A család közleménye:
Novák Ferenc Tata 94. életévében, 2024. augusztus 17-én hajnalban békésen elaludt. A kiszolgáltatottság helyett a megnyugvást választotta, bölcsen hagyta, hogy kifogyjon belőle az életerő.
Kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte; idén áprilisban a Táncháztalálkozón még többszáz embernek tartott tánctörténeti előadást. A szakmája iránt szenvedély és felelősség fűtötte, utolsó nagyobb interjúja három hete jelent meg.
Sokat köszönhet neki a magyar kultúra és Magyarország.
Mélyen, de nem kritikátlanul szerette hazáját, melynek sorsáért az utóbbi években rengeteget aggódott...
Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik. Novák Ferenc ezt a tradíciót a klasszikus színházi önkifejezés részévé tudta tenni (Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál, Csíksomlyói passió, Kőműves Kelemen, István, a király), így hosszú pályája során nemzedékek sokaságával ismertette meg nemzeti kultúránk európai értékeit idehaza és világszerte. Személyében a hetvenéves Bihari János Táncegyüttes alapítóját, a három évtizeden át működő Honvéd Táncszínház megálmodóját és művészeti vezetőjét, a mai napig prosperáló Nemzeti Táncszínház kitalálóját tisztelhetjük.
Páratlan életműve, tapasztalata, tudása és kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt továbbélnek.
Ünnepeljük életét!
Novák Ferenc Tata egy néprajzi gyűjtés során az erdélyi Szásztancs településen 1972-ben (Fotó/Forrás: Korniss Péter)
Novák Ferenc az erdélyi Nagyenyeden született 1931. március 27-én, felmenői között örmények is voltak. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, az érettségit már Budapesten tette le.Műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol a tánccsoport egyik tagja helyett egyszer neki kellett beugrania. Ezután rendszeresen eljárt a próbákra is, majd csatlakozott az Építők együtteséhez, amelynek oszlopos tagja lett.
Katonai szolgálata alatt is táncos társakra talált, ekkor készítette első koreográfiáját. 1954 szeptemberében néhány katonatársával alakította meg a Bihari János Táncegyüttest (a névadó cigányprímás a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője volt). A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek.
1965-ben megbízták az 1949-ben alakult legrégebbi magyar művészegyüttes, a Honvéd Együttes tánckarának vezetésével, miközben együtt dolgozott a "biharisokkal" is. Közben levelező tagozaton elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát.
A Honvéd Együttesben nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, s végül szakított velük. A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként, 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját.
Ő vetette föl, hogy amatőr együttesek szerepeljenek egy táncjáték keretében a Dóm téren,
és azóta hagyomány, hogy minden második évben a Szegedi Szabadtéri Játékok egy produkciójának gerincét a fesztivál tánccsoportjai adják.
A hetvenes évek végén koreográfus-rendezői szerződést ajánlott neki az amszterdami Folklór Táncszínház, ezután párhuzamosan dolgozott Hollandiában és idehaza. 1983-tól megbízták a Honvéd Együttes művészeti vezetésével, irányításával a tánckar gyökeres változásokon ment keresztül. Novák Ferenc autentikus népi zenekart szerződtetett, létrehozott egy új formanyelvű dramatikus táncszínházat, az együttest bekapcsolta a hazai és nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.
Próba a Bihari Táncegyüttesben Novák Ferenc Tata vezetésével 1975-ben (Fotó/Forrás: Korniss Péter)
A Bihari Együttes irányítását felesége, Foltin Jolán koreográfus vette át, aki 1991-ig irányította a táncműhelyt.
Novák Ferenc mindkét táncegyüttesével új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is.
Legjelentősebb művei: A helység kalapácsa, Antigoné, Évszázadok táncai, Forrószegiek, János vitéz, Keleti táncvihar, Kocsonya Mihály házassága, Kőműves Kelemen, Lúdas Matyi, Magyar Electra, Magyar Menyegző.
Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Fontosabb koreográfiái: a Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok), Csíksomlyói passió, Egri csillagok, István, a király (rockopera), József és testvérei, Szarvassá változott fiak.
Munkásságát egyebek közt 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Jubileumi Prima Primissima-díjat. 2010 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a nemzet művésze, 2021-ben Budapest díszpolgára lett.
Novák Ferenc "Tata" (Fotó/Forrás: Müpa)
A Fidelio 2020-ban, 89. születésnapján, a Covid-lezárások idején készített interjút Novák Ferenc Tatával, amelyben így fogalmazott: „89 éves vagyok, a gondviselés megadta nekem, hogy bírjam. Bírtam mást is. A háborús szőnyegbombázásokat, a családunkra váró kitelepítési kísérletet, már megkaptuk a végzést róla, vidám családom volt akkor is, tervezgettük, ha el kell hagynunk a fővárost, majd szépen nevelgetjük a disznókat valahol vidéken. Majd mégsem kellett mennünk. Most sem könnyű, ezt is túl kell élni.
Az én generációmnak ráadásul már annyi mindentől kellett tartania, félnie, hogy szerintem immunisak lettünk a félelemre.”
2021-ben, kerek 90. születésnapján három egykori tanítvány köszöntötte a Mestert a Fidelio oldalán, akiket pályájuk alakulása elsodort régi együttesüktől, ám Tatához és a tőle kapott tanításhoz máig hűek maradtak.
Kapcsolódó
„Tata csak egy van, bár lenne belőle több!” – Egykori tanítványai köszöntik a 90 éves Novák Ferenc Tatát
Nevét mindenki végtelen szeretettel és nagy tisztelettel ejti ki. Példakép, akihez igazodunk, de közben mégis elérhető, közvetlen, egy közülünk. A táncházmozgalom legendás alakja, Novák Ferenc, vagy ahogy mindenki hívja, Tata, március 27-én tölti be kerek, 90. születésnapját. A jeles esemény alkalmából a Fidelio három egykori tanítvány köszöntő sorait osztja meg, akiket pályájuk alakulása elsodort régi együttesüktől, ám Tatához és a tőle kapott tanításhoz máig hűek maradtak. Isten éltessen, Tata!
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: Novák Ferenc Tata (forrás: Magántulajdon)
hírlevél
