Tánc

Egyik rabszolgaságból a másikba

2019.08.22. 08:05
Ajánlom
Az Út a királyi operába című portréfilm lehetett volna negédes mese egy mulatt fiúról, aki a világon elsőként táncolhatta sötét bőre ellenére Rómeót. Szerencsére azonban Icíar Bollaí rendezőnek – Carlos Acosta produceri jelenléte mellett – sikerült megmutatnia, hogy sötétség nélkül nincs fény.

Pedig a magyar cím tündérmesét ígér: milyen rögös úton jutott el Havannából az utcai táncpárbajok kiskirálya a fényes brit királyi opera színpadára. Arra pedig nem utal, amire a film alapjául szóló önéletírás, a Nincs út hazafelé (No Way Home) című könyv igen, hogy van-e innen visszaút egy olyan helyre, ahol igazán jól érzi magát: Kubába. A hazájába. Ahonnan mindenki menekül, ahol lehet, hogy elveszik a villanyt az éjszakai buli közben, de elevenek az emberi kapcsolatok, és körülveszik a szerettei. Pedig sokkal inkább ez a film alapkérdése. A film eredeti címe a magyarnál jelentésesebb:

Yuli – apja adta Carlos Acostának ezt a becenevet, és az afrikai harcos isten, Ogun fiának nevével együtt a megváltó szerepét is ráhelyezte.

Mivel azonban ez nem önként vállalt szerep, Yuli egészen sokáig átokként éli meg tehetségét. A fordított Billy Elliot-sztoriban a kis főhős a gondolattól is retteg, hogy a focilabdát harisnyára cserélje, és még akkor sem képes azonosulni a balettsztár szerepel, amikor a Royal Ballet szólótáncosi szerződést ajánl az akkor 17 éves táncosnak. Carlos Acosta történetének pontosan azért van súlya, mert nem az önmegvalósításról szól, hanem arról a közösségről, amit képvisel. Az egész életét kamionsofőrként tengető, sőt ártatlanul börtönbe zárt karizmatikus apáról, a fehér anyáról, akinek le kellett mondania az egyetlen adódó lehetőségről, hogy elhagyja Kubát egy jobb élet reményében, a világosbőrű lánytestvérről, aki beleőrült a bezártságba, és azokról az apai felmenőkről, akik évszázadokon keresztül rabszolgasorban éltek.

„350 év rabszolgaság nyomot hagy az emberen”

– valahogy így szól a film egyik tételmondata, természetesen az apa szájából, aki puszta jóindulatból beletaszítja fiát egy másik – jóllehet csillogóbb – rabszolgaságba.

02_Yuli_CDeniseGuerra-154140.jpg

Út a királyi operába (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Itt rablánc helyett balettcipő szorít, cellák helyett pedig a szigorú menetrend és a balettrúd korlátozza a szabadságot. A film könnyen olvasható szimbólumai is végig ezt sugallják: balettóra közben is a szabadban repkedő madarak lépteit fürkészi, a véletlenül felfedezett, elhagyatott építészeti remekmű, a valaha volt színházi komplexum kupoláján beáradó fénysugarak pedig rácsként vetülnek a falra. A film egyik legnagyobb erénye a kubai élet kétarcúságának hiteles bemutatása. Látjuk, hogy a mélyszegénység ellenére mennyi szín és élet bújik meg a szobakonyhás lakásokban, hogy még közösségben élnek az emberek, szemben az esős Londonnal, ahol a fiatal Acosta magányosan kénytelen viselni a balettel járó terhet.

Acosta története ebből a szempontból rokon Szergej Polunyinéval, akiben hasonló belső konfliktus zajlik. A róla szóló, Dancer című dokumentumfilm alapkérdése ugyanez: feloldoz-e a balett fénylő világa? Van-e értelme naphosszat a balettrúd mellett nyújtani a szülők álmát beteljesítve, akár a család szétesése árán is? Míg azonban Szergej Polunyin a szerhasználat és a botránykeltés útjára lépett, addig Acostát egy sokkal szelídebb karakterként ismerjük meg, aki soha nem süllyedt olyan mélyre, ahonnan ne tudott volna "jó útra" térni.

03_Yuli_CDeniseGuerra-154142.jpg

Út a királyi operába (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Ebben a bivalyerős apakarakter (Pedro Acosta - Santiago Alfonso) mellett a lágy és melegséget sugárzó balettmesternőnek (Maestra Chery - Laura De la Uz) is nagy szerepe van. Míg Polunyin esetében az apahiány hangsúlyos elem volt, addig itt épp ellenkezőleg: az apa jelenléte nagyon erős, talán túlontúl is. A film jó arányérzékkel helyezi egymás mellé apa és fia igazságát, ami a film egyik csúcspontján heves vitában feszül egymásnak. A drága holmikban hazatérő fiú az otthoni kosztot jólesően kanalazván honvágyról panaszkodik a családnak, mire az apa fegyelemre inti: „felejts már el végre minket!”. A mesternő az, aki ezt a keménységet ellensúlyozni tudja szeretettel, aki gyerekkorától fogva nyomon követi Yuli pályáját, és minden kiugrási kísérletéből gyengéden visszatereli a balettrúd mellé. Aki a legnagyobb társulatok felé fordítja a fiú dacos arcát, és akire Acosta hallgat, mert valahol otthonra talál benne.

A legnagyobb világsikerek sem hoznák meg azonban a katarzist és megelégedettséget, ha a főszereplő nem tudná megvetni a lábát a hazai földön. Erre pedig válaszként szolgálnak a filmen végigvonuló táncos snittek, amelyekben az önmagát alakító Acosta saját társulatának táncosaival viszi színre életét. (Carlos Acosta nyugdíjba vonulása előtt megalapította az Acosta Danza társulatot, és táncakadémiát nyitott Havannában.) Ezek a látványos szcénák olykor kissé szentimentálisak és a klisések, ugyanakkor izgalmas réteget kölcsönöznek az alapvetően játékfilmes eszközökkel operáló mozinak. Arról nem is beszélve, hogy a felnőttkori önmagát alakító Acosta tekintete milyen beszédes. 

04_Yuli_CDeniseGuerra-154143.jpg

Út a királyi operába (Fotó/Forrás: Cirko Film)

A film legnagyobb érdeme az árnyalt karakterábrázolások mellett, hogy nem önti le a balettet cukormázzal, nem próbálja tejjel-mézzel folyó kánaánként bemutatni, nem romanticizálja, ahogy azt a sztereotípiát is felülírja, hogy a balett harisnyás hímek férfiatlan táncát jelenti.

„Csak keményen és finoman”

– szól oda Acosta egykori balettiskolájába visszatérve az egyik gyerekkori énjére hasonlító balettnövendéknek, aki a példaképét látja benne. Ez a kétpólusúság az, ami miatt a mai napig érvényes műfaj lehet a balett, és amibe a fehér mellé Acosta és úttörő afroamerikai társai – lásd Arthur Mitchell, Misty Copeland, Michaela DePrince, stb. – immár sötétebb árnyalatokat is felfestettek.

Carlos Acosta balettigazgató lett

Kapcsolódó

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.

Minden táncosnak hasznára válhatnak Carlos Acosta tanácsai

Minden táncosnak hasznára válhatnak Carlos Acosta tanácsai

Hogyan lesz az emberből táncos szupersztár? Carlos Acostának van erről fogalma, hiszen egy havannai nyomortelepről indult, mára pedig szabadúszóként a világ összes jelentős balettszínpadán várják.

A magyar mozikban is bemutatják a Carlos Acostáról szóló életrajzi filmet

A magyar mozikban is bemutatják a Carlos Acostáról szóló életrajzi filmet

Út a királyi operába címmel augusztus 22-től kerül a mozikba az eredetileg Yuli címet viselő alkotás, ami a havannai nyomortelepről a legnagyobb balettszínpadokig jutó balett-táncos pályáját követi nyomon. A filmet a Cirko Film forgalmazza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.