok, és nem ilyen nyomonkövethető, minek mire van hatása. Figyelem Évát és ezáltal bekerül az ő szempontrendszere, könnyedsége, súlyossága is az életembe, ami bizonyos helyzetekben fel-feltűnik bennem. Ennek ellenére továbbra is a saját életemet élem. Azért nagyon hálás vagyok ennek a találkozásnak, mert az ő generációjával egy ideje nincs kapcsolatom, és ritka, hogy egy fiatal ember, rokoni viszonyok nélkül barátságra talál egy idősebb emberrel.

A létezés eufóriájában van egy megnyilatkozása Évának, amikor arról beszél, mennyire megváltozott a testhez és az érintéshez fűződő viszonya, miután a fogolytáborban rengeteg rossz állapotban lévő testtel érintkezett. Ebből a szempontból neked mennyire volt nehéz vele testi kontaktusba kerülnöd?

Rengeteg munkája lehet abban, ahogy most tud viszonyulni az emberekhez. Nekem teljesen természetes, hogy a testünkkel dolgozva megérintjük egymást.

Éva a a lakásában az első próbákon inkább a saját kétajtós szekrényébe kapaszkodott, mint belém, az mégiscsak 60 éve vele volt, engem meg csak pár napja ismert. Aztán amint fizikálisan dolgozni kezdtünk, könnyedén át tudta engedni nekem a testét.

Mennyire kívánt másfajta figyelmet a részedről az, hogy a próbafolyamat közben forgott egy film is?

Én ezt akkor nehezen viseltem. Eleve sérülékeny helyzet volt, hogy egyáltalán létre tudunk-e hozni egy olyan művészeti formát, amiben Éva jól tud funkcionálni, biztonságban érzi magát, lesz-e egyáltalán premier. Nekem nehezítés volt, hogy eközben kameráznak minket, be vagyunk mikroportozva, nem szabad úgy mozogni, vagy hogy sajnálom, hogy közben valaki félórákig tart egy nagy szőrös mikrofont a fejünk felett. Ezért próbáltam a lehető legjobban kizárni a kamera jelenlétét. Azokon a forgatásokon, ahol van egy szereped, amit megismertél, megtanultál előre, tudod, hogy mire számíthatsz. De ez egy olyan próbafolyamat volt, aminek teljesen ismeretlen volt a kimenetele. Viszont épp ez a törékenység lett szerintem a film legnagyobb erőssége.

Milyen munkákban dolgozol jelenleg?

Az elmúlt három évben nagyon elkezdett foglalkozni, hogy mi az, amit a fantázia a táncon keresztül nem bír megmutatni.

A tánckreációinkba elkezdett beburjánzani a megfogalmazható is, amiről beszélni lehet, ami csak a szavakon keresztül válik érzékelhetővé. A tánc felől érkezve, azt hiszem, máshonnan közelítek meg karaktereket, mint egy színházi színész, ezért is nagyon  találom olyan izgalmasnak a színészekkel való munkát. Megismerkedtünk Ördög Tamással és a Dollár Papa Gyermekeivel, akikkel létrehoztuk az Álmodozókat és Az apácát, de a kisebb performaszok is izgalmasak velük. Nagyon szeretem azt az alapos empátiát, amivel a karakterekről beszélünk. Táncosként soha nem volt része a próbáknak ez a fajta analizálás, nem voltak közös fejtegetések verbálisan, maximum a dramaturgiát illetően, mindenki önállóan, valahol titokzatosan dolgozott. Miközben mind a Hodworksszel, mind Fülöp Lászlóval és Molnár Csabával készített közös munkáinkban is teljesen természetes, hogy beszélünk, ha azt érezzük, erre van szükség. Egyik legkedvesebb munkám idén a Pandóra szelencéje volt Molnár Csabával a Trafó stúdióban, ami vállaltan sarlatánkodik a színház eszközeivel.

Az, hogy meg kell szólalnom a színpadon, számomra sosem volt probléma. Ugyanúgy, ahogy a testeddel kommunikálsz, a hangod is arra való, hogy kommunikálj vele.

„Éva lényétől jobb lesz a világ” – Szabó Réka A létezés eufóriájáról

Kapcsolódó

„Éva lényétől jobb lesz a világ” – Szabó Réka A létezés eufóriájáról

Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője párhuzamosan rendezett színpadi előadást Sóvirág címmel Fahidi Éva holokauszt-túlélővel, és filmet a darab próbafolyamatáról. A létezés eufóriájáról a film létrejöttét támogató Médiatanács Magyar Média Mecenatúra kérdezte Szabó Rékát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Tánc

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Fidelio Tours

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Operából a táncszínpadra a Nemzeti Táncszínházban

Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat különleges vállalkozásba kezdett, amikor Puccini egyik legszebb és legtöbbet játszott művét fordították át a tánc nyelvére. A Bohémélet november 6-án kerül bemutatásra a Nemzeti Táncszínház nagytermében.
Tánc kult50

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Tánc interjú

Mintha különböző játszmákon száguldoznánk végig

A PR-Evolution társulat legújabb előadása szituációkon, emberi játszmákon száguld végig, hogy a végén megtalálja a kiutat és a tanulható szeretet, az Agapé egyes állomásait. Nemes Zsófiával, a PR-Evolution Dance Company vezetőjével Péli Nagy Kata beszélgetett.
Tánc ajánló

Egy ősi jegesmedve is megjelenik a Recirquel legújabb előadásában

A Solus Amor időtlen térben kutatja a szeretet rétegeit. A monumentális légi balettben egy hatalmas jegesmedve-báb is feltűnik, ami a West Enden nagy sikerrel játszott War Horse című produkció élethű lóbábjait is készítő bábtervező, Janni Younge munkája.
Tánc magazin

70 éve a tánc szolgálatában

1950. október 14-én Állami Balett Intézetként nyitotta meg kapuit a mai Magyar Táncművészeti Egyetem. Az intézmény fennállása óta számos változás történt, a képzés mára a táncművészet teljes műfaji spektrumát lefedi. A különleges évfordulóról egy előadás keretében emlékeznek meg a Nemzeti Táncszínházban.