Oscar Naters és a Grupo Integro nevű társulata arra vállalkozott, hogy César Calvo’s 1981-es könyve, a The Three Halves of Ino Moxo alapján vizuális hatásokkal teletűzdelt táncelődást rendezzen. Az író a könyvben egy sámán vezette pszichedelikus útról számol be. Az ayahuasca egy tradicionális gyógyító növény, amelynek erős pszichoaktív hatása van. A táncelőadás összes szereplője átélte már személyesen az élményt, de a próbafolyamat elején közösen is elmentek egy szertartásra, hogy a rituálé képi, hangbéli és mozgásos élményeit felelevenítsék, ezáltal közelebb hozzák a közönséghez.
A szereplők között van egy igazi sámán, Rawa, aki egy kelet-perui tradicionális gyógyító családból származik, és aki először 11 évesen vett részt ayahuasca szertartáson édesapjával és nagyapjával. Az előadásban ő adja elő a szertartás során is használt énekeket, amelyek „rezgései behatolnak a részt vevők testébe”, ahogy Naters fogalmaz. „Ezek a rezgések molekuláris szinten is alakítják az anyagot. Az emberek általában spirituális és fizikális gyógyulást is várnak az ayahuasca szertartástól. A növény tudja, hogy miért ittad meg a teát, hogy mit is keresel általa, és segít megtalálni és oldani azokat az érzelmi blokkokat, ami akadályoz a gyógyulásban” – mondja Naters.
Az ayahuasca általában erős hányást okoz, ami egy tudatállapot módosulást eredményez. „Ezt nem pontos hallucinációnak nevezni, hiszen minden, ami történik, belőled, a résztvevőből indul ki. Annak családjából, hozott és szerzett élményeiből. Ugyanakkor sokan számolnak be egy közös élményről, egy hatalmas kígyóról, amitől sokan megijednek, de valójában a növény általa kapcsolódik a résztvevőben az anyafölddel”. A kígyó az előadásnak is fontos részét képezi.
Az ayahuasca tehát egy kedvelt és divatos cél lett a megvilágosodást kereső turisták körében, de miután egy brit utazó 2014-ben meghalt egy szertartás során, fokozott körültekintéssel végzik az előkészületeket. „Nagyon fontos, hogy meg kell adni a növénynek járó tiszteletet” – fogalmaz Rawa. „A felkészülés során speciális diétát kell folytatni, ami a hús, a só és a cukor megvonásával jár. Ezen kívül fontos tisztázni a szándékokat is. Szívesen fogadom a résztvevőket a világ bármely tájáról, akik válaszokat keresnek, de ez nem csak egy drogélmény a sok közül. Ha nem tiszteled a növényt, olyat is megmutathat, ami túl erős, amire nem vagy felkészülve” – teszi hozzá. „Sajnos nagyon sokan üzletszerűen végzik a szertartást, a TripAdvisoron pedig nem találsz olyan értékelést, ami a legjobb sámánra vonatkozna” – fogalmaz.
Az Ino Moxo című táncelőadás egy sokkal kevésbé kockázatos úton vezet el a katarzishoz, miközben betekintést enged a rituálé okozta élménybe. „Megpróbáljuk a Calvo által leírt amazonasi történetet Rawa gyógyítással kapcsolatos tapasztalataival összekötni. A nézők maguk is mélyen részt vesznek a halál és újjászületés transzperszonális drámajában” – mondja Naters.
(forrás: The Guardian)