Tánc

Elhunyt Nigel Charnock

2012.08.02. 19:03
Ajánlom
Az angol táncos-koreográfus augusztus elsején Londonban hunyt el. Halálát rák okozta, amit idén júniusban diagnosztizáltak nála. Nigel Charnockra egy korábbi interjúnkkal emlékezünk.

Egész teste mozgásban van, gesztikulál, izeg-mozog – ha nem tudnám, hogy egy angol úriemberrel ülök szemben, a látványra azt hinném, egy visszafogott olasszal beszélgetek. Mivel egy interjúban a nemzeti sztereotípiákat emlegette, innen kezdjük a „forradalmi” beszélgetést Nigel Charnockkal, a Forte Társulat új előadását készítő táncos-koreográfussal.

- Először 2003-ban jártál nálunk előadóként, aztán 2006-ban is láthattunk táncosként. Akkor milyen benyomást szereztél rólunk?

- Őszintén? Semmilyet. Jöttem, táncoltam, mentem tovább.

- És tavaly, amikor a workshopra megérkeztél?

- Prekoncepció és elvárások nélkül jöttem, úgyhogy eléggé meglepődtem, amikor ott állt velem szemben egy nyomott, szomorú hangulatú, pesszimista csoport. Úgy tűnt, ennek a hangulatnak nincs különösebb oka, csak annyi, hogy magyarok, és amióta itt vagyok, ez a feltételezés egyre inkább erősödött.

- Minden olasz spagettit zabál, minden angol teázik?

- Persze, minden sztereotípia, így a népeket illetőek is, közhely: igaz, de mégsem alkalmazható mindenkire. Az olaszok általában hangosak, hatalmas, teátrális gesztusokat használnak, puccosan öltöznek, nekem viszont vannak olyan olasz barátaim, akikre ez egyáltalán nem áll. A britek meg...

- Ami eleve négy nemzet.

- Vagy még több, mert az észak-walesiek egész mások, mint a dél-walesiek, ahol jóval nyitottabbak az emberek. Különben szerintem ez a kikötők miatt van: amellett, hogy a ki-be futó hajók miatt sok és sokféle emberrel találkozol, következésképp toleránsabb, alkalmazkodóbb leszel, egyfajta olvasztótégelyként is szolgálnak a dokkok.

- Te hol érzed magad jól?

- Az íreknél például, mert náluk barátságosabb népet nem ismerek. Meg Angliában, ahol száz kilométernél többet nem kell, hogy utazz, hogy tengert láss. A víz moraja, végtelensége... Szeretem.

- Akkor itt eléggé bezártnak érezheted magad.

- Viszont Európa szívében vagyok! (Nevet.) Arra jöttem rá, minél többet utazom, annál angolabbnak érzem magam.

- Az utazás mint az önmegismerés egyik módja?

- Nem szükségszerűen. Elég sok szólót csináltam, iszonyú mennyiségű időt töltöttem egyedül egy teremben, ahol a tükrökből én néztem magamra. Akkor nincs mese, konfrontálódni kell magaddal: mi a fenét akarok mondani, érdekes leszek-e másoknak, meg tudom-e csinálni, van-e egyáltalán mondanivalóm? Egyedül vagy, de ez nem magány, hanem annál jóval produktívabb állapot. Számomra legalábbis, mert találkoztam olyanokkal, akik arra alkatilag képtelenek, hogy ily módon zárkózzanak be a próbaterembe. Jó, nekem is kicsit elegem van már belőle, úgyhogy a legutóbbi szólóm improvizáción alapult.

- Ez a felkérés egy darabra vonatkozott, vagy a Revolution (Forradalom - a szerk.) című darabra?

- Egy darabra, aztán nyolc-tíz hónapja megkérdezték, mi lesz a cím. Ezt adtam le. Optimális esetben erről is fog szólni. De nem egy konkrét forradalomról. Bár 1956 volt a kiindulási pont, történelmi darabot, korhű jelmezekkel, megtörtént események dramatikus-táncos feldolgozásával, nem akartam. Nemrég egy többesjelet ragasztottunk a főnévhez, hogy arra utaljunk, a szó általános értelmében beszélünk, amit az élet bármely területére használhatunk.

- Ha már a közhelyeknél tartunk: egzakt módon mit jelent a forradalom?

- Változást, átalakulást, fordulópontot, új körülményeket, új helyzetet.

- Sokféle forradalmár van a csöndes ellenállótól a terroristáig. Te ezen a skálán hova tennéd magad?

- Egyértelműen a terroristák közé. Én egy színházi terrorista vagyok! (Nevet.) Ahol dolgozom, ott szeretem el bizonytalanítani az embereket, szeretek zavart, káoszt okozni.

- Ez még a punk korszakodból maradt? Egy helyen azt írták rólad, hogy a punk esztétikája és energiája, illetve a barkácsoló mentalitás tett téged művésszé.

- Úristen! Gyönyörű! (Nevet.) De nem hiszek abban, hogy vannak dolgok, amik művésszé tesznek. A szakmát, a technikai fogásokat meg lehet tanulni, de a tehetséggel, a kreativitással vagy születik valaki, vagy nem. És ez nem kell művészet-művészetnek érteni, elég a hétköznapokra gondolni, mert egy szakácsban vagy egy tanárban is van alkotási igény. Az véletlen, hogy én pont ebben, a táncban tudom kifejezni magam.

- Darabjaidban a bűn és a szexualitás, sőt talán inkább az érzékiség energiáiból, akár azok elfojtásából, akár azok manifesztálódásából keletkező erők vannak jelen.

- Miért, nem ez irányítja az életünket? Emberként tudatosan élünk, legalábbis van öntudatunk, és irányítani tudjuk az energiákat, és az érzéki kielégületlenséget optimális esetben tudjuk transzformálni a munkába. Amikor a színpadon vagyok, iszonyú érzékinek és szexinek érzem magam, de amikor lejövök, akkor a katarzist másképp akarom megélni. (Nevet.) Szenvedély nélkül semmi nem megy, ezért nem tudok mit kezdeni a középszerűséggel, a langyossággal, a nem vállalt véleményekkel. Tetszik vagy nem tetszik - emberek vagyunk, el tudjuk dönteni. A végletek érdekelnek. Előadás közben is föl lehet állni, nem kell udvariasan végignézni. Nagyképűségnek hangozhat, de tényleg nem érdekel, ki mit gondol a munkáimról, hogy a kritikusok mit írnak. Abban hiszek, hogy szenvedélyesen dolgozzak, mert akkor az átragad a nézőre is.

- Ezt az előadást milyen szenvedéllyel készítetted?

- A megismerni vágyás szenvedélyével. Az 1956-os forradalomról olvastam, rengeteg magyar népzenét hallgattam. Nagyon szeretem a népzenét, a világ minden tájáról gyűjtöm a lemezeket, de az, hogy épp mit választottam, szinte véletlenszerűen történt. Ha tetszett, maradt, ha nem tetszett, akkor nem hallgattam tovább. Mivel nem értem a nyelvet, nem a szövegre koncentráltam, vagyis nem kellett a szövegre figyelnem, abból kiindulnom, elég volt a zenére hagyatkoznom, ami sokkal primerebb érzéseket keltett bennem. Végeredményben azonban a dallam, a ritmus ösztönösen megérteti, miről szól a szöveg. És persze azt is felhasználtam, amit magam körül látok, amiben most itt élek. Olyan vagyok, mint egy szivacs, aki megfigyel, és amit lát, azt magába szívja. A próbák alatt aztán minden kijön belőlem.

- Egy bevált próbamódszer szerint?

- Nyilván az adott körülményekhez kell alkalmazkodnom, és ezért mindig egy kicsit másképp kell csinálni. Itt például az általános nyomott hangulat mellett az a frusztráló, hogy mindig mindenki késik. És akkor nekem ellene kell mennem ennek a hangulatnak, felhúzni őket egy olyan energiaszintre, ahonnan dobbantani tusunk. Nem érts félre, máshol se jobb. Az olaszokat vissza kell fogni, hogy ne játsszák túl, a spanyolok meg a görögök azonnal vetkőzni kezdenének... De amolyan mindennapi forradalmárként ez is hozzátartozik a munkámhoz, mit csináljak?!

- Ha elutazol Budapestről, hova mész?

- Haza, mert vár egy csapat 12-18 éves kölyök. Eléggé tartok tőle, hogy mit fogok velük csinálni három napig, mert ők tizenévesek, én meg egy morcos öreg pasi vagyok. Félek is, ugyanakkor várom is. Pontosan azt érzem, amit a takarásban, a színpadra lépés előtt is: hogy egyszerre mennék ki azonnal a nézők elé és rohannék el. Majd meglátjuk. És aztán jön a jól megérdemelt szabadság.

- A szó 'felszabadultság' értelmében?

- Dehogyis, a nem-dolgozás értelmében!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Kényszerhelyzetbe kerültem” – megszólalt Horváth Lajos Ottó a Nemzetiben történt balesete után kapott összegek kapcsán

A balesetben megsérült színművész azután lépett a nyilvánosság elé, hogy Vidnyánszky Attila a neki és Szász Júliának adott pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban nyilatkozott. Közleményére a Nemzeti Színház is reagált.
Vizuál

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Klasszikus

Fischer Iván lett az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának zeneigazgatója

Az együttes bejelentette, július 10-től Fischer Ivánt nevezik ki zeneigazgatójuknak. A dirigens a pozícióban Vaszilij Petrenkót váltja, aki tíz sikeres éven át volt a társulat vezető karmestere.
Színház

Közülük kerül ki a Kaszás Attila-díj idei nyertese

Balla Esztert, Ecsedi Erzsébetet és Tóth Ildikót jelölték idén a Kaszás Attila-díjra. A színművészekre a közönség szavazatait augusztus 23-án éjfélig várják a díj weboldalán.
Könyv

Vámos Miklós: Szívbe markoló az írói padlások posztumusz lesöprése

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Gabriel García Márquez posztumusz kiadású, Találkozunk augusztusban című kisregényével foglalkozik. Gondolataira a Magvetőnél megjelent kötet kontrollfordítója, Kutasy Mercédesz reagál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

19 év után visszatér a legendás IDMC Nemzetközi Táncworkshop

Idén augusztusban egy négynapos warm-up eseménnyel tér vissza a rendezvény, amelynek során visszaemlékező beszélgetésen, nemzetközi hírű művészek kurzusain és előadásain vehetnek részt az érdeklődők a margitszigeti Kristály Színtérben augusztus 5. és 8. között.
Tánc hír

Először nyert magyar művész a világhírű balettversenyen

Június 25-én este adták át a moszkvai székhelyű Benois de la Danse díjait. Férfi táncos kategóriájában Balázsi Gergő Ármin a verseny története során első magyarként megosztott első díjban részesült.
Tánc ajánló

Nyáresti táncelőadások és interaktív programok a TáncParkban

A Nemzeti Táncszínház a Millenárisra költözése óta, minden év júliusában a parkba költözik. Az alkalmi színpadon kilenc napon át, estéről-estére váltják egymást az együttesek.
Tánc ajánló

A Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból válogat a Nemzeti Táncszínház Táncparkjában

Július 12-én 20:30-tól Buda legnagyobb, ikonikus rendezvényhelyszínén, a Millenárison lép fel Duna fergeteges című válogatásműsorával a Duna Művészegyüttes.
Tánc magazin

Villanásnyi ragyogás – végzős balettművész hallgatók vizsgaelőadásán jártunk

Június 11-én tartotta a Magyar Táncművészeti Egyetem a táncművész alapképzési szak klasszikus balett szakirány hallgatóinak előzetes vizsgakoncert-előadását a Nemzeti Táncszínházban, míg a tényleges vizsgakoncertre június 23-án kerül sor a Magyar Állami Operaházban.