Tánc

Fából, fémből, cukorból

2014.12.02. 07:49
Ajánlom
A diótörő a karácsony jellegzetes táncdarabja, elengedhetetlen kelléke a tél balettszínpadainak. Csillogó története, fülbemászó zenéje és jelmezei miatt az emberek fejében eggyé vált a balett műfajával. Pontos eredetéről, a soknemzetiségű, csillámporból összeálló titkok szövedékéről azonban keveset beszélünk. MAGAZIN

A zenélő dobozok, csengőhangok, iskolai előadások révén kultikussá vált balett alapját egyesek Oroszországból, mások Amerikából származtatják. A valóság azonban, hogy a történet motívumát képező fabábú, a diótörő Németország Erzgebirge régiójából származik. Az első diótörő bábukat az 1700-as években kezdték el gyártani, és a térségben fogyatkozó fémek hatására fát használtak alapanyagként az elkészítésükhöz. Valóságos műalkotásnak számítottak, mivel a teljes megmunkálásukhoz szükséges folyamat közel százharminc lépésből állt. Valójában a kor szociológiai lenyomatai is voltak: a nehéz munkakörülményeket, az éhínséget jelenítették meg bábukba faragva. Arcuk a korabeli emberek nehézségeit tükrözik vissza, valójában ez az oka, hogy nem mosolyognak, és nem a vidámság jelképei. A helyi népi legenda szerint egy gazda jutalmat ajánlott annak, aki legkönnyebben feltöri az általa termesztett diókat. Egy bábukészítő díszesen kifestett, kidolgozott fakatonája erős álkapcsával könnyedén megroppantotta a diót, elnyerve ezzel a mester jutalmát. Többek között ezért is vált a fabábú a házban élők őrangyalává, a gonosz lelkek távoltartójává. A Steinbach család a legjelentősebb diótörő készítő família, munkásságuk eredményeként már nem csak katonák, tábornokok alakjában találkozhatunk diótörőkkel. Napjainkban Herr Christian Steinbach és lánya Karla viszi tovább a diótörő-készítés hagyományát.

E.T. A. Hoffmannak köszönhetjük, hogy a diótörő fabábúból történet vált, igaz, nem az általunk ismert változat, mert az legfeljebb hátborzongató horror balettként terjedhetett volna el, "cukor-bonbon édes íze" és rózsaszín árnyalatok nélkül. A Diótörő és Egér-király című erdeti változat rémisztő, sötét kontúrjait a francia Alexander Dumas puhította színpadra állítható, meseszerű balett-alapanyaggá, amelyben a történet megőrizte az alapelemeket: a gyermek Mária elalszik, álmában a bábú megelevenedik, és összecsap az egér-királlyal. Utóbbi változatban azonban az egész gyermeki álom marad, nem pedig lidércnyomás.

A darab 1892-ben a szentpétervári Mariinszkij színpadán kelt először életre, a világ opera-színpadain leggyakrabban megjelenő koreográfiák Marius Petipa, Lev Ivanov, Rudolf Nurejev és George Balanchine nevéhez fűződnek. Oroszországon kívűl először Angliában 1932-ben, majd Amerikában - a tévhitek ellenére viszonylag későn - csak 1944-ben került bemutatásra a darab. A tengerentúlon elsőként a San Francisco Balettegyüttese mutatta be. Egyik legismertebb variációja a csengetyűszerű dallamokra táncolt Cukortündér-variáció, ami letisztult egyszerűségével látszólag könnyűnek tűnik, azonban kivitelezéséhez nagyon erős és biztos spicctechnika szükséges. Ennek eltáncolása kellő kihívást jelent mind a végzős növendékek, mind Európa balettsztárjai számára.

Zenéjét az orosz Csajkovszkij szerezte, aki a történet érdekes cselekménye miatt elvállalta a megbízást, mindazok ellenére, hogy kezdetben úgy ítélte meg, az agyondíszített jelmezek és díszletek a zene rovására mennek.

Bár a Diótörő táncművészeten túlmutató népszerű feldolgozásait - a rajzfilmtől a papír-írószerig - felsorolni szinte lehetetlen lenne, mégis sokszor éri a kritika, hogy cselekménye mára unalmassá lett, a technikailag másodpercenként fejlődő világhoz mérten a történet túlontúl hosszadalmas, a rózsaszínbe burkolt karácsonyi csoda mára elavulttá vált.

Természetes velejárója, hogy a koreográfusok válaszként modern feldolgozással reagálnak a kritikára. A huszadik században a klasszikus verzióra legalább tizenhárom új koreográfiát írtak, a huszonegyedik században összesen megközelítőleg tizenöt modern feldolgozás készült. Utóbbiak közül kiemelendő a Birmingham Royal Ballet-tól Peter Wright koreográfiája, vagy a 2004-ben készült Helgi Tomasson által készített változat, melyet a San Francisco Ballet társulata adott elő. Ismert hazai feldolgozásai a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás gyerekekhez szóló kortárs koreográfiája, valamint A Diótörő és az egérkirály címen az eredeti változat a Közép-Európa Táncszínház és az Átrium Film-Színház közös produkciójaként került színpadra.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Loósz Krisztina táncművész

A Győri Balett egykori magántáncosát tragikusan fiatalon, 57 évesen érte a halál – tudatta az intézmény a Facebook-oldalán.
Tánc ajánló

Szinergiák – Különleges találkozásoknak ad otthont a Fővárosi Nagycirkusz

A társművészeteké a főszerep idén ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban. A Carmina Burana mágikus világa, az Urban Verbunk egyszerre újító és hagyományőrző táncművészete, a Duda Éva Társulat újraértelmezett táncszínháza és a Monte Christo grófja című musical, valamint a Kijevi Cirkuszakadémia művészeti projektje várja a közönséget.
Tánc hír

„Premier” fesztivál a Nemzeti Táncszínházban

Három nemzetközi társulat részvételével és hazai bemutatókkal veszi kezdetét a tánc legrangosabb hazai ünnepe, a Budapest Táncfesztivál, melyet szeptember 18. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc hír

Rendhagyó fesztivállal búcsúzik a jubiláló L1danceFest

Huszadik, és egyben utolsó alkalommal rendezik meg szeptember 1. és 5. között az L1 Egyesület a kortárs előadóművészetek egyik legrangosabb szemléjét, amely a jubileum alkalmából a budapesti bázis mellett számos vidéki helyszínen képviselteti magát.
Tánc ajánló

Külföldi és hazai táncművészek a tánc legrangosabb ünnepén a Nemzeti Táncszínházban

Nem könnyű, sőt majdnem lehetetlen csak egy előadást választani az idei Budapest Táncfesztivál programkínálatából. Ha lehetne, azt ajánlanánk a közönségnek, hogy minden estét töltsenek a Millenárison, ünnepeljék a táncművészetet a Nemzeti Táncszínház programjaival. Neves külföldi táncegyüttesek, jubiláló magyar művészek és természetesen a hazai közönség kedvencei is ott vannak az előadók sorában a 2021-es Budapest Táncfesztiválon.