Tánc

"Élettel teli környezetben leszünk"

2014.10.12. 14:14
Ajánlom
Már köztudott, hogy a Nemzeti Táncszínház a Várból a Millenáris Teátrumba költözik. Ennek kapcsán pedig Ertl Péterrel, az intézmény igazgatójával beszélgettünk a költözésről, az átmeneti időszak programjairól és arról, mely programok a legfontosabbak ebben az átmeneti évadban. INTERJÚ

- A Táncszínház alig van túl a költözésen, de Ertl Péter igazgatón sem fáradtság, sem idegesség nem látszik. Azért megkérdezi, mennyi időt fog igénybe venni az interjú, mert teendő akad elég, a Nemzeti Táncszínház irodáinak ideiglenesen otthont adó épületben ugyanúgy folyik a munka, mint előtte a Miniszterelnökség jövőbeni épületeként kijelölt, egykori Karmelita kolostorban. Az élet tehát megy tovább, de én elsőként mégis azt kérdezem: nem sajnálja, hogy távozniuk kellett?

- Amikor a Nemzeti Táncszínház saját épületet kapott, az egy különleges lehetőség volt a táncszakma számára. Előtte évtizedeken át működött a Táncfórum, különböző helyeket bérelve lehetett előadásokat szervezni, de az állandó épülettel, a saját technikával már sokkal jobban lehetett tervezni. Megemelkedett az előadások és a nézők száma is, így mondhatjuk, hogy egy különleges korszaka volt ez a hazai táncművészetnek. A stabilitás, a biztonság érzése feledtette azt is, hogy az épület nem volt minden szempontból alkalmas arra, amire használtuk.

-  Már máskor is említették, hogy a költözés előrelépés lehet ebből a szempontból. Itt pontosan mire gondoltak?

-  A Várban sokszor okozott gondot a parkolás, akár a személyautóknak is, nem is beszélve a buszokról. Havonta legalább tizenöt-húsz gyerekelőadást szervezünk, csak ez előadásonként hat-nyolc buszt jelentett. De jöttek persze kamionok is, ezekre mind behajtási engedélyt kellett kérni. Nem volt egyszerű ekkora forgalmat megszervezni, pont ott.

-  És színházi szempontból?

- A Millenárison nagyobb lesz a színpad, variálható lesz a nézőtér, mobilabb tereket tudunk majd kialakítani. Most a tervezés, előkészítés fázisában vagyunk, és lehetőségünk van rá, hogy a táncművészet igényeinek jobban megfelelő helyszínt alakítsunk ki. Ez lényegesen nagyobb szabadság annál, mint amikor azt mondják: "kapsz egy kész épületet, amit használhatsz", viszont az épület műemlék, benne középkori falakkal. Ezen kívül persze a környezet is fontos. Bár nem költözünk messze, de most egy élettel teli környezetben leszünk, körülvéve mindenféle szolgáltató helyekkel, kávézókkal, villamos- és metrómegállók mellett.

-  Mikor tudnak majd beköltözni?

-  A kormányhatározatban 2015 szeptembere szerepel az átadás időpontjaként, a 2015/16-os évadot már mindenképpen ott akarjuk kezdeni.

-  Kiesésekkel számolnak erre az átmeneti időszakra?

-  Egy alternatív időszakot élünk, több helyszínen játszunk egyszerre. A Művészetek Palotájában rezidens intézmény a Nemzeti Táncszínház, ahol száz nap táncelőadásait szervezi, emellett helyet bérelünk a MOM Kulturális Központban, ahol nagyobb színpadi produkciókat mutatunk be. A Hagyományok Házába mennek elsősorban a folklórelőadások és a gyerekdarabok, a Marczi közösségi terébe kerülnek a kisebb, a Nemzeti Táncszínház kamaratermébe szánt produkciók, és tervezünk előadásokat a Várkert Bazárba is. Ha ehhez hozzáadjuk a vidéken megszervezett előadások számát, még az is lehet, hogy az eddiginél magasabb előadásszámot is tudunk majd produkálni.

-  Tehát kevesebb nézővel sem számolnak?

- Az biztos, hogy sokan már a megszokás miatt sem fognak az alternatív helyszínekre eljönni, tehát minden bizonnyal lesz nézőszám-kiesés. Ez elkerülhetetlen.

- Hogyan próbálják meg minimalizálni ezt a kiesést? Többet költenek például marketingre?

- Összetett helyzet. Be kell vezetnünk az alternatív helyszíneket egy évre, aztán jövőre újra be kell vezetnünk egy másik helyet is, az állandó színházat. Erre egy részletes marketingstratégiát dolgoztunk ki, ennek részei például az eddigieknél nagyobb utcai reklámplakátok és minden olyan stratégiai eszköz, ami láthatóvá teszi az embereknek az elköltözést, ezt az átmeneti állapotot és azt, hogy még egy változás jön, ami viszont végleges lesz.

- Kap a Táncszínház 293 millió forintot többlettámogatást is. Ezt mire költik majd? Említette a reklámokat, de gondolom a bérleti díjak sem lesznek ebben az évadban alacsonyak.

- Ez a támogatást a költözésre és a 2014/15-ös évad költségeire kaptuk, és ahogy mondja, ennek nagyobb részét a bérleti díjak teszik majd ki. Ehhez jön hozzá az eszközök raktározásának költsége, de szükség van irodákra is. Amit a Várszínház infrastruktúrája biztosított, azt kell ebből az összegből fedezni, és természetesen ez a teljes évadra vonatkozik.

- Elég lesz erre ez az összeg?

- Természetesen, ennek az összegnek a kikalkulásában mi részt vettünk, a kormányzat elfogadta azokat a számításokat, amelyet letettünk az asztalra. Ki fogunk jönni ebből a keretből, és mivel ezt mi állapítottuk meg, ez a mi felelősségünk.

- Egyébként számítottak rá korábban, hogy egyszer költözniük kell?

- Ez a kérdés már 2009-ben fölvetődött, azóta körbelengte a Táncszínház életét ez a lehetőség, konkrétan a kormányzati célú hasznosítás terve is. Ennek ellenére váratlanul ért minket a lépés, azt hittük, csak később kerül majd rá sor, amikor a Várat a tervek szerint átalakítják. Váratlanul ért tehát minket ez a lépés, de nem mondhatnám, hogy felkészületlenül. Tudtuk, milyen igényei vannak egy ilyen színháznak: hogy szükség van nagy színpadra, kis színpadra, volt elképzelésünk arról, milyen legyen a nézőtér, és olyan helyet akartunk, ahol nem okoz gondot a közlekedés, a parkolás, valamint lehetőség van szabadtéri programok megszervezésére is. Amikor szóba került a költözés, mi ezeket az igényeket mutattuk be a kormányzatnak is, így született meg a döntés a Millenáris Teátrumról.

- Még az interjú előtt adott pár programfüzetet az évad programjairól. Ezek közül melyiket tartja a legfontosabbnak, mire a legbüszkébb?

- A táncművész pálya egy 15-20 éves terminus, a legrövidebb előadó-művészeti pálya. A táncosnak a legfontosabb az előadás és egy darab premierje, mi pedig arra törekszünk, hogy a pályája során egy táncos minél több előadásnak lehessen részese, a néző pedig minél több darabot nézhessen meg. Ezért azt kell mondanom, hogy mindegyik előadás egyformán fontos. Ez olyan, mintha azt kérdeznék a szülőtől, hogy melyik gyerekét szereti jobban.

- Olyasmire gondoltam inkább, amit régóta szerettek volna már tető alá hozni, és most végre sikerült.

- Ami legutoljára nagy sikert hozott az az új, tánc/színházi nevelési program, amit májusban a kaposvári Biennálén Közművelődési Díjjal ismert el a zsűri. Ez a már létező, a színházi eszközökkel történő nevelésnek a továbbgondolása, táncszínházi eszközökkel. Ez egy teljesen új kezdeményezés, januárban mutattuk be, rengeteg energiát tettünk bele, az ezért kapott díj pedig hatalmas elismerés. Fantasztikus dolog, amikor 15-18 éves srácok, akik talán soha nem találkoztak a professzionális tánccal, egy ilyen háromórás foglalkozás keretében megtapasztalják annak örömét és ennek a művészeti ágnak a szépségét. Ha tehát van valami, amire mostanában nagyon büszke vagyok, akkor az ez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.
Tánc interjú

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.
Tánc magazin

Falakon innen és túl – A Frenák Pál Társulat próbáján jártunk

Egy előadás próbáján kívülállóként jelen lenni majdnem olyan intim helyzet, mint egy szülőszobában figyelni, ahogy egy anya igyekszik életet adni gyermekének. A Frenák Pál Társulat W_all című új előadását ráadásul minden táncos a gyermekének tekinti.
Tánc kult50

„Lehet a tánc nyelvén történeteket mesélni”

Vonzza a figyelmet hihetetlenül erős kisugárzása és karizmája, no meg nem mindennapi megjelenése: 190-es magassága, uralkodói testtartása. A Kult50 portréja Juronics Tamásról.