Tánc

Duda Éva: "Erőteljes függőségi helyzetekben éljük életünket"

2010.12.06. 07:49
Ajánlom
A túladagolás és az életben kialakuló különféle függőségi viszonyok, a marionettlét a Duda Éva Társulat Overdose című új bemutatójának témája. Az előadást december 10-én láthatják először az érdeklődők a MU Színházban.

- Új tagokkal egészült ki a Duda Éva Társulat. Kik csatlakoztak? Milyen feltételeket tudsz biztosítani a táncosoknak?

- Szabadúszó, önálló alkotóként működtem eddig, idén alapítottam meg a Duda Éva Társulatot. Azelőtt minden egyes projektemhez külön hívtam össze a táncosokat, ez azt eredményezte, hogy bizonyos emberekkel újra és újra együtt dolgoztunk, mert bevált köztünk a munkakapcsolat. Ugyan minket is erőteljesen érintenek az elvonások, ebben a bizonytalan helyzetben, a VI-os kategória veszélybe kerülése idején mégiscsak léptünk egyet előre: most először a kialakult társulat nevében nyújtottam be a pályázatot, így felvehettem pár háttérembert és a művészek többségének is állandó fizetést biztosítok. Az újonnan szerződtetett táncosok Csuzi Márton és Bordás Emil, akik jelenleg a Budapesti Kortárstánc Főiskola utolsó éves hallgatói és ösztöndíjasok a társulatnál, valamint Gulyás Anna csatlakozott, aki megelőzően a Közép-Európa Táncszínház tagja volt. Mindenki mással folytonos a munkakapcsolat, akivel korábban a Lunatikában és a Faunban már dolgoztam.

- Fontos, hogy karakteresek legyenek a táncosok?

- Nagyon fontos. Nézőként is szeretem, ha meg tudok jegyezni egy-egy arcot, figurát, így a saját csapatomnál is arra törekedtem, hogy a táncosok külön-külön is megjegyezhetőek, intenzív kisugárzású, izgalmas "játékosok" legyenek. Előadói minőségben hasonló szinten vannak, ugyan eltérő technikai bázissal a hátuk mögött, de mindannyiukat szenzitív és erős előadónak tartom.

- Az új bemutatótok címe Overdose, vagyis túladagolás, a pszichológiai, társadalmi, szociológiai és fiziológiai függőségeket vizsgáljátok. Miért ezt a témát választottad? A függőség és túladagolás egymásból következő fogalma hogyan jelenik meg az előadásban?

- Az egyik szempont az a mindennapjainkat jellemző evidencia, hogy rengeteg információval, impulzussal, ingerrel, vizuális hatással, "mediajunk"-kal bombázzák az érzékszerveinket. Manipulálva vagyunk nap mint nap, túl vagyunk adagolva. Hatalmas a választási lehetőség, a termékek, rendszerek, bűvös vallási szemléletek bőséges szemétnyi kínálata jön szembe, ha akarod, ha nem. Ez persze roppant nagy szabadság, a másik oldalon pedig teljes útvesztő, nagyon könnyű beleragadni és rákattanni valamire. Nehéz helyes döntéseket hozni, érzékenynek maradni, rátalálni a lényegre. Vajon hová vezet a "még több kell" életérzés? A másik aspektus konkrétan a függőségeink és fogva tartó szokásaink témája. Drogok, internet- és játékfüggőség, rengeteg dróton tudunk rángani, és ezen kívül ott vannak a kapcsolati, az emberekhez fűződő függéseink is. Ebben a sokoldalú és kusza hálóban nagyon könnyen válhatunk marionett bábúvá a saját életünkben. Klisészerűen hangzik, de a probléma mégis adott, úgy vélem, szinte mindannyian erőteljes függőségi helyzetekben éljük életünket. Mindebből engem elsősorban az érdekel, hogy hogyan tudjuk megteremteni a saját szabadságunkat úgy, hogy ne vesszünk el a nagy szabadságban. Melyek azok a korlátok, amelyeket el lehet fogadni, szükségesek is talán és melyek azok, amelyek már a személyiségünket torzítják? A társulaton belül is mindenkinek van valamilyen nagyon meghatározó tapasztalata ezzel kapcsolatban. Az előadásban nem kell persze reális és naturális helyzetábrázolásokra számítani. Egy nyilvánvaló és praktikus motívumrendszer köré épül a koreográfia, amellyel nem nyers egyértelműséggel, de mindenki által értelmezhetővé válnak a függőségi viszonyok.

- Ez egy szcenikai kifejezőeszköz?

- Igen, szcenikai eszköz, mégis partner, csatorna, híd, kötelék, kapocs, korlát, de nemes egyszerűségében kellék, ami egyben díszlet is, valamint a jelmezben is visszaköszön. Egy nagyon egyszerű elem, jelzésrendszer, ami egyszerűségében kiválóan működik.

- A koreográfia esetleg háttérbe is szorul emellett az eszközhasználat mellett?

- Arra vigyázok, hogy a táncosok maradjanak előtérben és a tartalom. De minden esetben új és új mozgásformákat igyekszünk kikísérletezni az adott témához. A már említett tematika a harcművészetet hívta társul. Sokféle harcművészeti elem ívódik a koreográfiába, támadó és védekező mozgásformát alakítottunk ki, hiszen a függőség egyszerűen fogalmazva vívódás önmagunkkal és harc a külvilággal.

- Az előadás a saját és táncosaid konkrét függőségi eseteit dolgozza fel? A koreográfusok olykor pszichológussal dolgoznak együtt. Ez esetben is így történt?

- Nem dolgoztunk pszichológussal. Egymással osztjuk meg a gondolatainkat. Sok önálló feladatot kapnak a táncosok, kreatívan dolgoznak, sok anyagot ők maguk hoznak létre. Eleinte úgy gondoltam, hogy szegmensekre bontjuk az előadást és a különböző függőségi állapotokat külön-külön mutatjuk be, de aztán láttam, hogy a viszonyok, szituációk közös gyökerét kell megragadnunk. A konkrét történetmesélés elmarad, verbalitás nélküli tiszta tánc, fizikalitás és absztrakció várható. Nem cél, hogy a néző felismerje a kokainistát vagy a vásárlásmániást. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol vannak a saját korlátaid, határaid.

- Te jegyzed az előadás díszleteit, Kovács Gerzson Péter a fénytervező és Masa Richárd a jelmeztervező. Rendezéseidnek mindig fontos eleme a látvány. Ez most is így lesz?

- A látvány meghatározóan fontos, hiszen a tánc jórészt vizuális művészet. Most kifejezetten képzőművészeti irányba fordultam, egyes jelenetekben a táncosok elrendezése szoborcsoportot vagy szoborparkot idéz. Úgy gondolom, a táncot érdemes úgy nézni, mint egy festményt vagy fotóalbumot. Sokszor bizonyos képek emblematikussá válnak, meghatároznak egy-egy előadást. Ez esetben, reményeim szerint keleti, japán design beütésű lesz az összhatás, ami szintén a harcművészetekre utal vissza. A koreográfiával párhuzamosan készül az előadás zenéje, szimultán dolgozunk Kunert Péterrel. Progresszív elektronikus zenei világa szinte mindig instrumentális hangzással egészül ki, vagyis sok hangszert is használ. A zene nem élőben fog elhangzani, de a koreográfiával szoros szimbiózisban lélegzik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Hogyan lesz valakiből Giselle?

Volf Katalint választották a Magyar Táncművészeti Egyetem művészeti vezetőjének, aki augusztus elsejétől fogja betölteni az új posztot. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes balettművészt a műfaj taníthatóságáról és jelenlegi trendekről is kérdeztük.
Tánc hír

Tim Burton világát is megidézi a Fővárosi Nagycirkusz új bemutatója

Az április 20-án bemutatott Repülőcirkusz című show-t a világhírű artista, Kristóf Krisztián rendezte, aki olyan jeleneteket is beemelt a cirkuszi előadásba, amiket Tim Burton kérésére álmodott meg a Dumbo című amerikai filmhez.
Tánc interjú

"A tánc segít eggyé olvadnunk a természettel" – Interjú a TAO Dance Theater vezetőjével

Igazi kuriózum lesz májusban a Nemzeti Táncszínházba látogató TAO Dance Theater, akik ezúttal a világhírű Numerical Series (Számsorok) című alkotásukból az 5 & 9 számú koreográfiákat mutatják be a magyar közönségnek. Az előadás kapcsán Tao Ye-t kérdeztük.
Tánc ajánló

Táncra fordítja le Bartók kórusműveit a Duna Művészegyüttes

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadásban április 25-én a Szent Efrém férfikarral közösen mozdítják meg Bartók műveit.
Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.