Tánc

„Ezt az előadást a feleségemnek dedikáltam”

2016.06.10. 13:33
Ajánlom
Kivételes helyzet, amikor valaki a munkában és a magánéletben is olyan erős szimbiózist alkot párjával, hogy kölcsönösen tudják inspirálni egymást. Ebben a szerencsés helyzetben van Horaţiu és Monica Cherecheş. A constanțai Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház táncos-koreográfusa, illetve társulatvezetője Prokofjev Rómeó és Júliájával érkezik Miskolcra. A Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével létrejövő előadás kapcsán a koreográfus Horaţiu válaszolt néhány kérdésünkre.
Monica és Horaţiu Cherecheş

Monica és Horaţiu Cherecheş

2015-ben klasszikus balett kategóriában a legjobb koreográfus címre jelöltek a Rómeó és Júlia kapcsán a Nemzeti Opera díjátadó gáláján. Mi volt a legfőbb szempontod a koreográfia létrehozásakor és mit gondolsz, mi lehet az előadás sikerének titka?

- Arra törekedtem, hogy a legtökéletesebben kibontsam a koreográfiában Shakespeare drámájának szellemiségét, hogy a történet minél pontosabban követhető legyen a közönség számára. A siker titka szerintem a profi táncosokban és a kemény munkában rejlik és természetesen a művészet, a tánc iránti elhivatottságban. Ebben nem vállalhatunk kompromisszumokat. 

- Natalia Kornyilova kosztümei a Shakespeare korabeli reneszánsz divatot követik, tehát ebből arra következtetek, hogy a koreográfia koncepciója alapvetően a klasszikus vonalra épült. A klasszikus elemek mellett mennyire éltél a neoklasszikus vagy modern megoldásokkal?

- A koreográfia alapvetően klasszikus, de az érzések és érzelmi töltések kifejezéséhez úgy éreztem, hogy szükségem van a neoklasszikus mozgásnyelvezetre is. Főleg a második felvonásban, Júlia szobájában, az ágyjelenetnél alkalmaztam modernebb megoldásokat.

Az Oleg Danovski Nemzeti Opera és Balettszínház 2004-ben alakult a Constanțai Opera, valamint az Oleg Danovski Klasszikus és Kortárs Balettszínház egyesítéséből. Ez utóbbi csaknem negyven éves múltra tekint vissza: 1978-ban alapította a legendás román koreográfus, eredetileg frissen végzett táncművészekből, akiket egy verseny során választott ki diploma- és mestermunkájához, velük mutatta be mesterkoreográfiáját. 1978 végén tartotta a társulat első hivatalos premierjét, Chopinia címmel. Nem sokkal később pedig Klasszikus és Kortárs Balettszínház néven független társulatként kezdtek működni.

- A Youtube-on fellelhető egy videó, ahol Monica Cherecheşsel táncoljátok a Rómeó és Júlia pas de deux-jét. Milyen kapcsolatban áll ez a duett a mostani előadással?

- A legnagyobb inspirációt a koreográfia elkészítésénél alapvetően Shakespeare története és Prokofjev zenéje adta, de természetesen ezt az előadást a feleségemnek dedikáltam, akivel számtalanszor táncoltam a szerepet.

- Az, hogy az életben házastársak vagytok, hogyan segíti a közös munkát? Hogyan tudjátok összeegyeztetni a két területet?

- Húsz éve vagyunk házasok és én mindig próbálom nem összekeverni a magánéletet a munkával. Szerintem ez a hosszan tartó házasság titka. Én számos hazai és külföldi táncossal táncolok, köztük rengeteget Monicával. Ő az a személy, aki feltölt engem a privát életben és a munkában is, akiből merítkezni tudok. Egy csodálatos ember, aki megannyi koreográfiai munkám során inspirált és támogatott már engem.

Rómeó és Júlia - Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház

Rómeó és Júlia - Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház

- Az előadás főszerepeit Adrian Mihaiu és Irina Ganea Mihaiu táncolják. Róluk mit érdemes tudni?

- Ők ketten igazi profi táncosok, és ezt nem csak a technikára értem. Olyan művészek, akik egész testükkel és lelkükkel jelen vannak az adott jelenetben, mindent feláldoznak a pillanatnak. Csodálatos ilyen tehetséges táncosokkal dolgozni, átadni nekik a tapasztalatomat és látni, ahogyan a tízszeresét adják vissza a profi munkában.

A társulat jelenleg 41 táncossal dolgozik Monica Cherecheş, a társulat korábbi szólótáncosának vezetésével. Az együttes igazi nemzeti unikumnak számít, gazdag repertoárjuk klasszikus és neoklasszikus koreográfiákat is felölel, amelyekkel számos sikeres turnét bonyolítottak világszerte. A társulat 1980 után különösen nagy lendületet vett Romániában és külföldön egyaránt, ezt az is bizonyítja, hogy több mint harminc éven keresztül rendszeresen turnéztak Németországban, ahol a német média a professzionalizmus legmagasabb fokára helyezte őket. A Nemzeti Opera és az Oleg Danovski Balett művészi aktivitása tehát Constanța presztízsét is növelte Romániában és külföldön egyaránt.

- Nekünk, magyaroknak van egy nagyon híres Rómeó és Júlia-koreográfiánk, amit Seregi László 1995-ben készített és azóta is műsoron van. Ismered ezt? Esetleg hatott is rád?

- Láttam az előadást, de a rendezői elképzelésemre, a koreográfiára közvetlenül nem hatott.

- Az Oleg Danovski Balett három évtizeddel ezelőtt már járt Magyarországon, a Bartók Fesztiválon. Milyen történetek élnek a társulat köreiben erről a vendégszereplésről?

 - Oleg Danovski mester és az akkori társulat a Csodálatos mandarin című előadással szerepelt itt, rendkívül sikeresen, amit az is bizonyít, hogy megkapta a fesztivál Bartók Béla-díját. Én akkor nem voltam itt velük, de Oleget mesteremnek tekintem, számos koreográfiájában táncoltam: A hattyúk tavában Siegfriedet, a Csipkerózsikában Desirét, a Giselle-ben Albertet, valamint a Don Quijotéban Basilt alakítottam.

Rómeó és Júlia - Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház

Rómeó és Júlia - Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház (Fotó/Forrás: Adrian Mergianii)

- Milyen a légkör a társulaton belül?

- Az Oleg Danovski balett-társulat egy nagy család, és amikor családról beszélek, azt akarom mondani, hogy a társulat táncosai nagyon közeli baráti kapcsolatban vannak egymással, rendkívül jól működik a kommunikáció, segítjük egymást és nincs rosszindulatú versengés közöttük. Úgy vélem, ez a fejlődés titka úgy technikailag, mint művészileg.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.