Tánc

Diótörő újratöltve

2015.12.21. 09:22
Ajánlom
Egy alapötlet, táncforma, koreográfia újragondolása minden alkotó számára nagy kihívást jelent. A táncművészetben nem múlhat el tél Diótörő nélkül, azonban az idő múlása szükségszerűen változásokat hozhat. Milyen a karácsony egy klasszikus darabjának modern, profán vagy kifejezetten megbotránkoztató változata? Leporolható az évszázadokkal ezelőtt ráragadt csillámpor?

A huszadik és huszonegyedik században számtalan alkotó dolgozta át, és formálta az aktuális kor közönségének ízlésére a világ egyik legismertebb táncművét, a Diótörőt.

Első változata a 1892-ben elkészített Marius Petipa-féle koreográfia volt, és egészen 1919-ig kellett várnia a publikumnak arra, hogy Clara és a herceg felnőtt képében is megjelenjen a színpadon, amelynek nagy előnye volt, hogy a szerelmi szál is belekerülhetett a történetbe.

A diótörő 1892-es változatához készült fotó

A diótörő 1892-es változatához készült fotó

A balett az Egyesült Államokban elsőként 1944 karácsony estéjén debütált, majd nem sokkal később a New York City Balett előadásában, George Balanchine koreográfiájával vált világhírűvé. Többen is feldolgozták a történet klasszikus formáját az egyes balett-társulatok számára szerte a világon. 1963-ban Rudolf Nurejev a Royal Ballet, 1996-ban Jurij Grigorovics a Bolsoj Balett, 1976-ban Mikhail Barisnyikov az American Ballet Theatre, 1984-ben Peter Wright pedig a Royal Ballet és 1990-ben a Birmingham Royal Ballet számára készített előadást.

Rudolf Nurejev koreográfiájában bizonyos freudista elemeket is felfedezhetünk, a Grigorovics-féle verzióban Clara már Mariaként jelenik meg a színpadon. Barisnyikov változatában egy-két elem megváltozik, például a diótörőt nem Clara bátyja töri szét, hanem az ünnepségre meghívott vendég, az egérkirályra pedig nem papucsot dob, hanem gyertyatartót.

Az említett koreográfiák nem szakítanak erősen a hagyományokkal, vagyis az első klasszikus verzió által felvázolt sémákkal. A huszadik század végén, majd a huszonegyedik században azonban új értelmezést nyert a klasszikus történet. 1991-ben az amerikai táncos-koreográfust Mark Morris-t, Charles Burns képregény-művész munkái ihlették, amikor elkészítette The Hard Nut, vagyis Kemény dió című modern koreográfiáját. A fekete-fehér színvilágú darabot a háború utáni Amerikába helyezte, melyben főként a bűntudat, a gyermekkor, a kamasz szexualitás alapfogalmai foglalkoztatták, és képi világában is jelentősen eltért a megszokott Diótörő-hagyománytól.

Egy évvel később Matthew Bourne szintén modern feldolgozását vitte színpadra Nutcracker! címen, olyan profán karakterekkel, mint a herceg helyett szereplő, félmeztelen és izmos Mr. Universe, a Cukor Tündér helyébe lépő, számító nő, Slutty, aki Clara szépségére pályázik. Erős realisztikus vonásként jelent meg, hogy Clara nem szeretetteljes családban, hanem árvaházban nevelkedik.

A huszonegyedik század jelentős feldolgozásai közé tartozik az eredeti történethez, E.T.A. Hoffmannhoz visszanyúló, ám azt sötét tónusba helyező alkotás, amelyet 2001-ben a Marinszkij Balett részére készített Kirill Simonov és Mikhail Chemiakin. Ebben az elfojtott képzelet és a gyermekkori elidegenedés elemei is belekerülnek, ám a hősnőt jelen változatban elhanyagolják szülei, amely Hoffmann történetében eredetileg nincsen benne.

Helgi Tomasson a San Francisco Balett számára elkészített 2004-es koreográfiájában, alapjaiban az eredeti, 1892-es történet elemeit használja fel, egyedül az egérkirály meggyilkolása tér el lényegesen, hiszen nem papucsot dob a hősnőnk, hanem a játékkatonák segítségével és egy hatalmas egérfogóval győzi le az ellenséget. A diótörő egyik ismert verziója Gelsey Kirkland által, a róla elnevezett társulat számára megalkotott 2013-as változata, amely látványvilágában nem adott különösebb okot a megbotránkozásra.

A 20. század egyik legmarkánsabb koreográfusa, Maurice Béjart is elkészítette saját koreográfiáját a klasszikus műre, amely változat szintén bekerült a 2010-ben megrendezésre kerülő Battle of the Nutcrackers, vagyis a Diótörő-változatokat felvonultató híres versenybe. A szexuálisan markáns, szuggesztív változat, az eredetitől legerősebben elrugaszkodó koreográfia, melyben az alkotó saját édesanyjával való viszonyt helyezi a történet középpontjába. Fellelhetőek benne az alkotó munkásságában visszatérő megbotránkoztató, a karácsonyi hangulatot háttérbe szorító társadalmi kérdések és szélsőséges családi kapcsolatok. A naturalista és minimalista látványvilágú darabban a díszlettervezés is igazodik az alapkoncepcióhoz, kiemelt díszletelem a színpadon egy nő meztelen teste és méhe.

A mű legújabb magyar feldolgozásai közé tartozik a Szegedi Kortárs Balettel készült verzió, Juronics Tamás gyerekekhez szóló kortárs koreográfiája 2012-ből, melyet idén karácsonykor is láthat a nagyközönség. A Diótörő és az egérkirály címen az eredeti változat a Közép-Európa Táncszínház és az Átrium Film-Színház közös produkciójaként került színpadra először 2013-ban. Kun Attila közel egy órás koreográfiája a darabot a megszokottól eltérővizuális környezetbe helyezi, és bábinstallációk bevonásával összművészeti alkotást hoz létre. Mindezzel megerősíti a korábbi feldolgozások alkotói szándékát, vagyis azt, hogy nem feltétlenül jelent értékvesztést, ha egy ismert klasszikus történetet kiemelünk saját korából.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.