Tánc

Duda Éva: "Hamu borítja a színpadot"

2012.05.11. 14:05
Ajánlom
Egy katasztrófát megélt férfi családtörténetét mutatja be a Duda Éva Társulat legújabb, After című előadása. Hamuval beszórt színpad, kizökkent idő, és fiatal táncosok várják az érdeklődőket a MU Színházban péntek, szombat és vasárnap este, valamint május 30-án.

-  Az új bemutatótok címe After, így, gondolom, az idő kérdése fontos szerepet kap az előadásban.

- A cím a múltra utal, azt jelzi, hogy valami történt korábban. Ezt a titkot teljes mértékben nem fedjük fel, de az elmúlt események meghatározzák a szereplők viselkedését és a színpadi történéseket is. A darabban filmszerűen több idősík is váltja egymást, ez elsősorban a főszereplő férfi pszichés állapotait ábrázolja. Nem kronológiai sorrendben halad előre a történet, de vannak nyilvánvaló jelek, amik egyértelművé teszik az idősík ugrásokat.

- A bemutató másik kulcsfogalma az idő kérdése mellett a család. Mottóul egy Hegel-idézetet választottatok: "A polgári társadalomban mindenki önmaga célja." Miért a család a téma? A koreográfiában az egyéniség és a családi közösség hogyan kerül egymással szembe?

- Izgalmas ez a mikrotársadalom, fontosnak éreztem, hogy ahhoz, hogy egy-egy egyént jobban be lehessen mutatni, a személyiségét vagy aktuális állapotát jobban ki lehessen fejteni, meg kell érteni, honnan jött, kikkel van kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy az egyént egy kis közösségen, a családon belül és kívül lehet jól bemutatni, a kapcsolatrendszerét, konfliktusait így lehet elemezni. Ezen felül az előadás általánosabb kérdésekre is rávilágít a családdal kapcsolatban: Mit jelent ma a család 2012-ben, az európai kultúrkörben? Mennyire fontosak ezek a kötelékek, mennyiben erősítik egymást a családban a szereplők? Mennyire értéktelenedik el ez a fogalom a rengeteg válás következtében, amikor felerősödnek az egyéni érdekek?

- A férfi, az apa figurája a főszereplő, van egy felesége és van két gyerekük, egy fiú és egy lány ­- így épül fel az előadásban az átlagos, európai családmodell. Az mennyiben fontos, hogy egy férfi szemszögéből követhetjük az eseményeket?

- Nagyon fontos, hogy egy férfi a főszereplő. Hiszen a nőiség szimbóluma a befogadás, az oltalmazás, a család összetartása a szerepköre, egy férfinak más viszonya van a családtagjaihoz, ha pedig problémája van, az kihat az egész családjára. Másképp fogalmazva, a női magány az esetek többségében a másokkal való kapcsolatból ered. Ha egy nőt kiszolgáltatottan vagy elveszetten mutatsz meg ­- az egy picit sztereotip módon ­-, mindig a másokhoz való viszony miatt alakul ki. A férfi magánya viszont költői, artisztikus magány tud lenni, a mi főszereplőnk pedig egy művész.

- Egy meghatározhatatlan katasztrófa is fontos dramaturgiai szerepet kap az előadásban. Ez egy rejtélyes esemény, amire leginkább csak a színpadkép és az időhasználat utal.

- Hamu borítja a színpadot, ennek az anyagnak és a további díszletelemeknek, kellékeknek a használata az, ami kifejezi ezt a vészállapotot vagy utolsó pillanatot, amely a világ és az emberi kapcsolataink kiürülését, elértéktelenedését szimbolizálja. Jól funkcionál, és nagyon kifejező.

- Kérdéses, hogy ez a katasztrófa megtörtént-e már, vagy csak a vészjeleit láthatjuk? Ez az After cím tükrében is érdekes lehet.

- Az előadás nyitva hagyja ezt a kérdést, vagy inkább titokként kezeli. Nem lehet tudni biztosan, hogy ez egy belső, lelki katasztrófa, egy személyes esemény, vagy egy külső, mindenkit érintő szerencsétlenség, ha pedig külső katasztrófa, akkor mi okozta. Ebben a néző asszociációs játékára és képzeletére is számítunk, miközben nekünk természetesen van több, nem csak egy konkrét megoldásunk a kérdésre.

- A mozgásformákban hogyan jelenítitek meg a család, az egyén, a férfi nézőpont, a katasztrófa, az idő kérdésköreit?

- A mozgás nálunk úgy születik, hogy mindig az adott szituációból, jelenetből épül fel a koreográfia. Nem tánctechnikai bravúrok sorozata látható, hanem a lényegből indukált forma. Hasonlóan, mint egy prózai színházi előadásban, itt a koreográfia nagyon erősen kapcsolódik a tartalomhoz, ettől születik meg a mozdulat. A kortárs táncban fellelhető mindenféle stílusjeggyel találkozhat majd a néző, de ha valahogyan mégis meg kellene határozni a világát, akkor a fizikai tánc stílusába tagolnám be az előadás mozgásanyagát. Az érintkezések, gesztusok dominálnak, az erő befogadása és visszadobbantása, egyszerű, de kidolgozott jelek és sok partnering elem jellemző a tételekre.

- Új együttműködéseket kerestél ehhez az új bemutatóhoz. Kik táncolnak az előadásban?

- Csuzi Márton a főszereplő, a férfi, ő az egyetlen előadó, akivel már korábban is dolgoztam. Tudtam mit fog tudni a szerepéből felépíteni. A többiek kiválasztása lutri volt, de hagyatkoztam a megérzéseimre, és jól tettem. Csák Beatrixot egy válogatás útján választottam a nő, az anya szerepére. Jó egy társulatban a frissítés, és a darab is megkívánta a fiatal arcokat, főleg a gyerekek szerepkörére. Jenna Jalonen, finn származású táncosnő alakítja a lány gyermek szerepét, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyik vizsgaelőadásán láttam táncolni, ezután kértem fel, hogy csatlakozzon hozzánk, Fülöp Lászlót pedig a fiú szerepére hívtam meg, illik hozzá ez a figura, karakteres egyéniséget hoz

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Színház

Jogsértő lett volna a félév semmissé tétele, de segít Vidnyánszkynak az éj leple alatt kiadott kormányrendelet

Hiába állítják az SZFE hallgatói, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást, Vidnyánszkyék könnyedén megtehetik ezt a kormány friss rendeletének segítségével.
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Jazz/World

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.