Tánc

Fából, fémből, cukorból

2014.12.02. 07:49
Ajánlom
A diótörő a karácsony jellegzetes táncdarabja, elengedhetetlen kelléke a tél balettszínpadainak. Csillogó története, fülbemászó zenéje és jelmezei miatt az emberek fejében eggyé vált a balett műfajával. Pontos eredetéről, a soknemzetiségű, csillámporból összeálló titkok szövedékéről azonban keveset beszélünk. MAGAZIN

A zenélő dobozok, csengőhangok, iskolai előadások révén kultikussá vált balett alapját egyesek Oroszországból, mások Amerikából származtatják. A valóság azonban, hogy a történet motívumát képező fabábú, a diótörő Németország Erzgebirge régiójából származik. Az első diótörő bábukat az 1700-as években kezdték el gyártani, és a térségben fogyatkozó fémek hatására fát használtak alapanyagként az elkészítésükhöz. Valóságos műalkotásnak számítottak, mivel a teljes megmunkálásukhoz szükséges folyamat közel százharminc lépésből állt. Valójában a kor szociológiai lenyomatai is voltak: a nehéz munkakörülményeket, az éhínséget jelenítették meg bábukba faragva. Arcuk a korabeli emberek nehézségeit tükrözik vissza, valójában ez az oka, hogy nem mosolyognak, és nem a vidámság jelképei. A helyi népi legenda szerint egy gazda jutalmat ajánlott annak, aki legkönnyebben feltöri az általa termesztett diókat. Egy bábukészítő díszesen kifestett, kidolgozott fakatonája erős álkapcsával könnyedén megroppantotta a diót, elnyerve ezzel a mester jutalmát. Többek között ezért is vált a fabábú a házban élők őrangyalává, a gonosz lelkek távoltartójává. A Steinbach család a legjelentősebb diótörő készítő família, munkásságuk eredményeként már nem csak katonák, tábornokok alakjában találkozhatunk diótörőkkel. Napjainkban Herr Christian Steinbach és lánya Karla viszi tovább a diótörő-készítés hagyományát.

E.T. A. Hoffmannak köszönhetjük, hogy a diótörő fabábúból történet vált, igaz, nem az általunk ismert változat, mert az legfeljebb hátborzongató horror balettként terjedhetett volna el, "cukor-bonbon édes íze" és rózsaszín árnyalatok nélkül. A Diótörő és Egér-király című erdeti változat rémisztő, sötét kontúrjait a francia Alexander Dumas puhította színpadra állítható, meseszerű balett-alapanyaggá, amelyben a történet megőrizte az alapelemeket: a gyermek Mária elalszik, álmában a bábú megelevenedik, és összecsap az egér-királlyal. Utóbbi változatban azonban az egész gyermeki álom marad, nem pedig lidércnyomás.

A darab 1892-ben a szentpétervári Mariinszkij színpadán kelt először életre, a világ opera-színpadain leggyakrabban megjelenő koreográfiák Marius Petipa, Lev Ivanov, Rudolf Nurejev és George Balanchine nevéhez fűződnek. Oroszországon kívűl először Angliában 1932-ben, majd Amerikában - a tévhitek ellenére viszonylag későn - csak 1944-ben került bemutatásra a darab. A tengerentúlon elsőként a San Francisco Balettegyüttese mutatta be. Egyik legismertebb variációja a csengetyűszerű dallamokra táncolt Cukortündér-variáció, ami letisztult egyszerűségével látszólag könnyűnek tűnik, azonban kivitelezéséhez nagyon erős és biztos spicctechnika szükséges. Ennek eltáncolása kellő kihívást jelent mind a végzős növendékek, mind Európa balettsztárjai számára.

Zenéjét az orosz Csajkovszkij szerezte, aki a történet érdekes cselekménye miatt elvállalta a megbízást, mindazok ellenére, hogy kezdetben úgy ítélte meg, az agyondíszített jelmezek és díszletek a zene rovására mennek.

Bár a Diótörő táncművészeten túlmutató népszerű feldolgozásait - a rajzfilmtől a papír-írószerig - felsorolni szinte lehetetlen lenne, mégis sokszor éri a kritika, hogy cselekménye mára unalmassá lett, a technikailag másodpercenként fejlődő világhoz mérten a történet túlontúl hosszadalmas, a rózsaszínbe burkolt karácsonyi csoda mára elavulttá vált.

Természetes velejárója, hogy a koreográfusok válaszként modern feldolgozással reagálnak a kritikára. A huszadik században a klasszikus verzióra legalább tizenhárom új koreográfiát írtak, a huszonegyedik században összesen megközelítőleg tizenöt modern feldolgozás készült. Utóbbiak közül kiemelendő a Birmingham Royal Ballet-tól Peter Wright koreográfiája, vagy a 2004-ben készült Helgi Tomasson által készített változat, melyet a San Francisco Ballet társulata adott elő. Ismert hazai feldolgozásai a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás gyerekekhez szóló kortárs koreográfiája, valamint A Diótörő és az egérkirály címen az eredeti változat a Közép-Európa Táncszínház és az Átrium Film-Színház közös produkciójaként került színpadra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.
Tánc hír

Premierrel ünnepel a Nagyvárad Táncegyüttes

Petőfi Sándor János vitéz című epikus költeményéből készít táncjátékot a magyar kultúra napjára a nagyváradi Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese. Az előadást, amely egyben a társulat idei első premierje is lesz, Györfi Csaba rendezi, és a tervek szerint január 21-én mutatják be.
Tánc hír

Online térbe költözik a SzólóDuó Fesztivál

Január 13-án kezdetét veszi az idei SzólóDuó Fesztivál, melyet rendhagyó módon ezúttal az Orkesztika Alapítvány Youtube-csatornáján közvetítenek majd. A négynapos rendezvény versenyprogramjában 26 produkció kapott bemutatkozási lehetőséget.
Tánc gyász

Elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus

66 éves korában elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki pályafutása során olyan vezető színházakban dolgozott, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház.
Tánc magazin

60 éve a tánc szolgálatában a Pécsi Balett

2021-ben ünnepli 60. jubileumát a Pécsi Balett, de nem csak a jeles évfordulónak örülhetnek: az általuk szervezett Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót ismét jelölték az év eseményének járó Made in Pécs-díjra.