Tánc

Diótörő újratöltve

2017.12.03. 10:46
Ajánlom
A Győri Balett idén a Budapest Arénában mutatja be az Ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész-koreográfus rendezésében készült rendhagyó, nagyszabású Diótörő-adaptációját, a Diótörő az arénákban című produkciót, amiben a moszkvai Bolsoj Balett szólistái is közreműködnek. Ifj. Harangozó Gyula elárulta, miért érezte szükségesnek megújítani a klasszikust.

- Táncművész családba született. Fel tudja eleveníteni az első Diótörő -emlékeit?

- Ez volt az egyik meghatározó színházi élményem gyermekkoromban. Mivel édesapám volt a balettigazgató, édesanyám pedig az Operaház vezető balettmestere, ezért már gyerekként is rengeteg időt töltöttem az intézményben: ismertem az összes szereplőt, a táncosokat, úgyhogy mindig nagy örömmel mentem A diótörőre.

Szép volt, színes, látványos, és abban az időben nem kellett konkurálni sem az internettel, sem a szélesvásznú mozikkal.

Ifj. Harangozó Gyula

Ifj. Harangozó Gyula (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Dívány)

- Balettművész-pályája során többször táncolta is a Herceg szerepét. Előadóként milyen emlékei kötődnek a darabhoz?

- Második éves operaházi tag voltam, amikor először megkaptam A diótörő főszerepét, Szabadi Edit volt évfolyamtársam mellett a darab orosz Vajnonen-verziójában. Kiváltságként éltem meg, hogy Olga Lepesinszkaja betanító balettmesterrel dolgozhattam, aki akkoriban a szovjet balett egyik legnagyobb sztárja volt. Ezután a Grigorovics-féle Diótörőt is eltáncoltam a bécsi Staatsoperben, valamint Neumeier-verziót Münchenben. Ez a darab egy visszatérő nagy élmény számomra, mert a karácsonyi téma révén nem veszt az aktualitásából, viszont újabb és újabb gyerekgenerációk ismerhetik meg ezt a klasszikust.

Diótörő az arénákban

Diótörő az arénákban (Fotó/Forrás: Győri Balett)

- 2016-ban mi volt a kiinduló gondolata A diótörő színpadra állításánál?

- Egy családi darabot szerettem volna létrehozni, ami konkurálhat a tévéjátékok és mozifilmek ingergazdagságával. Ez egy 19. századi darab, és amikor ezt megálmodták, akkor a nézőtéren ülő gyerekek ugyanazokat a körülményeket látták viszont a színpadon, mint otthon: egy nagypolgári karácsonyi ünnepséget.

Ez a miliő viszont mára annyira távol került a gyerekektől, hogy nehezen tudnak vele azonosulni.

Éppen ezért megpróbáltam ezt a karácsonyi estét a mai korba átültetni. Új szereplők is bekerültek: a négerbaba helyett egy robot, a bohóc helyett egy Pókember, a Spiccbaba helyett pedig egy Barbie baba. A diótörő harmadik felvonásának gyönyörű divertissmentjét – ahol spanyolok, kínaiak, oroszok néptáncai mutatkoznak be – szintén átvariáltam, hiszen ezen a ponton a gyerekek számára leáll a cselekmény. Ehelyett cirkuszi artista számokat, flamencó táncosnőt iktattam be, hogy olyan pergő, magával ragadó cselekményt lásson az ifjú néző, amiért legközelebb is eljön a színházba. Nagyon meghatározónak tartom ugyanis a gyerekek első találkozását a színházzal.

Diótörő az arénákban

Diótörő az arénákban (Fotó/Forrás: Győri Balett)

- A Győri Balett társulata nem kifejezetten klasszikus balettre specializálódott. A táncosok hogyan oldották meg A diótörő technikai kihívásait?

- Kitűnően. A Győri Balett táncosai többségében a Táncművészeti Egyetemen végeztek, tehát a szükséges klasszikus alaptechnikával rendelkeznek, csak régóta nem használták. Az általam rendezett Diótörő viszont a modern balett esztétikáját veszi alapul,

csak két szigorú értelemben vett klasszikus táncot hagytam meg az eredeti Vajnonen-verzióból,

a Hópelyhek táncát és a Rózsakeringőt, amiket nagyszerűen megoldottak a táncosok spiccen. Teljes mértékben meg voltam velük elégedve és a közönség is vastapssal díjazta a munkájukat.

Diótörő az arénákban

Diótörő az arénákban (Fotó/Forrás: Győri Balett)

- A Bolsoj Balettből is szerződtettek két szólistát a darabhoz.

- A két főszereplő, a Herceg és Klára hercegnő kettősét Darja Hohlova és Artemij Beljakov, a Moszkvai Bolsoj Balett sztárszólistái táncolják. Mivel én Moszkvában diplomáztam, és jó a kapcsolatom az ottani balettigazgatóval, ezért nem volt probléma elkérni őket. Ez egy nagy együttes 240 táncossal, tehát ahhoz, hogy mindenki sorra kerüljön a kiemelt szerepekben, egy nagyobb vetésforgóban dolgoznak, ezért el tudták intézni, hogy a magyarországi előadásokra ők ketten szabadok legyenek. Hála Istennek örömmel jönnek, mert tavaly nagyon jól érezték magukat úgy az együttessel, mint a közönséggel. Reményeim szerint idén még nagyobb közönséggel osztozhatunk az ünnepi élményben!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Táncold körbe Magyarországot online!

A Balaton és a Dráva folyó között, ahogy az öregek mondják, Somogyország dombos, erdőkben, mezőkben gazdag vidékén találjuk a magyar tánckincs legrégiesebb táncait. Ezen a héten a térség három táncával, az ugróssal, a kanásztánccal, valamint a lassú és friss csárdással ismerkedhetnek meg az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével.
Tánc ajánló

Online felvételekkel ünnepli Novák Ferenc Tatát a Nemzeti Táncszínház

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező március 27-én ünnepelte 89. születésnapját. Ez alaklomból két különleges felvételt tesz közzé a Nemzeti Táncszínház most induló online sorozatában.
Tánc koronavírus

Menedékké alakították át a riói karnevál szambaversenyeinek arénáját

A világhírű helyszínen, a Sambadrome-on a koronavírus-járvány terjedésével szemben legvédtelenebbeket helyezik el.
Tánc koronavírus

Magyar balett-táncos szórakoztatta a reptéren várakozókat

A szintén hazafelé tartó művész így próbálta oldani a stresszt azokban, akik még csak most indultak el hazájukba a koronavírus terjedése miatt. Kovács Zsolt Vencel az útközben tapasztaltakról is beszámolt.
Tánc interjú

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!