Tánc

Épített örökség

2008.04.25. 00:00
Ajánlom
Emberekkel és hófehér, hatalmas fatuskókkal berendezett, tiszta tér, tiszta táj tárul elénk Horváth Csaba Fortedanse Társulatának új bemutatóján. A Kalevala magával ragadó, izgalmas kísérlet: soknézetű, sokszínű, eredeti és egységes munka: roppant energiákat mozgósító társulat kivételes produkciója.

Jelenet az előadásból (foto: Máthé András)

A produkció színlapján a finn szimbolizmus nagymesterének, a Kalevala alakjait megannyi művében megörökítő Akseli Gallen-Kallelának 1899-ben született remeke, az Átkozódó Kullervo látható. Szikár, izmos, szőke férfi áll egy földön heverő fatörzsön, mögötte tó kékje, smaragdzöld erdő és habos felhők. Kullervo lábánál kutyája szimatol nyom után, mögötte háncsból font táska és egy fiatal, zsenge fenyő a kidőlt faóriások között. A hófehér, jellegzetesen skandináv fényözönben álló alak bal öklét a magasba tartja, arcát szinte eszelős indulat torzítja el.

A festett Kalevala-hős révült dühét is felfedezhetjük egyéb rejtelmes, elemi indulatok mellett Horváth Csaba tizenhárom alakjának játékában. A kétrészes, beszélő-táncszínházi előadás kiváló alakítások egész sorában ragad magával. Az író Szálinger Balázs – aki a Trafónak a bemutató előtt mintegy két hónappal kiadott programfüzetében még dramaturgként szerepel – különös szövegszövetet hozott létre a Kalevala alapján (az eredetiből néhány apró szilánk hangzik csak el). Mindenki táncol és mindenki megszólal: a táncos és a színész közti határvonal szinte teljesen eltűnik. Szálinger izgalmasan töredezett írásműve tizenhárom szereplő szájából hangzik el. A Kalevala cselekményének megannyi kulcsjelenetével találkozunk, ám a szövegben rengeteg a mai kiszólás és kortársi utalás, bővítés és lábjegyzet, az ősi, eposzi posztóba szőtt profán, szlenges, jófélén humoros szál. Megtudjuk, miféle hatása van a globális felmelegedésnek a jegesmedvékre, milyen mérgek jutnak a testükbe a szennyezett tengervízből. Hallunk egy roppant izgalmas kezdeményezésről, a Norvégiához tartozó Spitzbergákon létrehozott, katasztrófáknak ellenálló növényi (vetőmag) génbankról (forrás: National Geographic), s elhangzik egy lexikonszócikkes precizitással megírt szampó-ismertetés is.

A játék terét (díszlet: Antal Csaba) egy, a szín széltében húzódó, áttetsző tüllfal vágja ketté: remek arányú, egyszerű térforma ez, egyfajta átjáró vagy diadalkapu, melynek hatalmas nyílását váltakozó színekben felgyúló fénycső-lénia keretezi. A térben a már említett, hófehérre festett, óriási, félmázsás tuskók állnak – ezeket a játékosok mozgatják, rendezik át – melyek megannyi funkciójuk mellett elsősorban a szereplők, s a belőlük alkotott, különleges test-kompozíciók posztamensei (mint az olajoshordó volt Horváth A testek felszínének esetleges állapotairól című produkciójában, Lőrinc Katalin felejthetetlen alakja alatt). A csak kisnadrágot, illetve melltartót viselő játékosok testén (jellegzetessé lett, horváthi jegyként) finom mívű, gyönyörű, a vállakat, felkart, combokat borító, egyszínű festés, mely fokozatosan lekopik, leolvad a bőrről.

Különös összevetni a debreceni Modemben tartott ősbemutató fényképeit a Trafóban látottakkal: mit tesz a tér megváltozott színe: a Kalevala a Modem steril, éteri hófehére után Budapesten fekete falak közt, fehér padlón egészen másfajta összképet mutatott.


Mucsi Zoltán (foto: Máthé András)

A Budapesten is több helyszínen bemutatott A tavasz ébredése három órájában már bizonyságot nyerhettünk a fiatal debreceni színészgárda rendkívüli képességeiről, erejéről és teherbírásáról. Földeáki Nóra (Louhi), Mercs János (Jegesmedve), Varga Gabi (Louhi lánya), Kádas József (Szauna), Krisztik Csaba (Lemmikejnen, Fejsze)Mészáros Tibor (Kullervo) nem csupán életre-halálra játszik – olyan színvonalon, olyan odaadással, amilyennel itthon sokévente egyszer ha találkozunk – de valóságos hőstettet is végrehajt. A fizikai színház című (szak)nyelvi bicebóca (hiszen milyen is lehetne a színház? De persze tudjuk, miről beszélünk) kvintesszenciája tárul fel előttünk. Akrobatikus bravúrpillanatokban, a manézs ördögeit megszégyenítő képek során szólalnak meg tökéletesen, szívburok- és izomrost-szaggató mozgásfutamok után szabatosan. Fizikai és művészi teljesítményük döbbenetes. A fiatal színészek mindegyikének jut egy-egy mesterfutam: Földeáki Nóra és Krisztik Csaba játéka azonban az előadás egészét aranyozza be.

Horváth Csabával első ízben dolgozó Mucsi Zoltán (Vejnemöjnen) és A tavasz ébredésében már feledhetetlent alakított Horváth Lajos Ottó (Csapos, Sör) játéka egyenesen mérföldkőnek tűnik. A szálkás, inas testű Mucsi, és a nagyerejű, korpulens Horváth Lajos Ottó olyan kihívásoknak felel meg, olyan mértékben tud partnere lenni a mozgásszínészként magasan képzett játékosoknak és az előadásban szereplő táncosoknak, hogy az ember szinte a szemének sem hisz.


Vati Tamás (foto: Máthé András)

És a táncosok: Barta Dóra és Blaskó Borbála érzéki, bölcs szépsége, roppantul koncentrált, összetett játéka, Túri Lajosnak a játék rendszerébe remekül szervülő, kivételes ügyessége, testi tudása, finom rebbenékenysége és Vati Tamás (Nap) sokarcú tehetsége, kivételes ereje, szerepformálása egyaránt emlékezetes.

A Fortedanse Kalevalájának hősei a játék második felében könnyűfém-szerkezetes házat emelnek, különös-groteszk munkatáncot bemutatva közben. Az építmény küszöbén állva pöröl Vejnemöjnen a tetőgerendán ülő Nappal. Hitvalló mondataival a ma dilemmáira felel az eposzi hős. A játék végén a színészek a vázépítmény alapjaiul szolgáló tuskók mellé kuporodnak-fekszenek. Alappá vállnak, a földdé, a múlttá, amelyen a ma nyugszik.

(2008. április 18., 19., 20. 20:00 - Trafó - Kalevala. Fortedanse - Horváth Csaba Társulatának előadása; író: Szálinger Balázs; rend., kor.: Horváth Csaba; díszlet: Antal Csaba; jelmez: Benedek Mari; dramaturg: Gyulay Eszter; zene: Nils Petter Molvaer; fény: Albuczki István; szereplők: Mucsi Zoltán, Andrássy Máté, Földeáki Nóra, Mercs János, Varga Gabriella, Kádas József, Krisztik Csaba, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Vati Tamás, Blaskó Borbála, Barta Dóra, Túri Lajos)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ritkán játszott és koreografált darab Feledi János új alkotása

Magyarországon ritka eseménynek számít, hogy Sztravinszkij Pulcinella-története kerül színpadra, így annál rendkívülibb, hogy ennek a szórakoztató műnek a zenéjére készít koreográfiát Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője.
Tánc interjú

„A tiszta tánc már kevés” – Beszélgetés Feledi Jánossal

A Feledi Project alapítója és egyszemélyes motorja a folyamatos kihívásokat keresi, amelyek első pillanatban akár lehetetlennek is tűnnek. Feledi Jánost arról is kérdeztük, hol áll most és merre tart az idén tízesztendős Project.
Tánc hír

Budapest Ballet Grand Prix néven rendez balettversenyt a Magyar Táncművészeti Egyetem

Új nemzetközi balettversenyt hív életre Budapest Ballet Grand Prix néven a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE). A hazai balett- és táncművészet népszerűsítésére létrehozott eseményt 2023. november 20. és 24. között rendezik meg először.
Tánc hír

Lánykérés táncelőadáson

A Bethlen Téri Színház SŐT7 Fesztiválján kérte meg a Liselotte és a május című előadás rendező-koreográfusa, Bánházy Eszter kezét táncművész kedvese, Hernicz Albert, aki az Experidance együttesből lehet ismert a nagyközönség számára.
Tánc hír

Taroltak a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a Milánóban rendezett versenyen

Kiválóan szerepeltek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a 2022. október végén, a Milánóban megrendezett 5th Milano Dance Competition professzionális nemzetközi táncversenyen: összesen 12 díjat nyertek.