Tánc

Diótörő mindenkinek

2008.12.05. 00:00
Ajánlom
E. T. A. Hoffmann 1816-ban írt meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, így nem csoda, hogy a színházak, legyen szó akár táncos, akár prózai teátrumról, előszeretettel tűzik műsorukra decemberben. Hogy kicsoda diótörő? A felnőtteknek csak egy hasznos játék, ám a hétéves Marika számára igazi elvarázsolt herceg, aki elviszi őt a mesék birodalmába.

E. T. A. Hoffmann, az író


E.T.A. Hoffmann

Mielőtt elmerülnénk Diótörő mesés világában, érdemes a szerző (nem épp hétköznapi) életét is jobban megismerni. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann – az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel – 1776. január 24-én született Königsbergben. A kis Ernst, szülei válása után, anyjával rokonaihoz költözött. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Ugyanitt kezdett jogot tanulni. 1802-ben – egy többéves eljegyzés felbontását követően – végül feleségül vette Maria Thekla Rorer-Trzynskát.

1808-ban Bambergbe költöztek, mivel Hoffmann a helyi színházban kapott karmesteri állást. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg, hogy ír is. 1813-tól Drezdában, majd Lipcsében volt zeneigazgató. Zenekritikai írásaival a zenetörténetben is helyet vívott ki magának. Univerzális tehetség volt, kitűnő karikatúrákat rajzolt és színházi rendezőként működött. Mindez már magában is táptalaja volt tudathasadásos állapotoknak, a többit aztán elvégezte a mértéktelen ivás.

Hoffmann alkoholos hallucinációk áldozata lett, amelyekben önmaga megkettőződésével és képzelete szörnyszülötteivel egyaránt találkozott. A képzelet és a valóság határmezsgyéjén zajló élete megérlelte benne az írót. 1814-ben visszatért eredeti foglalkozásához, és Berlinben az igazságügy-minisztériumban vállalt állást. E munkájánál fogva Hoffmann szorosan a valóság közelében maradt, és kibontakozó irodalmi munkásságának különös teremtményei, a groteszk karikatúrák és mesebeli lények ebből a "valóságból" sarjadtak, annak mélyebb, rejtett lényegét mutatták meg. Hoffmann világában élet és művészet, valóság és képzelet ütközött össze, az ellentétek összemosódtak, gyakran eggyé olvadtak. A hétköznapi valóság Hoffmann-nál rendszerint idillikus, biedermeier nyárspolgári környezet, és ebbe épülnek bele átlényegítő metaforaként, egy ismeretlen és démonian kísérteties világ jeleiként a hátborzongató, de egyszersmind mulatságos mesebeli lények. A nagyhatású író Berlinbe költözése után pár évvel, 1822. június 25-én halt meg.

Az eredeti mese


Diótörők (fotó: Gárdonyi Géza Színház)

A történet karácsony este indul útjára, amikor is Marika a fa alatt megtalálja Diótörőt. Ezúttal is, az imént már említett idilli környezetet idézi Hoffmann az olvasó elé. Marika bátyja, Frici, durvaságával komoly károkat okoz Diótörő fogazatában, így a kislány pártfogásába veszi a csúnyácska fabábut. Becézgeti, bepólyálja a sérültet, s még új babája ágyacskáját is átengedi neki. Marika olyannyira megszereti a furcsa jövevényt, hogy még késő este is vele játszik a fa alatt, s így kísérheti el Diótörőt az első ütközetbe, amelyet a gonosz Egérkirállyal vív. Merthogy Diótörő háborúban áll a hétfejű Egérkirállyal.

Marika másnap az ágyában ébred. Kezén kötés, megsérült, amikor kitörött a játékos vitrin üvege. Jó darabig nem kelhet fel, s addig Drosselmeier keresztpapa szórakoztatja őt meséivel. Így tudhatjuk meg azt is, hogy hogyan menti meg az órásmester jóképű fia Pirlipát hercegkisasszonyt az Egéranya átkától, hogyan lesz a fiúból a csúf Diótörő, és miért esküdött örök bosszút a hétfejű Egérkirály.
A történet tehát teljesen összeáll, már csak a boldog befejezés hiányzik. Ám Diótörő sebesülten fekszik, nem tudja legyűrni az Egérkirályt. Pedig a kis Marika mindent megtesz, hogy segítsen neki: feláldozza macipánfiguráit és cukorbabáit. Mikor a képeskönyvekre kerülne a sor Diótörő végre megszólal: csak egy kardot kér, a többit majd ő elintézi. Próbálkozását ezúttal siker koronázza, legyőzi az Egérkirályt, s elvezeti a kislányt a maga birodalmába: a Kristálycukor-mezőn, a Karácsony-erdőn, a Narancs-patakon és Mézeskalács-falván át Tortavárba, a fővárosba.
Bár Marika akkor mély álomból ébred, s senki sem hiszi el merre járt, ám az idő végül mégiscsak őt igazolja. Néhány év múlva Drosselmeier keresztpapa unokaöccse érkezik hozzájuk, aki maga, az átok alól felszabadult Diótörő és eljegyzi Marikát. Valóság és mesevilág összeér, és Hoffmann e sorokkal búcsúzik olvasóitól: "A menyegzőn huszonkétezer, ragyogó gyöngyökkel és gyémántokkal ékes baba táncolt. Marika a mai napig királynője annak az országnak, ahol csillogó Karácsonyfa-erdőket, áttetsző Marcipán-palotákat, egyszóval a legpompásabb és legcsodálatosabb dolgokat láthatja, akinek a látásra szeme van."

Diótörő másképp


Pjotr Iljics Csajkovszkij

A csodás történetből Csajkovszkij 1892-ben balettelőadást készített, ezért nem meglepő, hogy idén decemberben is számos műfaji feldolgozásban láthatjuk a Diótörőt. A Nemzeti Táncszínházban gyerekeknek szóló táncjátékként hirdetik a Budapesti Táncszínház előadását. A Földi Béla koreografálta produkcióban szervesen kapcsolódik egymáshoz a tánc, a színház, a vizuális effektek és a próza. A Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és hallgatói mesebalett-előadásukkal több helyszínen is bemutatkoznak: először Siófokon, majd Budapesten, a Thália Színházban lesz látható Robert Lindgren koreográfiája. A Magyar Állami Operaház ugyancsak mesebalettre várja az érdeklődőket. Bár az előadás cselekménye némiképp eltér Hoffmann eredetijétől, de a Stahlbaum család története így is tele van csodával és szeretettel. A 10. Győri Téli Fesztiválon is megelevenedik a bátor Diótörő története. A nemcsak kicsiknek szóló előadást a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola 142 növendéke állította színpadra Bombicz Barbara vezényletével. Az immár tízedik éve előadott darab szerepeibe évről évre nőnek bele a diákok.

Zenés-táncos Diótörőből nem lesz hiány az országban: Hoffman meséjét az egri Gárdonyi Géza Színházban (Barta Dóra rendezsében), a Szegedi Nemzeti Színházban (rendező: Hargitai Iván, zeneszerző: Selmeczi György), Baján, Sümegen és Óbudán is.

Zenés pantomimmal és bábjátékkal várja a kicsiket a Budapesti Bábszínház. Meczner János rendezéséhez a zenét a Moszkvai Nagyszínház zenekarának felvétele szolgáltatja, a bábokat és a maszkokat pedig Bródy Vera készítette. Ugyancsak báb-mesejátékként dolgozta fel Hoffmann meséjét a Stúdió „K” Színház Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború címen. Az eredeti történet keretjátékát elhagyva a királyi palotában találjuk magunkat, ahol bizony elszemtelenednek az egerek. Még a király levesébe se jut szalonna. A helyzetet a Doktor találmánya és szalonnaőrző Hű Ferenc helytállása menti meg, aki ekkor nyeri el a Diótörő Hű Ferenc nevet is. A hónap talán legkülönlegesebb előadásának a Jégszínház bemutatója ígérkezik. A klasszikus balettet idéző jégbalett pompás kosztümökkel és látványos díszletek között idézi fel Marika és Diótörő kalandjait.

Választék tehát van bőven, de bármelyik feldolgozás mellett döntünk, Hoffmann meséje garantáltan karácsonyi hangulatot varázsol.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Pénteken kezdődik a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválja

Június 24. és július 2. között rendezik meg a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválját, amelyen a versenyprogram előadásait idén is egy öttagú zsűri értékeli majd, a hagyományok szerint. A zsűriben két színész, két rendező és egy költő-drámaíró foglal helyet. A versenyprogramok végeztével ők ítélik oda a fesztiváldíjakat. A fesztiválon látható versenyelőadásokból szemezgettünk, amelyeket kísér egy-egy videóinterjú is.
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Corgi-miniszobor őrzi mostantól az Allee bejáratát

Plank Antal alkotásával a XI. kerületi bevásárlóközpont szeretne mosolyt csalni a vásárlók arcára.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Újra táncosok népesítik be a Millenáris Parkot

A Nemzeti Táncszínház – ismét megrendezve a 2019-ben életre hívott fesztiválját – a szabadban zárja az évadot, a Millenáris Parkba invitálva az érdeklődőket július 14. és 24. között.
Tánc hír

Váratlanul lemondott posztjáról a Párizsi Opera táncigazgatója

Aurélie Dupont június 16-án jelentette be, hogy július 31-ével távozik a tánctagozat éléről, mert személyes terveinek szeretné szentelni az idejét.
Tánc ajánló

A jövő táncos sztárjai Magyarországon

A Holland Nemzeti Balett tehetségkutató programjának fiatal táncosait két alkalommal, június 11-én és 12-én köszönthetjük a Nemzeti Táncszínházban, ahol a Shooting Stars című előadásukban a klasszikus balett határait feszegetve izgalmas, modern koreográfiákat állítanak színpadra.
Tánc ajánló

Modern est a klasszikus zene és a balett szerelmeseinek

Thierry Malandain Don Juan és Venekei Marianna Tűzmadarak című koreográfiáinak bemutatói mellett Jiří Kylián Petite Mort és Hat tánc című népszerű darabjai is láthatók a Magyar Nemzeti Balett Egyensúlyban című modern estjén június 3. és 11. között hat alkalommal az OPERA Eiffel Műhelyházában.
Tánc duna karnevál

Táncba öltözik a város – itt a 27. Duna Karnevál

Június 3. és 12. között újra karneváli hangulatban, nemzetközi és hazai fellépőkkel rendezik meg a 27. Duna Karnevált. Többek közt a FolKid Gyermek Népművészeti Fesztivál gálaestje, látványos felvonulás, hungarikumok bemutatása és június 10-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nagyszabású gála várja az érdeklődőket.