Tánc

Fából, fémből, cukorból

2014.12.02. 07:49
Ajánlom
A diótörő a karácsony jellegzetes táncdarabja, elengedhetetlen kelléke a tél balettszínpadainak. Csillogó története, fülbemászó zenéje és jelmezei miatt az emberek fejében eggyé vált a balett műfajával. Pontos eredetéről, a soknemzetiségű, csillámporból összeálló titkok szövedékéről azonban keveset beszélünk. MAGAZIN

A zenélő dobozok, csengőhangok, iskolai előadások révén kultikussá vált balett alapját egyesek Oroszországból, mások Amerikából származtatják. A valóság azonban, hogy a történet motívumát képező fabábú, a diótörő Németország Erzgebirge régiójából származik. Az első diótörő bábukat az 1700-as években kezdték el gyártani, és a térségben fogyatkozó fémek hatására fát használtak alapanyagként az elkészítésükhöz. Valóságos műalkotásnak számítottak, mivel a teljes megmunkálásukhoz szükséges folyamat közel százharminc lépésből állt. Valójában a kor szociológiai lenyomatai is voltak: a nehéz munkakörülményeket, az éhínséget jelenítették meg bábukba faragva. Arcuk a korabeli emberek nehézségeit tükrözik vissza, valójában ez az oka, hogy nem mosolyognak, és nem a vidámság jelképei. A helyi népi legenda szerint egy gazda jutalmat ajánlott annak, aki legkönnyebben feltöri az általa termesztett diókat. Egy bábukészítő díszesen kifestett, kidolgozott fakatonája erős álkapcsával könnyedén megroppantotta a diót, elnyerve ezzel a mester jutalmát. Többek között ezért is vált a fabábú a házban élők őrangyalává, a gonosz lelkek távoltartójává. A Steinbach család a legjelentősebb diótörő készítő família, munkásságuk eredményeként már nem csak katonák, tábornokok alakjában találkozhatunk diótörőkkel. Napjainkban Herr Christian Steinbach és lánya Karla viszi tovább a diótörő-készítés hagyományát.

E.T. A. Hoffmannak köszönhetjük, hogy a diótörő fabábúból történet vált, igaz, nem az általunk ismert változat, mert az legfeljebb hátborzongató horror balettként terjedhetett volna el, "cukor-bonbon édes íze" és rózsaszín árnyalatok nélkül. A Diótörő és Egér-király című erdeti változat rémisztő, sötét kontúrjait a francia Alexander Dumas puhította színpadra állítható, meseszerű balett-alapanyaggá, amelyben a történet megőrizte az alapelemeket: a gyermek Mária elalszik, álmában a bábú megelevenedik, és összecsap az egér-királlyal. Utóbbi változatban azonban az egész gyermeki álom marad, nem pedig lidércnyomás.

A darab 1892-ben a szentpétervári Mariinszkij színpadán kelt először életre, a világ opera-színpadain leggyakrabban megjelenő koreográfiák Marius Petipa, Lev Ivanov, Rudolf Nurejev és George Balanchine nevéhez fűződnek. Oroszországon kívűl először Angliában 1932-ben, majd Amerikában - a tévhitek ellenére viszonylag későn - csak 1944-ben került bemutatásra a darab. A tengerentúlon elsőként a San Francisco Balettegyüttese mutatta be. Egyik legismertebb variációja a csengetyűszerű dallamokra táncolt Cukortündér-variáció, ami letisztult egyszerűségével látszólag könnyűnek tűnik, azonban kivitelezéséhez nagyon erős és biztos spicctechnika szükséges. Ennek eltáncolása kellő kihívást jelent mind a végzős növendékek, mind Európa balettsztárjai számára.

Zenéjét az orosz Csajkovszkij szerezte, aki a történet érdekes cselekménye miatt elvállalta a megbízást, mindazok ellenére, hogy kezdetben úgy ítélte meg, az agyondíszített jelmezek és díszletek a zene rovására mennek.

Bár a Diótörő táncművészeten túlmutató népszerű feldolgozásait - a rajzfilmtől a papír-írószerig - felsorolni szinte lehetetlen lenne, mégis sokszor éri a kritika, hogy cselekménye mára unalmassá lett, a technikailag másodpercenként fejlődő világhoz mérten a történet túlontúl hosszadalmas, a rózsaszínbe burkolt karácsonyi csoda mára elavulttá vált.

Természetes velejárója, hogy a koreográfusok válaszként modern feldolgozással reagálnak a kritikára. A huszadik században a klasszikus verzióra legalább tizenhárom új koreográfiát írtak, a huszonegyedik században összesen megközelítőleg tizenöt modern feldolgozás készült. Utóbbiak közül kiemelendő a Birmingham Royal Ballet-tól Peter Wright koreográfiája, vagy a 2004-ben készült Helgi Tomasson által készített változat, melyet a San Francisco Ballet társulata adott elő. Ismert hazai feldolgozásai a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás gyerekekhez szóló kortárs koreográfiája, valamint A Diótörő és az egérkirály címen az eredeti változat a Közép-Európa Táncszínház és az Átrium Film-Színház közös produkciójaként került színpadra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

50 éves Bozsik Yvette, akinek bátorságát még Pina Bausch is elismerte

Saját nevét viselő társulata az ország egyik kiemelt, nemzetközileg is elismert kortárs táncegyüttese.
Tánc ajánló

Fogyaszd a kultúrát is környezettudatosan!

A Sziget idén a Love Revolution szlogen jegyében telik. A teljesség igénye nélkül összeszedtük, mik azok a társadalmi témák, amikkel a kulturális programok, előadások, performanszok foglalkoznak majd a Szigeten.
Tánc mte

Japán balerina szerzett dicsőséget a Magyar Táncművészeti Egyetemnek

Takamori Miyu a Magyar Táncművészeti Egyetem japán hallgatója bronzérmet nyert a XXVIII. Várnai Nemzetközi Balettversenyen, míg partnere, Rónai András, az Operaház fiatal címzetes magántáncosa különdíjat kapott.
Tánc sziget 2018

Ez a cirkusz már rég nem az, amitől ódzkodsz!

A cirkusz legmodernebb, legbeszédesebb, legtartalmasabb oldalát is megismerhetjük a Sziget fesztivál Cirque Du Sziget helyszínén, augusztus 9. és 14. között.
Tánc hírek

Megalakult a Székesfehérvári Balett Színház

Hivatalosan is megkezdte működését szerdán Székesfehérvár új kulturális intézménye Egerházi Attila igazgatásával,13 balettművésszel.