Tánc

Duda Éva: "Hamu borítja a színpadot"

2012.05.11. 14:05
Ajánlom
Egy katasztrófát megélt férfi családtörténetét mutatja be a Duda Éva Társulat legújabb, After című előadása. Hamuval beszórt színpad, kizökkent idő, és fiatal táncosok várják az érdeklődőket a MU Színházban péntek, szombat és vasárnap este, valamint május 30-án.

-  Az új bemutatótok címe After, így, gondolom, az idő kérdése fontos szerepet kap az előadásban.

- A cím a múltra utal, azt jelzi, hogy valami történt korábban. Ezt a titkot teljes mértékben nem fedjük fel, de az elmúlt események meghatározzák a szereplők viselkedését és a színpadi történéseket is. A darabban filmszerűen több idősík is váltja egymást, ez elsősorban a főszereplő férfi pszichés állapotait ábrázolja. Nem kronológiai sorrendben halad előre a történet, de vannak nyilvánvaló jelek, amik egyértelművé teszik az idősík ugrásokat.

- A bemutató másik kulcsfogalma az idő kérdése mellett a család. Mottóul egy Hegel-idézetet választottatok: "A polgári társadalomban mindenki önmaga célja." Miért a család a téma? A koreográfiában az egyéniség és a családi közösség hogyan kerül egymással szembe?

- Izgalmas ez a mikrotársadalom, fontosnak éreztem, hogy ahhoz, hogy egy-egy egyént jobban be lehessen mutatni, a személyiségét vagy aktuális állapotát jobban ki lehessen fejteni, meg kell érteni, honnan jött, kikkel van kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy az egyént egy kis közösségen, a családon belül és kívül lehet jól bemutatni, a kapcsolatrendszerét, konfliktusait így lehet elemezni. Ezen felül az előadás általánosabb kérdésekre is rávilágít a családdal kapcsolatban: Mit jelent ma a család 2012-ben, az európai kultúrkörben? Mennyire fontosak ezek a kötelékek, mennyiben erősítik egymást a családban a szereplők? Mennyire értéktelenedik el ez a fogalom a rengeteg válás következtében, amikor felerősödnek az egyéni érdekek?

- A férfi, az apa figurája a főszereplő, van egy felesége és van két gyerekük, egy fiú és egy lány ­- így épül fel az előadásban az átlagos, európai családmodell. Az mennyiben fontos, hogy egy férfi szemszögéből követhetjük az eseményeket?

- Nagyon fontos, hogy egy férfi a főszereplő. Hiszen a nőiség szimbóluma a befogadás, az oltalmazás, a család összetartása a szerepköre, egy férfinak más viszonya van a családtagjaihoz, ha pedig problémája van, az kihat az egész családjára. Másképp fogalmazva, a női magány az esetek többségében a másokkal való kapcsolatból ered. Ha egy nőt kiszolgáltatottan vagy elveszetten mutatsz meg ­- az egy picit sztereotip módon ­-, mindig a másokhoz való viszony miatt alakul ki. A férfi magánya viszont költői, artisztikus magány tud lenni, a mi főszereplőnk pedig egy művész.

- Egy meghatározhatatlan katasztrófa is fontos dramaturgiai szerepet kap az előadásban. Ez egy rejtélyes esemény, amire leginkább csak a színpadkép és az időhasználat utal.

- Hamu borítja a színpadot, ennek az anyagnak és a további díszletelemeknek, kellékeknek a használata az, ami kifejezi ezt a vészállapotot vagy utolsó pillanatot, amely a világ és az emberi kapcsolataink kiürülését, elértéktelenedését szimbolizálja. Jól funkcionál, és nagyon kifejező.

- Kérdéses, hogy ez a katasztrófa megtörtént-e már, vagy csak a vészjeleit láthatjuk? Ez az After cím tükrében is érdekes lehet.

- Az előadás nyitva hagyja ezt a kérdést, vagy inkább titokként kezeli. Nem lehet tudni biztosan, hogy ez egy belső, lelki katasztrófa, egy személyes esemény, vagy egy külső, mindenkit érintő szerencsétlenség, ha pedig külső katasztrófa, akkor mi okozta. Ebben a néző asszociációs játékára és képzeletére is számítunk, miközben nekünk természetesen van több, nem csak egy konkrét megoldásunk a kérdésre.

- A mozgásformákban hogyan jelenítitek meg a család, az egyén, a férfi nézőpont, a katasztrófa, az idő kérdésköreit?

- A mozgás nálunk úgy születik, hogy mindig az adott szituációból, jelenetből épül fel a koreográfia. Nem tánctechnikai bravúrok sorozata látható, hanem a lényegből indukált forma. Hasonlóan, mint egy prózai színházi előadásban, itt a koreográfia nagyon erősen kapcsolódik a tartalomhoz, ettől születik meg a mozdulat. A kortárs táncban fellelhető mindenféle stílusjeggyel találkozhat majd a néző, de ha valahogyan mégis meg kellene határozni a világát, akkor a fizikai tánc stílusába tagolnám be az előadás mozgásanyagát. Az érintkezések, gesztusok dominálnak, az erő befogadása és visszadobbantása, egyszerű, de kidolgozott jelek és sok partnering elem jellemző a tételekre.

- Új együttműködéseket kerestél ehhez az új bemutatóhoz. Kik táncolnak az előadásban?

- Csuzi Márton a főszereplő, a férfi, ő az egyetlen előadó, akivel már korábban is dolgoztam. Tudtam mit fog tudni a szerepéből felépíteni. A többiek kiválasztása lutri volt, de hagyatkoztam a megérzéseimre, és jól tettem. Csák Beatrixot egy válogatás útján választottam a nő, az anya szerepére. Jó egy társulatban a frissítés, és a darab is megkívánta a fiatal arcokat, főleg a gyerekek szerepkörére. Jenna Jalonen, finn származású táncosnő alakítja a lány gyermek szerepét, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyik vizsgaelőadásán láttam táncolni, ezután kértem fel, hogy csatlakozzon hozzánk, Fülöp Lászlót pedig a fiú szerepére hívtam meg, illik hozzá ez a figura, karakteres egyéniséget hoz

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.